Brüsszel hatalmas bakot lőtt a szankciós politikával

Covid 19 crisis in Brussels. Crise de la Covid-19 ŕ Bruxelles. (Photo by Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)

A brüsszeli elit egyáltalán nem mérte fel az Oroszországot ért szankciók direkt és indirekt hatásait, az ottani közgazdászok nagyon rossz döntést hoztak - minderről az MCC Summiton beszéltek a szankciók hatásairól szóló kerekasztal-beszélgetésen közgazdászok. 

Európában nem egyértelmű, hogy a gazdasági hadviselés része-e a háborúnak, és hogy a szankciók eredményei tényleg előkészítik-e úgy a csatateret, hogy azok az érdekeinket szolgálják - mondta Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára az MCC Summit szankciókról szóló pénteki kerekasztal-beszélgetésén. A gazdasági hadviselésnek az lenne az értelme, hogy az ellenfél gyengébb lesz-e - tette hozzá.

Jelenleg nem a célzott fél, hanem mi gyengülünk

- mondta az államtitkár.

A világ jelentős része nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

A világ kétharmada nem csatlakozott a szankciókhoz

Maróth szerint jelenleg a világ kétharmada nem csatlakozott a szankciós háborúnkhoz. Jelenleg Oroszországnál vannak az erőforrások, és ha mi nem vesszük meg, akkor más megveszi, és versenyképesebb lesz, mint mi - tette hozzá. Oroszország ráadásul a háborúval egyidőben felvásárolja a nyugat-szaharai uránforrásokat is.

Egyelőre sokkoló ránk nézve a szankciós háború.

A stratégia most arra irányul, hogy egy felgyorsított hidegháború legyen, és egyre jobban belesodródunk ebbe a helyzetbe, aminek kiszámíthatatlan hatásai lehetnek. Maróth egy elhúzódó hidegháborús helyzetre számít, és az egész régió meg fog változni.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 65 évben folyamatos szankció alatt volt Kuba, mégsem omlott össze a diktatúra.

Az volt a cél az Oroszországot ért szankciókkal, hogy ártsunk nekik és leállítsa a hadműveleteket, de ez egyelőre nem történt meg.

A szakember szerint a Szovjetuniót többek között azzal sikerült legyűrni, hogy világszinten alacsonyan tartották az olajárat, míg most teljesen más folyamatok zajlanak.

A Szovjetunió fennállása idején a világ 80 százaléka Moszkva ellen volt, így a szankciók is sokkal jobban működtek Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Merész kijelentés

A szankciók sok esetben nem működnek, de volt példa arra hogy igen - mondta John Laughland, az MCC vendégoktatója, a Vendeé Katolikus Egyetem tanára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szankciót akkor tudja kikerülni egy ország, ha a kieső forrásokat valahonnan pótolni tudja. A szakember szerint az amerikaiak robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket, mert így tudják elérni, hogy amerikai LNG-t vásároljanak, és ne orosz földgázt. Mindezt Joe Biden elnök és Victoria Nuland korábbi kijelentéseivel támasztotta alá.

A szakember szerint Oroszország lehetőségeit az is megnöveli, hogy Kína, India, Brazília, sőt még Szaúd-Arábia is elfogadta a rubelelszámolást. John Laughland úgy látja, a háború akár 100 évig is eltarthat.

A szankciókat pedig sokkal könnyebb bejelenteni, mint azokat eltörölni.

Hatalmas brüsszeli baklövés

Christopher Davis, az Oxford Institute of Population Ageing munkatársa szerint nem volt meg a képessége Európának arra, hogy olyan szankciókat szabjanak ki, amelyek befolyásolnák Oroszországot. Nem végeztek jó munkát a közgazdászok az Európai Bizottságnál, mert a másodkörös hatásokat nem vették figyelembe. A szakember úgy látja, a szankciók nem látott következményeivel sem számoltak a döntéshozók. Ennek egyik eleme, hogy a harmadik világba szánt LNG-t felvásárolják a gazdag országok, így pedig a harmadik világban tovább mélyül majd a szegénység.

A szankcióknak sem a direkt, sem az indirekt hatásaival nem számolt Brüsszel.

Jelenleg egy hidegháborúban vagyunk, és az átfogó intézkedéscsomag célja, hogy Oroszországot megfékezzük - tette hozzá.

Brüsszel hatalmas bakot lőtt a szankciókkal Forrás: Hans Lucas via AFP/Martin Bertrand / Hans Lucas/Martin Bertrand

Christopher Davis arra is rámutatott, hogy a szovjet időkben a világ 80 százaléka állt Moszkvával szemben, míg most csak 40%-a. Ez pedig teljesen más helyzet, és Moszkva mozgásterét is megnöveli.

Ebben az esetben működtek a szankciók

Howard J. Shatz, a RAND Corporation vezető közgazdásza szerint a szankciók részben működnek, részben nem. Fontos kérdés, milyen áron működnek a szankciók. Észak-Korea és Irán esetében korábban legalább sikerült őket a tárgyalóasztalhoz ültetni.

Oroszország azonban teljesen más eset

- tette hozzá.

A közgazdász szerint Oroszország egy energiaóriás, és éppen ezért rövid távon az lesz a mostani szankciók hatása, hogy bizonyos piacok összeomlanak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszú távon képes lehet az európai gazdaság az átállásra, és akkor Oroszország kerülhet nehéz helyzetbe.