Dés László és volt neje, Vásárhelyi Mária Apostol utcai lakása, ingatlanjai súlyos történelmi terhet cipelnek: az Apró-villához hasonlóan ezt is gazdag zsidó polgároktól vették el először a nyilasok, majd a kommunisták, hogy a fél pártvezetésnek itt utaljanak ki lakásokat. Szerencsére aztán jött a rendszerváltás, és... maradhattak, szinte ingyen - írja cikkében a Kontra.

Az elmúlt időszakban többször is szóba került a sajtóban, hogy a Szemlőhegyen található Apró-villától megválna a Gyurcsány–Dobrev házaspár. Ezt maga a volt miniszterelnök jelentette be Gulyás Márton műsorában.

A Szemlőhegy utcai villa történetéről annyit röviden, hogy az 1936-ban lett Sebestyén Aladár, a Ferroglobus Rt. igazgatója és nejének tulajdona. A gazdag, zsidó származású család házát pár év múlva, 1944-ben a nyilasok nyilvántartásba vették. Nem tudható, a házaspár miként élte túl a háború poklát – jegyzi meg Gál Éva várostörténész –, csak annyi bizonyos, hogy az 1949-es és 1950-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként.

Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével államosították az ingatlant, amikor Apró Antal – Dobrev Klára nagyapja – már miniszteri rangban volt. Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villában, a „káderdűlőn" – írja a Magyar Hírlap a villáról beszámoló cikkében.

A folytatás már ismert: a piacgazdaság hajnalán a harmadik generációba tartozó Dobrev Klára, Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást" huszonhárom évesen, egyedülállóként vásárolta meg 1995-ben a kerületi önkormányzattól, kevesebb mint kilencmillió forintért. A villa másik házrészét – amelyben korábban az ötvenhatos vérbíró lakott – Apró Piroska, Apró Antal lánya, Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke vette meg.

A történet felháborító és már jól ismert a közvélemény számára.

A Kontrának azonban most egy hasonlóan felháborító családtörténet jutott a tudomására. A két történet a legkisebb részletekig megegyezik.

Ugyanúgy gazdag, zsidó polgári család építteti, szerzi meg a Rózsadomb egy másik nagyon értékes ingatlanát az Apostol utca 8. szám alatt. Majd jön a vészkorszak, a holokauszt, amelyet követően kommunisták államosítják a gyönyörű kúria lakásait, meghagyva egyetlen lakást az eredeti tulajdonos és a holokausztot megjárt család számára.

Ma pedig olyan emberek laknak a sanyarú sorsú ingatlan lakásaiban és szerezhették ezeket meg fillérekért, mint Dés László és egykori neje, Vásárhelyi Mária. Teszik ezt minden lelkiismeret-furdalás nélkül és a legnagyobb természetességgel. Hiszen nekik ez is jár.

Dés LászlóForrás: MTI/Czimbal Gyula


Hát így az ember már jóval könnyebben félti a jogállamiságot és harcol a diktatúra ellen

Felvidékről származó polgári család építette

A cikk címe – figyelembe véve az eredeti tulajdonos, özv. Donáth Józsefné életét, személyes tragédiáit, majd a villa államosítás utáni sorsát – nem túlzó, bár sajnos tipikus XX. századi sorsnak is mondhatnánk.

A telek első említése az Arcanumban/Hungaricanában 1912-ből való, amikor Ernst Károlyról és nejéről Vékei Károlyra és nejére írták át a tulajdoni jogot.

Forrás: ADT | Budapesti Hírlap, 1912-11-24 / 278. szám

Ezek után, 1926-ban özv. Donáth Józsefné kért és kapott építési engedélyt nyaralóra – és ő lesz az ingatlan kulcsszereplője a vélhető államosításig.

Forrás: ADT | Fővárosi Közlöny, 1926-06-15 / 26. szám

A villa Jakab Dezső és Sós Aladár tervei szerint épült, neobarokk stílusban.

Forrás: ADT | Színházi Hét Színházi Élet - 1929/21. szám

Az Apostol utca 8. mellett a környéken Donáthéknak még két telkük volt a környező Bolyai és a Borbolya utcákban (elképzelhető az akkori tulajdonviszonyok mellett, hogy ez mind akár egy részben is, de egybefüggő, átjárható, hatalmas birtok volt).

Forrás: özv. Donáth Józsefné telkei (Google Térkép)

Donáth Józsefné Szold Erna néven született 1880-ban Galgócon, a Felvidéken – édesapja, az 1924-ben elhunyt Szold József a Szlovák Cukorgyárosok Egyesületének volt az elnöke.

