Szép munka volt, ezt mondta a rendőröknek Miskei Imre, miután 28-szor verte fejbe egy téglával a megerőszakolt kislányt

Miskei Imre

Egy szörnyű gyerekgyilkosság rázta meg az országot 1976-ban. Eltűnt a nyolcéves M. Katalin, akinek a kegyetlenül szétroncsolt holttestét a Budai Várban találták meg. A gyilkosa, Miskei Imre fojtogatta, majd huszonnyolcszor sújtott le rá téglával, és késsel is megszurkálta. A gyilkost néhány nap múlva tartóztatta le a rendőrség - a budai erdőben csaptak le rá, miközben épp egy újabb áldozatot keresett. Miskei csak ennyit mondott a rendőröknek: szép munka. Kiderült, hogy a kegyetlen gyilkos pedofil, és már korábban is molesztált gyerekeket - kislányokat és kisfiúkat is -, sőt, el is ítélték három évre emiatt. Szabadulása után nem sokkal gyilkolta meg M. Katalint. A bíróság halálra ítélte és 1977-ben felakasztották. A kegyetlen pedofil gyilkos, Miskei Imre története.

Már ifjú korában rettegtek tőle az emberek

Miskei Imre az ötvenes évek elején született, Budán élt szüleivel, egy Csalogány utcai bérházban. Az iskolában "Betörő" volt a beceneve, de amikor a bírósági tárgyaláson kérdezték, hogy miért ezt a nevet kapta, azt mondta: nem emlékszik rá.

A család híres szomszédja volt Fónay Márta színésznő, aki a kis Imrét hamar megszerette. Neki nem született gyereke, talán ez volt az oka annak, hogy szinte a saját fiaként gondoskodott Imréről, többször főzött neki, olykor kimosta a ruháit, sőt, zsebpénzt is adott a gyereknek.

Miskei felcseperedett és ifjú korában feleségül vett egy szerény lányt, aki felszolgálóként dolgozott egy presszóban. Még nászútra is elmentek Kunfehértóra.

Minden idillinek látszott - kívülről úgy tűnt, hogy a pár boldog. Azonban Imre már ekkor is furcsán viselkedett, a feleségével és a híres színésznővel is durva volt, ami miatt Fónay Márta meg akarta vele szakítani a kapcsolatot. Barátnőinek, Csala Zsuzsának és Lorán Lenkének is panaszkodott, hogy retteg Imrétől.

A pedofil szörnyeteg

Miskei először 1973-ban támadt rá egy kilencéves kisfiúra. A házuk pincéjébe csalta, ahol fojtogatta és arra kényszerítette, hogy elégítse ki szexuális vágyait. Később több lakásba is betört, kisebb értéktárgyakat rabolt. Anyósával is összeveszett, bosszúból felgyújtotta az asszony budakeszi házát és végignézte, ahogy az épület hamuvá ég. Máskor egy férfitől követelt pénzt és azzal fenyegette, hogy ha nem ad, leönti a felesége arcát vitriollal.

Miskeit sorozatos bűncselekményei miatt letartóztatták. Négy év börtönre ítélték, de három év múlva, 1976-ban szabadulhatott.

Miskei felesége akkor tudta meg, hogy a férje egy szörnyeteg, amikor a férfit letartóztatták és elítélték. A nő el is vált tőle.

Miskei a szabadulása után visszaköltözött a szüleihez, és géplakatosként dolgozott. Otthon azonban nem sokáig maradhatott, ugyanis ellopta a szülei takarékbetétkönyvét, beváltotta és elköltötte a pénzt. Amikor ez kiderült, az apja elzavarta.

1976. szeptember 16-án a városban sétált és vásárolt egy vadásztőrt magának.

A bestiális gyilkosság napja

Egy nappal később, szeptember 17-én reggel a nyolcéves M. Katalin iskolába indult a Várban lévő általános iskolába. Miskei a Halászbástya környékén húzta meg magát egy barlangszerű üregben. Aznap esett az eső, ő mégis sétálni indult fél nyolckor. Észrevette a kislányt, ahogy éppen iskolába igyekszik. Odalépett hozzá, azt mondta neki, hogy rendőrtiszt, és hogy menjen vele, mert el kell vinnie egy csomagot az iskolába. A kislány semmit sem sejtett és Miskeivel ment.

