A brüsszeli elit és a magyar baloldal fél az emberektől - a magyar kormány viszont megkérdezi őket

Nosovice, 2022. július 20. Nagyfeszültségű távvezetékek egy elektromos alállomáson a kelet-csehországi Nosovicénél 2022. július 19-én alkonyatkor. Csehországban az infláció 12 hónapja folyamatosan gyorsul. A cseh gazdaságban 1993 decembere óta nem tapasztalt mértékű drágulás továbbra is az élelmiszer-, az energia- és az üzemanyagárak emelkedésén érhető tetten a leginkább. MTI/EPA/Martin Divisek
Vágólapra másolva!
Ha a magyarok a nemzeti konzultáción részt vesznek és kifejezik véleményüket a szankciókkal szemben, akkor az elképesztően nagy politikai nyomásgyakorlást jelentene, a kormány kezében is egy újabb lap lehetne a brüsszeli tárgyalások során – mondta el az Origónak adott interjúban Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a felmérések alapján az emberek több mint 70 százaléka elutasítja a szankciókat, így ez a vélemény mutatkozna meg a konzultáció során a gyakorlatban is. Hozzátette: a baloldal azért támadja a nemzeti konzultációt, mert félnek az emberek véleményétől.
Vágólapra másolva!

Miért fontos a brüsszeli szankciók sikertelensége közben az, hogy a magyar kormány az európai uniós országok közül elsőként kérdezi meg az emberek véleményét nemzeti konzultáció keretein belül?

Egyértelműen látszik, hogy az elhibázott brüsszeli energiaszankciók okozzák az elképesztő áremelkedéseket Európában. Ezt már baloldalhoz köthető közgazdászok is elismerik, korábban például Zsiday Viktor beszélt arról, hogy a szankciók okozzák a gáz árának emelkedését, a szankciók pedig eddig nem nagyon hatásosak.

Korábban azt ígérték Brüsszelben, hogy a szankciók csökkentik majd az oroszok harci kedvét, ehhez képest egyre intenzívebbek a harci cselekmények, emellett az orosz költségvetésben még a háború hetedik hónapjában is többlet van, miközben egy átlag európai ország költségvetése még békeidőben is hiánnyal zár.

Ha a magyarok a nemzeti konzultáción részt vesznek és kifejezik véleményüket a szankciókkal szemben, akkor az elképesztően nagy politikai nyomásgyakorlást jelentene, a kormány kezében is egy újabb lap lehetne a brüsszeli tárgyalások során.

A felmérések alapján az emberek több mint 70 százaléka elutasítja a szankciókat,

így ez a vélemény mutatkozna meg a konzultáció során a gyakorlatban is.

A hazai baloldal ismét támadja a nemzeti konzultációt. Miért teszik ezt, és mi motiválja őket?

Az elmúlt hetekben kiderült, hogy az Amerikai Egyesült Államokból finanszírozza a háború- és szankciópárti Soros-hálózat a magyarországi baloldalt. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a baloldali politikusok továbbra is kitartanak a szankciópárti álláspontjuk mellett, és ennek megfelelően támadják a szankciókról szóló nemzeti konzultációt is.

Egyszerűen félnek az emberek véleményétől.

Ugyanez a helyzet Brüsszelben is, ahol nem mernek az emberek szemébe nézni, mert tudják: őket sújtják a leginkább a brüsszeli bürokraták által kierőszakolt szankciók. A hazai baloldal kapcsán az is figyelemre méltó, hogy

a külföldi érdekek kiszolgálása érdekében még a saját szavazóik akaratával is szembemennek.

A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a magyarok több mint 70 százaléka ellenzi a szankciókat, tehát még az ellenzéki szavazók jelentős része sem támogatja.

A hét kérdésből álló kérdéssoron az egyik kérdés a gázszankciókkal kapcsolatos. Ez a kérdés miért különösen fontos annak tükrében, hogy többek között Magyarország is mentességet kapott korábban a kőolaj mennyiségének korlátozása alól?

Magyarország következetesen ellenez minden energiaszankciót, így mindegyik alól mentességet kapott. Ez azt jelenti, hogy hazánk ezeket a szankciókat nem támogatja, ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy a többi tagállam bevezesse azokat. Ahhoz, hogy uniós szinten is el lehessen érni ezeknek a szankcióknak a megszüntetését, Magyarországnak szövetségesekre van szüksége; ilyen lehet például a későbbiekben Olaszország, ahol október végére állhat fel az új jobboldali kormány.

Ha Magyarország elfogadná ezeket a szankciókat és nem kapna mentességet, akkor se földgáz, se kőolaj nem érkezne Magyarországra elegendő mennyiségben, ami lényegében a teljes gazdaság összeomlását eredményezné. Az energiaszankciókkal szembeni fellépés tehát alapvető nemzeti érdek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Brüsszel tovább erőlteti a szankciókat Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld

Ha Brüsszel tovább erőlteti a szankciókat, az milyen következményekkel járhat az európai emberek mindennapjaira nézve?

Legutóbb Magyarország mentességet kapott az újabb energiaszankciók alól is. Ez komoly siker, ugyanis ellenkező esetben összeomlana a magyar gazdaság. Sajnos azonban mivel a többi tagállam magára vonatkozólag elfogadja ezeket a szankciókat, az európai gazdaságra nagyon negatív hatása lesz mindennek.

Tovább emelkedő árak, ellátási hiány és recesszió vár Európára és az európai polgárokra, akiket még a munkanélküliség is egyre erősebben érinteni fog.

Miért fontos, hogy az emberek éljenek a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésének lehetőségével?

A fentiek fényében egyértelmű, hogy minden lehetséges eszközre, így a nemzeti konzultáció megragadására is szükség van az elhibázott brüsszeli szankciókkal szemben.

A magyar kormány csak akkor tudja a nemzeti érdekeket továbbra is sziklaszilárdan támogatni Brüsszelben, ha ilyen módon is kiáll mellette a magyar társadalom.