Inflációs válság után jöhet még bankválság, pénzpiaci összeomlás, államadósság-válság, vállalati adósságválság, valutaválság, és politikai válság is fenyeget- nyilatkozta az Origónak Tuomas Malinen, makrogazdasági tanácsadó, a Helsinki Egyetem közgazdaság-tudományi docense. A professzor a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Budapest Summit nemzetközi konferencia miatt jött Magyarországra.

Tuomas MalinenForrás: Gurkovits Tamas/Gyurkovits Tamas

Az EU szankciós politikát folytat Oroszországgal szemben. Fél év alatt Oroszország több milliárd eurót keresett a megemelt energiaexportból, ami magasabb, mint a 2021-es teljes éves exportbevétele. Hová tarthat a további szankciós politika?

Valójában úgy tűnik, hogy az EU visszalép a szankciókat illetően, mert a Politico arról számolt be, hogy a Bizottság enyhíti a műtrágyákra, cementre és "egyéb termékekre" vonatkozó szankciókat. Az orosz olajra vonatkozó uniós importtilalomnak azonban december 5-én kellene életbe lépnie. A cél tehát az orosz energiaszektort sújtani, ami valószínűleg csúnyán visszaüt.

Tuomas Malinen
Dr. Tuomas Malinen a helsinki székhelyű GnS Economics makrogazdasági tanácsadó cég vezérigazgatója és a Helsinki Egyetem közgazdaság-tudományi docense. Közgazdaságtant a New York Egyetemen is tanult. Malinen professzor 10 évig folytatott kutatásokat a gazdasági válságok témakörében és 15 évig foglalkozott a gazdasági növekedés kérdéskörével. Jelenleg a világgazdasággal kapcsolatos előrejelzéseket és elemzéseket készít befektetők és vállalatok számára. Gyakran ad interjút a nemzetközi médiának.

Láthatóan nem működik, sőt, kontraproduktív az EU szankciós politikája. Ennek hatására nőtt a gáz és a villamos energia ára. Mit gondol erről?

Abban az esetben, amikor egy nagy exportőr (Oroszország) és egy importőr (EU) szankciókat bocsát ki egymás ellen, ezek egyfajta

kölcsönös gazdasági pusztító fegyverek.

Mind az exportőr, mind az importőr gazdasági károkat okoz, de általában az importőr szenved a legtöbbet, mivel a létfontosságú importtermékek, például az energia és a nyersanyagok pótlása általában nem olyan egyszerű. Azonban különösen a nyersanyagexport viszonylag könnyen talál új piacokat.

Aggódom, hogy Európa itt csapdát állított magának.

Meddig tartható fenn a szankciós politika? Hamarosan itt a tél, és az emberek egyre inkább érzik a költségek növekedését.

Tudomásom szerint például Észak-Olaszországot nem lehet fűteni, vagy a régió esetleg nem is tud elég áramot termelni orosz gáz nélkül. Az európai vegyipar és kohászat is gyakorlatilag összeomlott. Európa dezindusztrializációja fenyeget, tehát az idő sürget. Minden azon múlik, hogy az EU vezetői mennyire lesznek önpusztítóak.

Dezindusztrializáció - ipartalanítás
Az ipartalanítás egy társadalmi és gazdasági változás folyamata, amelyet az ipari kapacitás vagy tevékenység megszüntetése vagy csökkentése okoz egy országban vagy régióban, különösen a nehéziparban vagy a feldolgozóiparban. Így gazdasági vagy politikai okok miatt csökken a foglalkoztatás.

Végeredményben mi a valódi célja a szankcióknak?

Úgy gondolom, hogy legalábbis az uniós szankciók célja először az volt, hogy Oroszországot béketárgyalásra kényszerítsék, de a célokban már nem vagyok biztos. Voltak olyan megjegyzések, hogy a szankciókat arra kell használni, hogy "elpusztítsák Oroszországot", vagy hogy kikényszerítsék az orosz rendszer megváltoztatását. Ezek rendkívül veszélyes célok lennének, és nagy a kockázata annak, hogy számos káros módon visszaütnek. John Maynard Keynes már 1924-ben figyelmeztette a Népszövetséget, hogy

a szankciók mindig azzal a veszéllyel járnának, hogy nem lennének hatékonyak, és nem lehetne őket könnyen megkülönböztetni a háborús cselekményektől.

