Nehéz időket élünk. Előbb a pandémia, most pedig a háborús helyzet okozta negatív gazdasági folyamatok nehezítik az európai emberek százmillióinak életét. Annak az Európának, amely kényelmi évtizedeket képzelt magának, most komolyan szembe kell néznie azzal, hogy nem biztos, hogy a világ kereke abba az irányba fordul, ahogy azt ő eltervezte.

Az elméleti-ideológiai viták helyett a gyakorlati megoldások irányába tolódott az európai közbeszéd az elmúlt hónapokban. Az ellátás biztonsága lett az egyik legfontosabb kérdés mind az energia, mind az élelmiszerek terén. Az Unión belül az egyes nemzetállamok is felmérik lehetőségeiket, és e nehéz helyzetben adottságaikhoz mérten alakítják ki a számukra legmegfelelőbbnek gondolt politikai-gazdasági stratégiát.

Magyarország esetében sincs ez másképpen. Újra mérlegre kerültek azok a termelési tényezők, javak, melyekkel rendelkezünk – legyen szó régen bezárt szénbánya kapacitásfelméréséről, vagy akár az agrár- és élelmiszeriparban rejlő erőforrásokról.

Szüretelőgéppel szedik a legkorábbi érésű szőlőfajtát, a Csabagyöngyét a Balaton Agrár Zrt. területén, a Somogy megyei Ordacsehi határában, 2022. augusztus 8-ánForrás: MTI/Varga György

Ezt az újfajta erőforrás-gazdálkodást ugyan a kényszer hozta létre, azonban az élelmiszer-feldolgozóipar tekintetében ez annak a lehetőségét is magában foglalhatja, hogy a meglévő kapacitásokkal, illetve újak létrehozásával a terület nagyot tud előre lépni.

Ha az elkövetkező évek agráriumot érintő fejlesztései jó irányba és megfelelő ütemben zajlanak, évtizedekre meghatározhatják a hazai mezőgazdaság ívét.

Magyarország kivételes természeti-környezeti feltételekkel rendelkezik, különleges mezőgazdasági értékekkel és lehetőségekkel bír, és ez annak ellenére van így, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb aszálya idén komoly problémákat okozott nemcsak az ágazatban, de a nemzetgazdaság egészében is.

Görögdinnye Mák Zsolt dinnyeföldjén Csány közelében, 2022. július 21-énForrás: MTI/Komka Péter

A pandémia alatt a magyar mezőgazdaság jól teljesített, mindig jutott friss zöldség-gyümölcs, hús- vagy pékáru az asztalra. A gazdák nem mehettek home office-ba dolgozni, nekik akkor is helyt kellett állni, amikor a korlátozások legjobban sújtották a lakosságot. Nemcsak a vidék, a mezőgazdaság és az agráriumban dolgozók szerepe erősödött fel a koronavírus-járvány alatt, de ez az időszak a politikai döntéshozók számára is megmutatta, mennyire sérülékenyek a globális gazdasági-kereskedelmi láncolatok, és mennyire fontos az önellátás kérdése az ország szuverenitása szempontjából.

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett demográfiai változások, a Föld lakosságának gyors növekedése, a bővülő kereslet miattaz élelmiszerárak magas szinten rögzülni látszanak az egész világon, amely előnyt jelenthet Magyarország számára.

A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt tíz év során több mint a duplájára nőtt. Az elmúlt évtizedben sikerült a hazai termőföldeket magyar tulajdonban tartani. A fejlesztési forrásokat 80 százalékban a mikro-, kis- és középvállalkozások számára biztosította az agrártárca. Az infrastrukturális beruházásokra és géptámogatásra fordítható támogatások révén erősödött az alapanyag-termelés. Emellett átalakításra került az adórendszer, amelynek köszönhetően az őstermelők és a családi gazdálkodók helyzete erősödött. Ezek a folyamatok ugyan kedvezően hatnak a mezőgazdaság fejlődéséhez, ugyanakkor az előny kihasználása érdekében további fejlesztésekre van szükség az ágazatban.

Kombájn üríti a learatott búzát egy pótkocsira Somberek határában, 2018. június 12-énForrás: MTI/Sóki Tamás

A korszerűsítés, precíziós gazdálkodás alkalmazása, de a nagyobb mennyiséget feldolgozni képes élelmiszeripari technológiai fejlesztések is fontos célkitűzésként kell megjelenjenek a magyar mezőgazdaság modernizálása terén. Az idei rendkívüli aszály okozta komoly mezőgazdasági kár is rávilágított arra, hogy az öntözés fejlesztése, az országon átfolyó vizek „itthon tartása”, hatékonyabb visszatartása a Kárpát-medencében szintén elsődleges fontosságú.

A fejlesztésekhez viszont jelentős források kellenek, miközben az Európai Unió költségvetésének közös agrárpolitikára fordítható része folyamatosan csökken. Az Európai Bizottság által bemutatott Termőföldtől az asztalig, valamint a Biodiverzitás Stratégia az uniós tagállamok számára olyan klíma- és környezetvédelmi szempontokat kíván előírni, amelyek jelentős tagállami ellenállásba ütköztek Unió-szerte. Félő, hogy az uniós „túlszabályozás” erősen rontja az európai mezőgazdaság versenyképességét a világ többi meghatározó piaci szereplőjéhez képest.

A magyar kormány ezeket a folyamatokat kompenzálva megemelte az EU-s vidékfejlesztési forrásokhoz nyújtható nemzeti társfinanszírozás összegét, melynek köszönhetően a 2014–2020-as 1400 milliárd összegű vidékfejlesztésre fordított fejlesztési források összege a 2021–2027-es időszakra közel 4300 milliárd forintra nőtt, amely történelmi lehetőség elé állítja a vidék szereplőit, hiszen soha nem jutott még ennyi forrás agrár- és vidékfejlesztésre az elmúlt évtizedekben. Különösen fontos ezen források szerepe a 2022-es orosz–ukrán háború kitörése, és a részben ennek okán fennálló gazdasági válság miatt, ugyanis megnövekedtek a termelési költségek, az energia, a takarmány és a műtrágya ára, és a fiskális politikai döntések okán megdrágult a szektor finanszírozása is.

A miniszterelnök által az idei évben kijelölt cél a következő évtizedre, hogy 80 százalékra kell növelni a feldolgozóiparban a magyar tulajdonú vállalatok arányát, és hazai élelmiszerekkel kell ellátni a lakosságot.

Az adottságok és fejlesztési lehetőségek fenti vizsgálatával láthatjuk, hogy ezt a célt sikerülhet is elérni, ami majd nagyban meghatározhatja a hazai mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozóipar hosszú távú irányait. Érdekes módon a jelenlegi, részben kényszer adta erőforrás-gazdálkodás segít a helyzeten, így van remény arra, hogy a hátrányos nemzetközi folyamatok és nehézségek ellenére a magyar agrárium előnyre tegyen szert.

A téma bővebb kifejtésére és megvitatására a Századvég által megrendezendő Vidék Konferencia 2022. október 14-én további lehetőséget kínál majd.

Online regisztrációs link elérhető itt.

 

Szerző: Schultz Gábor üzletágvezető, Vidékfejlesztés Üzletág, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.