Beléptek a tavernába, ahol a férfi erőszakoskodni kezdett a gyerekkel. A kislány segítségért kiáltott, mire Miskei egy tégladarabbal lesújtott rá - pontosan 28-szor. Ezután fojtogatta, majd az új vadásztőrével hatszor a hátába szúrt, kétszer pedig mellen döfte.

A kislány holttestét téglákkal, deszkákkal letakarta, majd elmenekült. A gyerek iskolatáskáját a Dunába dobta. A táskából előtte még kivett egy tollat, a kislányról is levett egy ruhadarabot, ezeket elvitte Budakeszi környékére az erdőbe, ahol szétszórta. Azt remélte, hogy ezzel félrevezeti majd a rendőröket.

Halászbástya 1975-ben - a gyilkosság helyszíne Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Ezután fodrászhoz ment, ahol szőkére festették a haját - úgy gondolta, ez jó álca lesz, ha bárki látta is a bűncselekményt, nem ismer rá szőkén.

Délután a gyerek édesanyja ment az iskolába a kislányért, ahol közölték vele, hogy nem érkezett meg. A szülők azonnal bejelentették a rendőrségen, hogy Katalin eltűnt.

A gyerek holttestét másnap találta meg a rendőrség. A gyilkosról viszont semmit sem tudtak.

A gyilkosság híre hamar terjedt a környéken, a kislányos szülők annyira megijedtek, hogy nem engedték a gyereküket egyedül sehová, még vásárolni, vagy iskolába sem.

Közben Miskei ismét lecsapott a budakeszi erdőben - de már fondorlatos módon katonai ruhába öltözve, hogy a tettest katonák között keresse a rendőrség. Három nőt támadott meg és szexuálisan zaklatta őket.

A lakosság nagyon aktív volt, sokat segített a nyomozásban.

A gyilkosság után másfél héttel a budai erdőkben egy kiránduló férfi lombokkal letakart ruhaneműket talált, onnan nem messze pedig a rendőrök két golyóstollat leltek, amelyekre M. Katalin neve volt ráírva. Ezt követően a rendőrök elkezdték figyelni a környéket, várva, hogy a holmit ott hagyó felbukkan-e.

Miskei akkor került igazán a rendőrök látókörébe, amikor több nő jelentette, hogy egy őrült, gyakorlóruhába öltözött férfi vadászik a budakeszi nővérszálló lakóira este 10 és 11 között. A lányokat elkapta és késsel a kezében fajtalankodásra kényszerítette őket. Miskeit „vadászat" közben kapcsolták le szeptember 27-én.

Letartóztatásakor annyit mondott a rendőröknek: szép munka volt.

Ekkor tudta meg Fónay Márta is, hogy Miskei a gyilkos. Minden kapcsolatot megszakított vele, de élete végéig nem tudta kiheverni a csalódottságát.

A Magyar Rádió 6-os stúdiója, Csala Zsuzsa, Gózon Gyula, Gobbi Hilda és Fónay Márta színművészek a Magyar Rádió 1961-es szilveszteri adásának felvételén. Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Összevissza beszélt a gyilkos

„Nem akarok az előzményekről beszélni, ezen az éjszakán megint rám jött, hogy kellene valaki. Reggel aztán már egyenesen kerestem... Megláttam a kislányt, köszöntem neki, ő is köszönt... mondtam neki, hogy rendőrnyomozó vagyok és szeretném, ha egy csomagot elvinne az igazgatójának... Nem kérdezte ki vagyok, miért vagy hogyan, jött velem. És akkor elővettem... a kislány már amúgy is megrémült a félhomályban, de elkezdett kiabálni, megijedt és akkor én megfogtam a száját, és akkor történt sorban minden. – Megölte! – Meg, mert nagyon megijedtem, hogy valaki meghallja a kiáltozását."

Ez a beszélgetés zajlott le a gyermekgyilkos Miskei Imre és a Kékfény legendás műsorvezetője, Szabó László között a Lobogó című lap egyik 1976-os számában.

Miskei ezután a kihallgatása során folyamatosan változtatta a vallomását. Szeptember 28-án délelőtt elismerte, hogy ott volt a Várban, a bűncselekmény helyszínén. Délután tagadta, hogy ő követte volna el a gyilkosságot. Október másodikán bevallotta, hogy Budakeszin nőket támadott meg és szemérem elleni erőszakot követett el rajtuk. Néhány nap múlva azt kérte a nyomozóktól, hogy írásban tehessen vallomást.