Forrás: ADT | Az Ujság, 1924-07-22 / 147. szám

Ugyanebben az évben halt meg férje is, a jó nevű budapesti ügyvéd, Donáth József.

Forrás: ADT | Az Est, 1924-11-09 / 238. szám

Az asszony pedig a budapesti Musica Zongora- és Hangszerkereskedelmi Rt. Igazgatóságának tagja volt.

Forrás: ADT | Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1936-1937/3-4. kötet, 12. évfolyam

Donáth Józsefné és férje, valamint veje is izraelita vallású, művelt, jómódú magyar emberek voltak. Hasonlóan egyébként az Apró-villa eredeti tulajdonosaihoz: Sebestyén Aladárhoz és nejéhez, Grünwald Rózához, és sajnos mindkét családot sújtotta a holokauszt tragédiája is.

Donáthék családi tragédiasorozata folytatódott a házban, hiszen lakója volt a háznak a színházigazgató Bródy Pál testvére, Bródy Andor, a Viktoria Kötszergyár alapító igazgatója is. Ő úgy került be a családba, hogy feleségül vette Donáthék lányát, Annát (Annust) 1926-ban.

A Kontra kutatásai alapján egyébként a politikusdinasztia Donáthékkal nincs [közvetlen vér]rokonság, nem találtunk kapcsot – ezt arra alapozzuk, hogy az Apostol utcai Donáth házaspár egyetlen fiúgyereke Donáth Pál vegyészmérnök volt – Donáth Ferenc [a politikus Donáth László apja] pedig 1913-ban született.

Bródy Andor neve mindenesetre a budapesti telefonkönyvekben ettől kezdve rendszeresen felbukkan – utána pedig már újsághírekben is. 1932-ben a kötszerüzemet már felszámolták, és jómódú anyósa hiába segíti ki mindig, Bródy depresszióba zuhan, és egy grazi kísérlet után 1935-ben, 35 évesen öngyilkos lesz – megmérgezte magát.

Forrás: ADT | Esti Kurir, 1935-10-15 / 235. szám

Bródy Andor hagyatéka csődhirdetmény keretében szerepel a sajtóban ismét – 1936-ban és 1938-ban is – a Bródy-hagyatékra az örökösök (vélhetően a tartozások miatt) nem tartottak igényt, így árverésre bocsátották azt. Özv. Donáth Józsefné egyébként vagyonos, adakozó asszony volt és több rokonát is kisegítette: szintén újsághírekben olvasható, hogy az egyiknél kezességet vállalt, a másikat a végrehajtásból mentette ki – de egy 1929-es Charité-bálon is feltűnik a névsorban.

Forrás: ADT | Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1939-11-23 / 265. szám értesítője

Jött a holokauszt

A telefonkönyvben és a hírekben az Apostol utca egyre több ember nevét vonultatja fel: keresnek ide németül is beszélő szobalányt, laktak itt diplomaták (USA és Olaszország) – illetve egy itt lakó, Horváth Mátyás nevű ember gondnokság alá helyezéséről is volt bejegyzés. Özv. Donáth Józsefné neve utoljára 1944-ben szerepel a címen, ami nem véletlen, mert 1946-ban holokauszttúlélőként találtunk rá az adatbázisban: a bejegyzés szerint a budapesti gettóban vészelte túl a háború végét. Végül 1951-ben halt meg, de ezután az Apostol utcában nincs nyoma.

Forrás: ushmm.org

A háború alatt aztán még jobban felgyorsulnak az események, és cserélődnek a lakók: előbb 1944-ben a háromszéki Fülöp Sándor jelentkezik erről a címről újsághirdetésben, hogy két leventét - feltehetően fiait - megtalálja.

Forrás: ADT | Pesti Hírlap, 1944-10-27 / 245. szám

Aztán 1945-ben a „puma" Szabó Mátyás pilótát alakulatának egy csoportjával együtt itt fogják el. Lassan visszatérhettek a diplomaták, külföldiek: 1948-tól a valószínűleg svéd Hallström Bertil nevét látjuk a telefonkönyvben, de aztán megjelentek a kommunisták.

A keményvonalas kommunisták lakóhelye lett a ház, a család egy lakást tarthatott meg

1949-ben hirtelen dr. Antos István pénzügyi államtitkár nevét látjuk meg a címen.

