Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának elemzője az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy az a körülmény, hogy az Action for Democracy kapcsolatba hozható az amerikai titkosszolgálat egyik fiókszervezetével, még nyilvánvalóbbá teszi, hogy az adományozás valódi célja a hazai belügyekben való külföldi befolyásszerzés, az Egyesült Államok szempontjait prioritásként kezelő magyarországi politikai erők hatalomra juttatása volt. Hozzátette, hogy ugyanakkor visszafelé sült el a baloldal politikai csodafegyvere: a „guruló dollárok" választási győzelem helyett a magyarok ellenszenvét váltották ki.

A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig is elérhetderül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. Miért aggasztó ez az információ? Mi volt a cél?

Fontos hangsúlyozni, hogy az önmagában aggályos, amikor belföldi politikai szereplők közéleti célkitűzéseik megvalósítására, illetve kampánytevékenységük finanszírozására külföldi eredetű forrásokat vesznek igénybe, ráadásul többmilliárdos nagyságrendben.

A politikában sincs „ingyen ebéd", a külföldi finanszírozók saját politikai és gazdasági érdekeik képviseletét várják el a baloldali erőktől, akár Magyarország kárára is.

Az a körülmény, hogy az Action for Democracy kapcsolatba hozható az amerikai titkosszolgálat egyik fiókszervezetével, még nyilvánvalóbbá teszi, hogy az adományozás valódi célja a hazai belügyekben való külföldi befolyásszerzés, az Egyesült Államok szempontjait prioritásként kezelő magyarországi politikai erők hatalomra juttatása volt.

Elismerte Márki-Zay Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, hogy az Action for Democracy nevű amerikai szervezet azért jött létre, hogy befolyásolja a magyarországi választások eredményét, konkrétan, hogy a baloldal kampányát támogassa. Azok után, hogy Márki-Zay leleplezte a baloldalt, hogyan hathat ez a baloldal megítélésére?

A kampányfinanszírozási botrány a baloldal politikai válságának egy újabb felvonása, vagyis egy nagyobb probléma részeként értelmezhető. A háborúpárti balliberális összefogás ugyan súlyos választási vereséget szenvedett áprilisban, politikájukat mégis ott folytatták, ahol a tavaszi voksolás előtt „abbahagyták". Mivel elmaradt a konzekvenciák levonása, az elkövetett politikai és stratégiai hibákkal való őszinte szembenézés, valamint a politikai üzeneteik – alapjaiban történő – újragondolása,

a baloldali tömböt továbbra is hiteltelenség és a választói bizalmatlanság övezi. Ebben a legyengült állapotban érte a balliberális erőket a „guruló dollárok" ügyének felszínre kerülése, amely aligha fogja elősegíteni a népszerűségük növekedését.

A bukott baloldali miniszterelnök-jelölt kijelentése azért leleplező, mert a Korányi Dávid vezette Action for Democracy és magyarországi baloldali politikusok is folyamatosan azt próbálták meg elhitetni az emberekkel, hogy a pénznek semmi köze nem volt a választáshoz. A hazugság kiderülése után mit tehet a baloldal? Hogyan lehet innen „visszajönni"?

Az már hosszú ideje nyilvánvaló, hogy a baloldal számos közéleti kérdésben (illegális migráció, koronavírus elleni védőoltások, háború és béke kérdése, brüsszeli szankciók) a magyar választók döntő többségének igényeivel és értékrendjével gyökeresen ellenkező álláspontot képvisel. Alappal feltételezhető, hogy ez a jelenség összefüggésben áll a balliberális pártokat akár milliárdokkal is támogató, a magyar emberek szemléletét és politikai gondolkodását átformálni kívánó külföldi körök elvárásaival. A szóban forgó beavatkozási kísérletek azonban rendre kudarcba fulladnak, a nemzeti oldal négy egymást követő országgyűlési választáson aratott kétharmados győzelmet. A politikai racionalitás ebből fakadóan gyökeres irányváltást követelne a baloldali pártoktól, habár kérdéses, hogy az ehhez szükséges politikai akarat és erő megvan-e egyáltalán a balliberális oldalon.

A jelentés szerint a Márki-Zay Péter által életre hívott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 1,8 milliárd, a DK-közeli Ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint 1 milliárd, a DatAdat-cégcsoport közel 150 millió, a Gemius Hungary Kft. pedig mintegy 3 millió forintot kapott az Action for Democracytól. Milyen következménye lehet annak, hogy a baloldal tulajdonképpen teljesen hiteltelenné vált az ügy miatt, és nem vállalják a felelősséget?

A magyarok álláspontja világos a magyarországi választási kampányok külföldi finanszírozásáról. Ahogy a Századvég szeptemberi közvélemény-kutatása rávilágított, a megkérdezettek közel kétharmada (62 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar pártok és politikusok – közvetlenül vagy közvetve – külföldről, külföldi gazdasági vagy politikai szervezetektől, illetve milliárdosoktól jelentős kampánytámogatást fogadjanak el. Megállapítható tehát, hogy visszafelé sült el a baloldal politikai csodafegyvere: a „guruló dollárok" választási győzelem helyett a magyarok ellenszenvét váltották ki.