Adtak neki papírt és tollat. Miskei leírta, hogy egy imperialista hírszerző szervezet megbízásából ölte meg a kislányt. Aztán ismét a szóbeli kihallgatásakor beismerte, hogy a nála talált késsel ölte meg a gyereket. Október 21-én azonban visszavonta a nyugati hírszerzőkkel kapcsolatos történetét, és azt mondta, hogy ő csak el akarta rabolni a kislányt és négymillió forint váltságdíjat akart kérni érte. Egy nappal később azt vallotta, hogy szexuális okokból gyilkolta meg a gyereket. Majd azt mondta, menedékjogot akart kérni valamelyik nyugati országban a gyilkosság után.

A helyszíni kihallgatáskor Miskei megmutatta a gyilkosság helyszínét, elvezette a rendőröket oda, ahol a táskát a Dunába dobta - amit később a búvárok meg is találtak. Egy bábun megmutatta, hogyan ölte meg a kislányt - az orvosszakértők meg is erősítették, hogy a gyerek valóban ilyen sérüléseket szenvedett.

Miskei Imre Forrás: MTI, https://www.borsonline.hu/aktualis/2019/08/huszonnyolcszor-sujtott-le-teglaval-a-pedofil-imre

Botrány a tárgyaláson: a gyilkos megtámadta az egyik ülnököt

Az iratismertetéskor Miskei azt mondta:

"Nehéz az ügyről beszélni, mert borzasztó még a gondolat is, hogy megöltem egy kislányt."

A tárgyalás 1977. január 4-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A tárgyalás előtt egy nappal Miskei visszavonta korábbi vallomásait - az összeset -, és azt mondta: nem ő ölte meg a kislányt, viszont őt talált rá a tavernában, de akkor már halott volt. Megijedt, hogy őt gyanúsítják majd a gyilkossággal, ezért a gyerek holttestét elrejtette, a helyszínen hagyott kést eltette, a kislány iskolatáskáját a Dunába dobta.

A bíró erre megkérdezte, hogy akkor miért tett korábban beismerő vallomást? Miskei úgy válaszolt, hogy ő már ült börtönben, a társadalom üldözi, apja kitagadta, ezért döntött úgy, hogy magára vállalja a gyilkosságot, hiszen - ahogy mondta - neki már úgyis mindegy.

Az ügyvédje dr. Bárándy György volt. Az Ország-Világnak 1981-ben adott interjújában azt mondta, hogy miután Miskei a bíróságon visszavonta a rendőrségen tett vallomását és tagadta a kislány megölését, megkérdezte tőle, hogy miért nem állt elő korábban az alibijét igazoló tanúkkal, és miért tett beismerő vallomást. Miskei erre azt válaszolta, hogy a családján akart bosszút állni, mert ők a hibásak azért, hogy lejtőre jutott.

Bárándy György egy újságcikkben így mesélt a tárgylásról:

"Hiába próbáltam, nem tudtam lebeszélni arról, hogy visszavonja a vallomását. Meggyőződésem volt, hogy ha elkezd tagadni, nemcsak halálra ítélik, de iszonyatos botrányba is fordul a tárgyalás. Figyelmeztetni akartam a bírót, akiről tudtam, hogy nincs gyakorlata emberölési ügyekben. Elmentem hozzá a bíróságra, de ő, mielőtt bármit mondhattam volna, közölte: ügyvéddel az ügyről nem beszélhet. Volt egy ülnök, aki - mint a nép hangja - érezhetően ellenségesen a beismerő vallomást fordította Miskei ellen, azt idézgetve több kérdést tett fel. Miskeinél 30 másodperc alatt elszakadt a cérna. Felugrott a helyéről, letépte az állványról a mikrofont, azzal rontott neki az ülnöknek. Ha az őrök nem teperik le időben, valószínűleg az ülnök is a meggyilkolt kislány sorsára jut."

