Mi van az Európai Bizottság javaslata hátterében, és mi következik ebből?

Flag of the Europeaen Union, Germany, city of Hannover, 26. February 2015. Photo: Frank May

Ahogy ifj. Lomnici Zoltán az Origónak elmondta, a baloldal számára nagy csalódást okozó javaslatot tett az Európai Bizottság. A pénzelvonás puszta lehetősége is kisebb, mint amiről a baloldali propagandasajtó - brüsszeli információkra hivatkozva - írt és álmodozott, ráadásul november 19-éig időt kapott a magyar kormány a megegyezésre. De mi derült ki, mit jelent az Európai Bizottság döntése? A Bizottság megállapította, hogy a magyar Kormány által a Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeként benyújtott 17 intézkedési javaslat orvosolja azokat az aggályokat, amelyek miatt a Bizottság a kondicionalitási eljárást megindította. Magyarország eddig sem veszített uniós forrásokat, és a Bizottság mai döntése alapján ez a veszély nem is fenyeget. Amennyiben a magyar Kormány a vállalásokat teljesíti, a kondicionalitási eljárás még az év vége előtt lezárul. A Bizottság mai döntése megnyitja az utat az újjáépítési alap és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt. Menetrend szerint ezek az év vége előtt lezárulnak, így Magyarország forrásvesztés nélkül léphet 2023-ba.

A Bizottság megállapította, hogy a magyar kormány 17 intézkedési javaslata orvosolja azokat az aggályokat, amelyek miatt a Bizottság a kondicionalitási eljárást megindította. Magyarország eddig sem veszített uniós forrásokat, és a Bizottság mai döntése alapján ez a veszély nem is fenyeget. Amennyiben a magyar Kormány a vállalásokat teljesíti, a kondicionalitási eljárás még az év vége előtt lezárul. A Bizottság mai döntése megnyitja az utat az újjáépítési alap és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt.

Vagyis ezek a tárgyalások még az év vége előtt lezárulnak, így Magyarország forrásvesztés nélkül léphet 2023-ba.

Az eljárás lezárásához az szükséges, hogy a kormány vállalásait jelentős részben végrehajtsa. Ez jogalkotást és egyéb kormányzati intézkedéseket is igényel, amihez időre van szükség. A magyar kormány többször is elmondta: elkötelezett a vállalások végrehajtása mellett és azt a megállapodott menetrend szerint meg is teszi.

A lezáráshoz újabb tárgyalások nem szükségesek és újabb elvárások nem támaszthatók.

Magyarország nem veszített és nem is veszít pénzt

Ismételjük meg: Magyarország eddig sem veszített uniós forrásokat, és a Bizottság mai döntése alapján ez a veszély nem is fenyeget. Amennyiben a kormány a vállalásokat teljesíti, szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerül sor. Ezért másodlagos jelentőségű, hogy a tervezet milyen szankciós javaslatot tartalmaz.

Nézzük meg, melyek Magyarország legfontosabb vállalásai:

• Integritás Hatóság: A Hatóság olyan esetben beavatkozik, ahol véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását. A Hatóság függetlenségét átfogó garanciák biztosítják. Elnökét nyílt pályázat alapján az ÁSZ elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
• Korrupcióellenes Munkacsoport: A Munkacsoport elnöki tisztét az Integritás Hatóság elnöke tölti be. A Munkacsoport paritásos alapon működik majd kormányzati és nem-kormányzati szférából érkező tagokkal. A Munkacsoport éves jelentéseiben a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tesz a Kormánynak.
• A korrupcióellenes keretrendszer erősítése: A Kormány vállalja a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának kibővítését, illetve ellenőrzési rendszerének megerősítését.
• A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átlátható gazdálkodása
• A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás.
• Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése.
• A nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése
• Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság növelése érdekében.
• Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése
• Központi nyilvántartás a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében

A következő napokban mi fog történni?

A kormány már augusztus végén megkezdte a vállalt intézkedések végrehajtását. Ezt a Bizottsággal és nemzetközi szervezetekkel (Európa Tanács, OECD) szoros együttműködésben folytatja.

Szeptember 19-én várható egy-egy törvénycsomag benyújtása. A szeptember 19-i törvénycsomagban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, illetve az OLAF-fal való együttműködéssel kapcsolatos törvénymódosítások lesznek.

Úgy tudjuk, szeptember 23-án újabb törvénycsomagot nyújthatnak be.