Világszerte több mint 390 tényellenőrző szervezet ellenőrzi közszereplők, politikusok és egyszerű közösségimédia-felhasználók megnyilvánulásait – derül ki az Axióma konzervatív médiaműhely legújabb magyarázó videójából, amit a Magyar Nemzet osztott meg. A tényellenőrök egy része önálló szervezetként működik, míg mások nagy nyugati orgánumok részeként dolgoznak. A FB, a Twitter vagy a YouTube is elsősorban ezen szervezetek segítségével szűri az álhíreket.

Az Axióma kifejti, hogy bár tényellenőrző szervezetek már a "90-es évek eleje óta léteznek, a politikai tényellenőrzés egyik fő katalizátorának a 2016-os amerikai elnökválasztást tekintik. Ekkor ugyanis a fősodrú média és a demokrata apparátus nem fogadta el, hogy Trump nyerte a választást és bűnbakot kerestek. Meg is találták a tettest: a nagy techcégeket, amelyek nem léptek fel elég hatékonyan az álhírek ellen. Így nyomásgyakorlással elérték, hogy a Facebook kiszervezze a tényellenőrzést olyan külső szervezeteknek, amelyeket az International Fact-Checking Network (IFCN) erre feljogosít.

De vajon mennyire megbízhatók ezek a szervezetek?

Az IFCN támogatása olyan helyekről származik, mint a National Endowment for Democracy, a Microsoft, a Meta vagy éppen az Open Society Foundation. Így teljes függetlenségről aligha beszélhetünk.

Egy tanulmány szerint (Lucas Graves, Federica Cherubini: The Rise of Fact-Checking Sites In Europe, 2016) az európai tényellenőrzők egyharmada profitorientáltan működik, a fele pedig NGO-k támogatásaiból és állami hozzájárulásokból.

Ezen kívül az európai tényellenőrök 40 százaléka aktivistaként határozta meg magát. Ezek után nem meglepő, hogy az értékeléseikben elsősorban a liberális világnézet érvényesül. Michael Dobbs, a Washington Post tényellenőrző részlegének létrehozója egy dokumentumban be is vallotta, hogy „a politikai tényellenőrzés nem más, mint a politikai narratíva irányításáért folytatott, véget nem érő harc egyik szakasza." (Michael Dobbs: The Rise of Political Fact-Checking, 2012)