György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a közösségi oldalán írt arról, hogy miért éri meg stadionokat építeni. Példaként felhozta a Bonni Egyetem egyik tanulmányát: Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi foci VB és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait. Előzetesen a német kormány 1,6 százalékos növekedést várt 2006-ra, látva az eufóriát az előrejelzésüket 2,3 százalékra módosították, a vége 3,2 százalék lett. A "feelgood factor" 1,6 százalékpontot tett hozzá Németország 2006-os gazdasági növekedéséhez.

A "feelgood factor" nyomában, avagy miért éri meg stadionokat építeni.A KIM államtitkára egy személyes példát hoz fel: Tizennégy évesen döntenem kellett. Focista leszek vagy rendesen továbbtanulok. A mérleg egyik serpenyőjében ott lapult, hogy imádtam focizni és (állítólag) jól is ment. A másikban leharcolt edzőpályák, libalegelő, salak, sár, hangulattalan stadionok, sportkommentátorok által végigfanyalgott meccsek, lesajnált focisták.

A Puskás Ferenc StadionForrás: AFP/Attila Kisbenedek

"Bárki, bármit mond, bármeddig tart ez az időszak, nekem ez aranykor. Az évszázad mérkőzése, a 6:3 barátságos mérkőzés volt". Ezek a maiak nem tét nélküli barátságos meccsek, ráadásul egy sokkal versengőbb futballkorszakban. Lehet sokféleképpen magyarázni, de a magyar válogatott felnőtt mentálisan, küzdeni tudásban, szervezettségben az élvonalhoz a világ legrajongottabb, legtöbb embert megmozgató sportjában. A hétfői magyar-olasz végeredményétől függetlenül ez hatalmas teljesítmény. A nemzeti tizenegy egy egész nemzetnek ad hitet, egy egész nemzetet sarkall jobb teljesítményre – emelte ki György László, majd hozzáfűzte:

"És igen, ehhez kell a megfelelő infrastruktúra is. 2010 és 2020 között 330 milliárd forintot költött a magyar állam stadion rekonstrukcióra. Sok ez a pénz? Attól függ".

  1. Egy 60 éve amortizálódó infrastruktúrát építettünk újjá a következő 60 évre.
  2. Ez alatt az idő alatt, 2010 és 2020 között utakra, hidakra, autópálya építésre, kórház, iskola, óvoda, bölcsőde felújításra és építésre több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk!
  3. A németek precízek, mindent kiszámolnak. A University of Bonn, Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi foci VB és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait. Előzetesen a német kormány 1,6 százalékos növekedést várt 2006-ra, látva az eufóriát az előrejelzésüket 2,3 százalékra módosították, a vége 3,2 százalék lett.

Az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan (behavioural economics) egyre behatóbban foglalkozik a gazdasági növekedés pszichológiai hátterével. Ha bizakodók az emberek, reménnyel telve formálják a jövőjüket, többet fogyasztanak, vállalkozóként bátrabban ruháznak be. A "feelgood factor" 1,6 százalékpontot tett hozzá Németország 2006-os gazdasági növekedéséhez. Az idei magyar GDP 1,6 százaléka 1000 milliárd forint – írta az államtitkár.

György László kiemelte: A közvetlen hatásról pedig eddig szót sem ejtettem, vagyis hogy a stadionokat magyar munkások építették, magyar mérnökök tervei alapján, magyar anyagból. Tehát az a pénz, amit stadionokra költöttünk, a magyar gazdaságba áramlott vissza.

Arról meg végképp nem beszélve amikor a mérkőzés elején és végén 70 ezer torokból felcsendül a Himnusz. Az érzés. Megfizethetetlen – zárta bejegyzését, amely alább tekinthető meg.