Forrás: ADT | Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1949-05-01 / 92. szám
Antos István
Antos István jókor lépett: 1945 februárja óta volt a Magyar Kommunista Párt tagja, később az Országos Gazdasági Tanács főtitkára, 1945 és 1951 között pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, 1946-ban a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosa, majd 1951. január 27-én a pénzügyminiszter helyettese. 1956 októberéig vezette az MDP KV Terv- és Pénzügyi Osztályát, 1956. november 16-ától a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány pénzügyminiszterének első helyettese, 1957. május 9-től egészen haláláig pedig pénzügyminiszter volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957. június 29-étől haláláig volt a tagja.
Antos IstvánForrás: Wikipedia

1967-ben látjuk viszont nyomtatásban – egy elnyert könyvjutalommal kapcsolatban – Donáthné leszármazottjait, vagyis ebből arra lehet következtetni, hogy a „nagylelkű" kommunisták egy lakás megtartását engedélyezték a családnak.

De nézzük csak végig, még milyen kommunista felső vezetők, funkcionáriusok éltek ugyanitt.

Orha István SZT-tiszt (szigorúan titkos) itt lakott a haláláig, 1978-ig.

Forrás: szigoruantitkos.hu
Orha István
Orha István, D-150-ös szigorúan titkos tiszt 1930-ban született Sárospatakon. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1956-os elvégzése után többek között a híres KGST-autókereskedést, a Merkur-telepet vezette mellékesen, fedőállásként – de vas-műszaki áruforgalmi szakértőként is viszontlátjuk a Belkereskedelmi Szakértők 1976-os jegyzékében.
Forrás: Forrás: ADT | Kereskedelmi Közlöny Kereskedelmi Értesítő, 1976-04-20 / 9. szám

Az adatbázis tanúsága szerint Orha fedőmunkahelye a Belkereskedelmi Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya (NKO) volt, ahol osztályvezetőként dolgozott. „1968-76 között a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnál tevékenykedett kereskedelmi igazgatóként, majd 1976-ban ismét a Belkereskedelmi Minisztériumba került, ahol 1977-ben is dolgozott. [...] 1954 óta volt tagja a pártnak. Aktív pártmunkás, az ellenforradalom után a párt újjászervezésében tevékeny szerepet vállalt. SZT-pótlékának összege havi 600 Ft volt, neje a BKM Kutató Intézet ügyintézője. Szolgálati jogviszonya megszűnt, elhalálozás miatt (1978. 12. 12.)."

Forrás: ADT |Magyar Hírlap, 1973-01-15 / 14. szám

Fia, Orha Zoltán csillagász, fizikatanár és médiamunkás – az ő nevét legkésőbb 1982-ben látjuk az Apostol utcával kapcsolatban: a Meteor című csillagászati magazin rovatvezetőjeként bukkan fel a neve egy 1982-es kiadásban.

Forrás: epa.oszk.hu

Továbblépve id. Földes Lászlót 1985-ben találjuk a címen a Budapesti Pártbizottság Konzultatív Testületének tagjaként, a HUNGEXPO nyugalmazott igazgatójaként;

Forrás:ADT | MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985
Forrás: ADT | MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

...de egyik fia, György még 1999-ben is itt szerepel a Politikatörténeti Intézet tisztségviselőjeként egyik cégbejegyzésében.

Forrás: PestiSracok.hu
Id. Földes László
Id. Földes László magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, Földes László (Hobo) zenész, illetve Földes György politikus, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójának édesapja. Szuhai István álnéven vadászíró. 1914-ben született Kiskunhalason. Édesapja, Fischer Ernő az első világháborúban elesett az orosz fronton. 1935-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba; az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártjának 1937 körül lett tagja. Mivel illegális (kommunista) propagandatevékenységet folytatott, 1942-ben letartóztatták és hat hónapra ítélték, majd 1944 novemberében újfent elfogták és elítélték.
Id. Földes LászlóForrás: Wikipedia

Földes 1956-ban a pártvezetés „keményvonalas sztálinista" részéhez tartozott. 1956. október 23-áról 24-ére virradó éjjel a szintén keményvonalas Kovács István és Apró Antal mellett irányítója az MDP KV Katonai Bizottsága megalakításának, amelynek célja a tüntetések és a felkelés fegyveres erővel való letörése volt. E Katonai Bizottság küldte ki a karhatalmi egységeket az Országház és a kormányzati negyed megvédésére a tetőkre, amelyek október 25-én a Parlament előtti több száz halálos áldozattal járó sortüzekben – a szovjet fegyveresek mellett – szerepet játszottak.