Az eszkaláció soha nem vezetett semmi jóra Európában, és ezt a leckét lassan most tanuljuk meg, ismét.

Tuomas MalinenForrás: Origo

Valójában mennyire van rossz állapotban az európai pénzügyi és energetikai helyzet? Valós képet festenek erről a brüsszeli politikusok?

Szerintem a helyzet sokkal rosszabb, mint amit az európai politikusok állítanak.

Nemrégiben a német hálózatüzemeltető kijelentette, hogy a jelenlegi gázfogyasztási szinthez képest 20%-os csökkentésre van szükség a vészhelyzet elhárításához. Ez egyetlen gazdaság számára sem fenntartható.

Alapvetően minden ipari mutató arra utal, hogy mély recesszió (depresszió) és dezindusztrializáció közeledik.

Sikerült néhány új energiaellátást biztosítanunk, de ha meghallgatjuk az európai energetikai infrastruktúrát kezelő és elemző vezetők megjegyzéseit, azt mondják, hogy évekbe telik, mire az orosz energiát teljes egészében ki tudjuk váltani. Emellett sok más nyersanyag is lesz, amelyet valószínűleg kénytelenek leszünk Oroszországból importálni. Más kérdés, hogy tavasszal, amikor az összes gáztároló kiürül, honnan fogják feltölteni? A Nordstream-vezetékek szabotálása után a kérdés sürgetőbb, mint valaha.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciaForrás: Origo

Tarthatunk újabb bankválságtól? Ha igen, mire kell felkészülnünk?

Igen, készülhetünk. A háztartásokat és a vállalatokat jelenleg a "hármas csapás", azaz az infláció, a kamatlábak és az energiaárak sokkja sújtja. Ezek sok háztartást, és különösen a kis- és középvállalkozásokat a szakadék szélére sodorják. Ez kaszkádszerű banki veszteségekhez és valószínűleg kontinensnyi bankválsághoz fog vezetni, amely globális pénzügyi válsággá fog válni, mivel Európában van a legtöbb globálisan rendszerszinten fontos bank.

Tuomas MalinenForrás: Gurkovits Tamas/Gyurkovits Tamas

A nyugati szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták a lokális háborút. Ön a válságok gazdasági hatásával foglalkozik. Milyen válság és honnan gyűrűzhet be, mely piacokra hathat ez?

Inflációs válságunk már van, de

bankválság, pénzpiaci összeomlás, államadósság-válság, vállalati adósságválság, valutaválság (az euró esetleges felbomlása) és politikai válság fenyeget minket.

Ezek a válságok a mintegy 23 év alatt (az euró bevezetése óta) meghozott, elhibázott gazdasági, monetáris és politikai döntésekből erednek, amelyeket a szankciók még tovább súlyosbítottak. A valódi kockázat az, hogy a szankciók miatt az európai gazdasági, pénzügyi és politikai infrastruktúra összeomlása következik be. Mi, európaiak, jelenleg egy hatalmas szerencsejátékban vagyunk benne.

Mit javasol az embereknek, mire és hogyan készüljenek? Milyen előzetes óvintézkedést tehetnek?

A bankválság azzal jár, hogy a modern pénzügyi szolgáltatások, például a fizetések és a hitelkártyák nem fognak megfelelően működni. Ezért az embereknek készpénzt kell beszerezniük, lehetőleg kis címletű bankjegyeket (mert bankválság esetén kevés lesz a készpénz). A kamatlábak is valószínűleg tovább emelkednek. Nem vagyok a magyar gazdaság szakértője, de úgy tűnik, hogy Önök agrárexportőrök, így legalább nem kell attól tartani, hogy elfogy az élelmiszer.

Tuomas MalinenForrás: Gurkovits Tamas/Gyurkovits Tamas