Két hétig tartott a tárgyalássorozat. Aztán a bíróság első fokon január 18-án Miskei Imrét különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés miatt halára ítélte. Az ítéletet Miskei és az ügyész is tudomásul vette, de az ügyvéd, Bárándy György fellebbezett.
A Privátkopó című lap Bárándy későbbi nyilatkozatát idézte:

"Miskei kiváló fizikumú ejtőernyős volt, akit a katonaságnál kiképeztek a gyilkolásra is. Elhívta a gyereket, valószínűleg azért, hogy bűncselekményt kövessen el ellene, de nem akarta megölni. Beszélgettek, s egyszer csak a kislány, aki megsejthette, hogy veszélyben van, azt mondta, el akar menni. Miskei nem engedte el, erre a gyerek kiabálni kezdett. A férfiban benne volt az a tudat, hogy őt már lecsukták egyszer három évre. Pánikba esett, téglával huszonnyolcszor megütötte, majd összeszurkálta a kislányt. Ez egy 15 éves ítélet volt szerintem, hiszen nem voltak bizonyíthatóak a halálbüntetéshez szükséges minősítő körülmények."

Másodfokon 1977. március 8-án kezdődött az ügy tárgyalása. Az ügyvéd azt kérte, a bíróság fogadja el, hogy Miskei visszavonta a beismerő vallomását, és kezdjenek új eljárást. Azt is indítványozta, hogy a "különösen kegyetlen módon" jogi minősítést mellőzzék, mert véleménye szerint a kislány meggyilkolása nem volt különösen kegyetlen. Később azt nyilatkozta, hogy Miskei bizonyítottan beszűkült tudatállapotban volt, amikor elkövette a gyilkosságot - vagyis nem volt teljesen tiszta a tudata. A különös kegyetlenség pedig azt jelenti - véleménye szerint -, hogy a gyilkos tudatában van annak, hogy halállal járó szenvedést okoz az áldozatnak.

A gyilkosság helyszíne a halászbástya Forrás: Fortepan / Drimbe József

A Legfelsőbb Bíróság elutasította a fellebbezést, és jóváhagyta az elsőfokon kiszabott halálos ítéletet. A tanács elnöke az ítélet indoklásában kifejtette: az elsőfokú bíróság az ítéletét nemcsak a vádlott beismerésére alapozta, hanem tárgyi és személyi jellegű bizonyítékok egész sorát mérlegelte. A védekezésre képtelen gyermek ellen bestiális kegyetlenséggel, több veszélyes eszközzel – téglával és tőrrel – elkövetett gyilkosság az állandó ítélkezési gyakorlat szerint indokolja a jogi minősítést is.
A Tolna megyei Népújság így írt az ítélet kihirdetése utáni napon az ügyről.

"Széles körű szakértői munkával feltárt és vizsgált objektív nyomok - vérnyomok, hajszálak, egyéb nyomvizsgálati adatok - egyértelmű bizonyossággal igazolták Miskei bűnösségét. Tanúvallomások igazolták, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Miskei - tagadásával ellentétben - a helyszínen tartózkodott már a gyermek odaérkezése előtt is, és határozottan cáfolták a vádlott alibibizonyítási kísérleteit azok a tanúk, akikre hivatkozott.

A bűncselekmény beismerését visszavonó vallomásában olyan ellentmondások voltak, amelyeket nem tudott és meg sem kísérelt megmagyarázni.

Az alapvető emberi érzéseket nélkülöző kegyetlenség, ahogyan a nyolcéves gyermeket megölte, az aljas indok és a vádlott előélete nagyfokú elvetemültségét, a társadalommal való tudatos szembehelyezkedését is kifejezte. A legsúlyosabb büntetés kiszabása - a Legfelsőbb Bíróság indoklása szerint - a társadalom érdekeinek védelmét is szolgálja."

Bárándy ezután kegyelmi kérvényt nyújtott be a Népköztársaság Elnöki Tanácsához, de azt március 28-án elutasították.

Másnap akasztották fel Miskei Imrét. Előtte az ügyvéd bement hozzá, és megkérdezte tőle, hogy akar-e még valamit üzenni valakinek. A kegyetlen gyilkos így válaszolt:

"Nincs nekem már senkivel semmi dolgom."

Ezután kezet fogott az ügyvéddel. Bárándy azt mondta: "Isten áldja". A gyilkos így válaszolt: "Viszontlátásra."

Az ügyvéd később így emlékezett az utolsó találkozásra:

"Nagyon furcsa érzés volt, hogy miközben tudta, hogy másnap felakasztják, így köszönt el tőlem."

Miskeit március 29-én kivégezték, holttestét az Új köztemető 301-es parcellájában temették el. Oda, ahol az 1956-os forradalmat követő megtorlások sok áldozatának nyughelye is volt.