Október 26–27-én látva, hogy a politikai vezetés Nagy Imrével az élen az országos felkeléssel és a fegyveres felkelőkkel való megegyezésre hajlik, a Földesék vezette Katonai Bizottság újabb akciókat kezdeményezett: a szovjet fegyveres erőkkel egyeztetve tüzérségi és légi támadást szerveztek a legerősebb ellenállási gócot jelentő Corvin köz ellen, majd október 27–28-án Nagy Imre félreállításának és katonai diktatúra bevezetésének tervén dolgoztak.

1957. február 12-től december 3-ig vezette az MSZMP KB káderosztályát. Szintén 1956 novemberében lett tagja az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának, majd annak véglegesítése után is maradt központi bizottsági tag megszakítás nélkül, egészen 1970-ig. 1958-tól belügyminiszter-helyettes. 1964 januárjától 1972 áprilisáig az Erdészeti Főigazgatóságot vezette. 1967-ig maradt országgyűlési képviselő. 1967-től 1972-ig mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes volt, majd a Hungexpo vezérigazgatójává nevezték ki. Innen is vonult nyugdíjba 1980. december 31-én.
Hobo, ifjabb Földes László többször is keményen nyilatkozott az apjáról:

Kétféle csavargó volt és van. Van, aki szeret csavarogni, ismerkedni, utazni; van, akinek meg menekülnie kell. Nekem menekülnöm kellett. Az, hogy én csavargó vagyok, egy pejoratív valami volt az apám számára. Én így lettem csavargó, nem úgy, mint az igazi hobók, akik elmentek kalandokat keresni. Nekem jobb volt máshol, mint otthon. [...] Vertek, igen, engem is vertek. [...] Az, hogy kisfiú vagy és félsz, hogy este mi lesz otthon, az nem múlik el soha. Az emberben a rossz dolgok benne vannak. [...] Meg akartam szabadulni ettől a Földes László névtől. Jobban tettem volna, ha megszabadulok, ennek családi okai vannak.

Akik jól jártak

A rendszerváltást követően az 1993. évi LXXVIII. törvényben szabályozták az önkormányzati, valamint az állami lakások elidegenítésének metódusát, ami azt jelentette, hogy a bérlőnek vásárlási joga lett, de ezzel egy időben társasházzá kellett alakítani az épületet.

A törvény szerint az önkormányzati és az állami lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kellett megállapítani. Ez nem lehetett kevesebb, mint az előző éves lakbér háromszorosa, és nem lehetett több, mint a helyiség beköltözhető forgalmi értékének hatvan százaléka. De általában az ár meg sem közelítette a jogszabályban meghatározott maximumot, a lakás értékének mindössze 15-30 százalékát kellett kifizetni. Ráadásul ha valaki egy összegben akarta (és tudta) megvenni a lakást, még ennek is elengedték egy részét.

Akárhogy is történt, Dés Lászlónak és családjának (volt feleségét, Vásárhelyi Máriát is idesoroljuk) a jelenlegi tulajdoni lapok szerint most is több érdekeltsége van a hányattatott sorsú ingatlanban, amelyeket természetesen mind a területileg illetékes II. kerületi önkormányzattól vásárolták, vagyis jó eséllyel a fenti lehetőséget kihasználva.

Dés LászlóForrás: MTI/Czimbal Gyula

Jelenleg a tulajdoni lapok szerint:

  • egy 121 m2-es, négyszobás lakásban;
  • egy 55 m2-es, egyszobás, alagsori lakásban (1/5 tulajdoni hányaddal);
  • valamint egy 63 m2-es egyéb helyiség besorolású albetétben van a családnak érdekeltsége.

Van, aki jól járt. De nem Donáthné és leszármazottai.

Jómódú zsidó polgári család, személyes tragédiák, nyilasok, holokauszt, háború, kommunisták – majd a kommunizmusban tisztára mosott „tehetséges" üzletemberek, művészek, maga a 20. századi magyar történelem. Végül pedig a privatizációban az utódok juthattak hozzá a zabrált vagyonhoz, persze fillérekért. Láttunk már ilyet?

És az ember még meg is bocsátana utóbbiaknak, ha nem helyeznék magukat olyan erkölcsi magaslatra, amelyre a tetteik alapján nem méltóak. Dés nagyképűsége, az állítólagos orbáni diktatúrával való kérlelhetetlen szembenállása, agresszivitása nem ismer határokat. De persze gond nélkül éli napjait a komcsik által egy holokausztban meghurcolt zsidó család elzabrált villájában.
Mert neki ez jár.

De a Dés–Vásárhelyi páros végtelen pökhendiségéről, mindenkit lesajnáló önteltségéről, az állítólagos antikommunizmusukról és a diktatúrában való nyomorgásukról majd a következő részben számolunk be részletesen.