A kisebb települések megtartó erejének erősítéséhez, illetve a modern vidéki életmód elterjedéséhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű technológiai megoldások elérhetősége (és igénybevétele). Ez egyszerre jelenti a nagy sávszélességet biztosító digitális infrastruktúra rendelkezésre állását, valamint a digitális megoldások használatához szükséges készségek és képességek meglétét a lakosság és a vállalkozások körében, illetve a korszerű és felhasználóbarát központi és helyi digitális közszolgáltatások elérhetőségét. A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország jól teljesít a szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata területén, ugyanakkor a digitális kompetenciák, a vállalkozások digitális felkészültsége, illetve a digitális közszolgáltatások igénybevétele terén az uniós átlag alatt szerepel. Az infrastruktúra területén megszerzett pozíciók megőrzése és erősítése, illetve a digitális ökoszisztéma egyéb területeinek összehangolt fejlesztése elengedhetetlen annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy hazánk 2030-ra digitális felkészültség tekintetében az európai élvonalba kerüljön. Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletág-vezetőjének írása.

A digitális technológiák (ideértve a szélessávú vezetékes és mobil szolgáltatásokat is) minél szélesebb körben történő igénybevétele minden mértékadó elemzés szerint kimagaslóan javítja az állampolgárok életminőségét, a vállalkozások és így a teljes nemzetgazdaság versenyképességét, valamint a közintézmények működésének hatékonyságát.

Mindennek ellenére az uniós országok digitális felkészültségét bemutató Digital Economy and Society Index (DESI) 2022. évi jelentése alapján Magyarország bár egy helyet javított (a tavalyi 23-ról idén a 22-re) tavalyi helyezésén, hazánknak a legtöbb területen nem sikerült áttörést elérnie, mivel a hazai fejlődés üteme érdemben nem múlta felül a többi uniós tagországét.

A digitális ökoszisztéma négy dimenzióját (1. Internet-hozzáférés, 2. Humántőke, 3. Digitális technológiák integráltsága, 4. Digitális közszolgáltatások) vizsgáló DESI 2022-es elemzése alapján, Magyarország továbbra is az Internet-hozzáférés dimenzióban érte el a legjobb eredményt, bár relatív helyezése (12-ről a 13. helyre) – a többi tagország magasabb fejlődési ütemének köszönhetően – egy helyet romlott.

Köddel körülvett távközlési torony Galyatetőn 2020. november 26-án (illusztráció)Forrás: MTI/Komka Péter

A rendelkezésre álló adatokból kiolvasható, hogy a vezetékes szélessávú szolgáltatások (országos) lefedettsége (esetenként jelentősen) az uniós átlag felett van, a vezetékes szélessávú szolgáltatások használata (országos szinten) szintén meghaladja az EU27 átlagát, a mobil szélessáv igénybevétele (országosan) az uniós átlag közelében van, a szélessávú árindex nem mutat lényegi eltérést az uniós átlaghoz képest, azonban az 5G lefedettség számottevően rontja ebben a dimenzióban elért hazai eredményeket.

Az EU éves szélessávú lefedettségi jelentése alapján látható, hogy az országos lefedettséghez képest a vidéki vezetékes szélessávú lefedettség nem mutat érdemi lemaradást, a legalább 30 Mbps letöltési sebességre képes hálózatok vidéki lefedettsége (80%) azonban már több mint 20%-kal marad el az országostól (96,7%), a nagyon nagy kapacitású (jellemzően a hálózat teljes szakaszán vagy annak döntő részén optikából álló) infrastruktúra (VHCN) lefedettségi mutatója ennél is rosszabb képet mutat: az országos lefedettség (78,6%) a vidéki (38,3%) kétszerese, az 5G lefedettséget (17,6%) tekintve pedig még ennél is jelentősebb, 2,5-szeres a különbség a vidéki települések (7%) kárára.

Az elmúlt évek távközlési piacot érintő látványos változásai (például a UPC Vodafone általi megvásárlása, a DIGI 4iG csoportba történő integrációja, az Invitel Zrt. és a DIGI egyesülése), valamint a 2022. augusztusában bejelentett hír, miszerint a 4iG kifejezte előzetes vételi szándékát a Vodafone iránt, alapvetően változtatja meg a távközlési piac eddigi képét, ez pedig önmagában is indokolttá teszi a hazai telekommunikációs piac jelenlegi helyzetének áttekintését, a szereplők céljait és motivációit, illetve a változások fényében a következő néhány év lehetséges piaci mozgásait.

A Századvég a Vidék Konferencia 2022 keretein belül idén októberben ezért egy olyan szakmai kerekasztal-beszélgetést szervez, amely azt igyekszik körbejárni, hogy

  • 1. a kisebb településeken élők milyen feltételek mellett juthatnak hozzá nagysebességű vezetékes és/vagy mobil távközlési szolgáltatásokhoz, azonosíthatók-e különbségek a nagyobb településekhez képest, és ha igen, ezek miben ragadhatók meg,
  • 2. milyen fejlesztéseket terveznek a szolgáltatók a következő 10 évben a vezetékes és mobil szélessávú szolgáltatások fejlesztése terén, ezeknek van-e „vidék fókusza",
  • 3. mit tervez a kormányzati szakpolitika annak érdekében, hogy hazánk 2030-ra digitális fejlettség tekintetében a legjobban teljesítő országok közé kerüljön?

Minderről, és a vidékfejlesztés számos más aspektusáról is tartalmas szakmai diskurzus várható a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. rendezésében megvalósuló Vidék Konferencia 2022. október 14-i eseményén. Bízom benne, hogy minél többen találkozhatunk és megvitathatjuk a vidéket érintő aktuális kérdéseket, felvetéseket.

Szerző: Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának vezetője