A generátorkezelőket ért halálos fenyegetések miatt több generátor sem működött, ezáltal romlott a védekezés hatékonysága, írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.

Szeptember 29-én Magyarországot heves záporokkal és zivatarokkal érte el egy frontrendszer. Az Országos Meteorológia Szolgálat riasztásának megfelelően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) délelőtt 11:30-tól a Somogy megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonaltól keletre fokozatosan bekapcsolta a jégkármérséklő rendszer generátorait,

kivéve azokat, amelyeket korábban a generátorkezelőket ért halálos fenyegetések miatt ki kellett kapcsolni

- írja a NAK közleményében.

Hozzáteszik, hogy a frontrendszer legintenzívebb, szupercellává fejlődött felhőzete az ország déli területein haladt végig. Noha a szupercellák esetén a jégkármérséklő rendszer nem tud teljes védelmet nyújtani, az érintett területen a védekezés hatékonyan mérsékelte a kialakuló jégszemek méretét. Kivétel volt ez alól Orosháza: a települést nyugati irányból olyan vonalon érte el szupercella, melyen a fenyegetések miatt néhány generátor nem működött.

A kikapcsolt generátorok következtében ezen a területen romlott a védekezés hatékonysága, ezért Orosháza környékén nagyobb szemű, dió nagyságú jég esett, amely jóval komolyabb károkat okozott, mint azokon a területeken, ahol teljes kapacitással zajlott a védekezés.

Ahogy arról korábban az Origo is beszámolt, hogy a jégkármentesítő rendszer generátorkezelőit nyáron, az aszályos időben több halálos fenyegetés is érte, miután többen a jégkármérséklő rendszert tették felelőssé az aszályért.

Alaptalan az a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső, és miatta van aszály, hiszen a talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére

- mondta el akkor az Origónak Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Hozzátette, ezt jól igazolja az idei időjárás: késő télen és kora tavasszal - amikor még nem működött a jégkármérséklő rendszer -, komoly aszály sújtotta hazánkat. Másfelől pedig a védekezéshez használt ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy nincs semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve.

Győrffy Balázs azt is kiemelte,

már több száz milliárd forintra tehető az a kárérték, amit sikerült elkerülni a rendszer működtetésével, amely jelenlegi formájában ráadásul egész Európában egyedülálló.

A NAK friss közleményében szintén leszögezi,  a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni.

Hozzáteszik, idén szeptemberben minden 3. napon, azaz hetente legalább kétszer működtek a jégkármérséklő rendszer generátorai a Dél-Alföldön, miközben a Dunától keletre és a délkeleti területeken az elmúlt 30 napban több eső esett az ilyenkor szokásosnál, a Tiszántúlon nagy területen az 50 mm-t is meghaladja a csapadéktöbblet.

A NAK bízik benne, hogy a tudományos tények mellett az utóbbi hetek esős időjárása is meggyőző érv az álhírek és a tévhitek ellen, és ezáltal megszűnik a generátorkezelők fenyegetettsége.