Könnyű hozzáférés, egyszerű megvalósíthatóság és persze hosszútávú kifizetődés: a hazai mikro- és kisvállalkozások négyötöde fontosnak tartja a fenntartható vállalati működést, ha közben ezek a szempontok is érvényesülnek. Mindebben a fő motivációjuk sokkal inkább a meggyőződés, mint a társadalmi nyomás, bár tény, hogy egyre több vásárló figyeli az árcédula mellett azt is, hogy az adott termék vagy szolgáltatás mennyire környezetbarát.
Energiatakarékos izzók vásárlása, takarékoskodás az elektromos energiával (például a lámpák lekapcsolása, amikor nincs rájuk szükség), e-számlázás, digitális fizetési lehetőségek biztosítása, hulladék szelektálása – ezek a legelterjedtebben használt, a fenntartható működést szolgáló megoldások a magyar mikro- és kisvállalkozások körében a Mastercard megbízásából készült országosan reprezentatív felmérés szerint.
Amikor azokról a napi szinten használt tevékenységekről kérdezték a kutatásban résztvevő vállalkozásokat, amikkel a környezetvédelemhez is hozzájárulnak, a kisvállalkozások 93 százaléka említette a digitális fizetések biztosítását, 90 százalék az elektronikus számlázást, de több mint 74 százalékuk a netes jelenléttel (pl. webshop üzemeltetéssel) is csökkenti a biológiai lábnyomát. Ugyanezek az arányok valamivel alacsonyabbak a mikrovállalkozások esetében, de itt is többségében vannak azok, akiknél ezek a megoldások már elérhetők.
Hiszünk abban, hogy a KKV-szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét és éppen ezért alapvető fontosságú, hogy minden területen olyan megoldásokkal segítsük őket, ami a fenntartható fejlődésüket biztosítja. – mondta Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.
A kutatásból kirajzolódó kép szerint a magyar mikro- és kisvállalkozások környezeti tudatossága alapvetően értékalapú, ennek ellenére főként azokat a fenntarthatósági megoldásokat alkalmazzák – és azokat sem teljeskörűen – amelyek könnyen elérhetőek, egyszerűen megvalósíthatók és a gazdasági racionalitásuk nyilvánvaló számukra. A bankkártyás fizetés lehetősége a kétötödüknél adott, a digitális érettségre a döntő hányad – amellett, hogy fenntarthatósági szempontból is előnyösnek tartja – a gyorsabb és egyszerűbb működés, illetve a versenyképesség, a konkurenciaharc eszközeként tekint.
