Az Origónak adott interjúban Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője a megszüntetett benzinárstopról és a következményekről beszélt. 

Miért volt szükség a benzinárstop megszüntetésére?

Tegnap az üzemanyagárstop megszüntetésével kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a „kormány mindaddig fenntartotta az ársapkát, amíg erre lehetősége volt", azonban

a brüsszeli szankciók legújabb köre, az univerzális ársapka bevezetése, illetve az Oroszországból érkező tengeri kőolaj szállítmányokra kivetett embargó miatt a piacinál jelentősen alacsonyabb hatósági árak fenntarthatatlanná váltak.

A vonatkozó rendelet kimondja, hogy megszűnik a hatósági ár az üzemanyagok piacán, amely szabályozás 13 hónapig volt érvényben. Fontos szempont, hogy

a kormány egy kialakult válságos helyzetre való tekintettel vezeti ki a 480 forintos árstopot a magyar kutakról; vagyis ahogy a kedvezményes üzemanyagár bevezetése, úgy a kivezetése is a fennálló realitásokra tekintettel, felelős kormányzati döntés kertében történt.

A vonatkozó rendelet kimondja, hogy megszűnik a hatósági ár az üzemanyagok piacán, amely szabályozás 13 hónapig volt érvénybenFotó: Csudai Sándor - Origo

Ezek fontos döntések, amelyek a gazdasági szabályozás egy, az elmúlt évtizedek hazai politikáját tekintve innovatív formájához kapcsolódnak. Az árstopszabályozás célja az volt, hogy a gazdasági és energia-válsághelyzetben enyhítsen a lakosság terhein, ezért ennek érdekében korlátozták az üzemanyagellátó-szolgáltató által felszámítható árakat, hogy ne állapíthassanak meg egy bizonyos összeghatárt meghaladó díjat az adott típusú üzemanyagért.

Az intézkedésre elszórtan akadnak külföldi példák is, a válság miatt például Horvátország befagyasztotta a kiskereskedelmi üzemanyagárakat idén júniusban. A horvát kormány döntése értelmében bevezetett árplafon a horvátországi üzemanyagkutak 94 százalékát érintette. Talán nem túlzás ugyanakkor azt állítani, hogy a modellt ebben a tekintetben Magyarország szolgáltatta.

A miniszter kifejtette, hogy a szankciók zavart okoznak az ország üzemanyag-ellátásában, az olajembargó hírére pedig drasztikusan megemelkedett a kereslet is. Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a rendkívüli vásárlási kedv következményeként, eddig példátlan módon a benzinkutak negyedében teljesen kiürültek a készletek.

Az árstopszabályozás célja az volt, hogy a gazdasági és energia-válsághelyzetben enyhítsen a lakosság terheinFotó: Csudai Sándor - Origo

Az orosz-ukrán konfliktus miatt már korábban is voltak fennakadások a hazai ellátásban, a háború elhúzódásával ennek lehetősége a jövőben is fennáll, és mivel a Barátság-kőolajvezetéken érkező nyersolaj kiváltására jelenleg csak korlátozott mértékben van lehetőség (az Adria vezeték csak jóval kisebb mennyiség szállítására alkalmas), jelen körülmények között az ország importra szorul, ami csak a hatósági árak kivezetésével realizálható.

A tavaly novemberi-decemberi fogyasztói adatokhoz képest az idei azonos időszakra vonatkozó kereslet azt mutatja, hogy számottevően nőttek a fogyasztói igények, csak az elmúlt napokban mintegy 500 millió liter üzemanyagot értékesített a Mol.

A magas kereslet, kiegészülve az életbelépő embargós szankciók piacot megrángató és árfelhajtó hatásaival csaknem lehetetlenné tették az ellátás biztosítását, ezért a kormányzat indokoltnak és szükségesnek látta a hatósági árak idő előtti (eredetileg december 31-ig lett volna hatályban) kivezetését.

A tavaly novemberi-decemberi fogyasztói adatokhoz képest, az idei azonos időszakra vonatkozó kereslet azt mutatja, hogy számottevően nőttek a fogyasztói igények, csak az elmúlt napokban mintegy 500 millió liter üzemanyagot értékesített a MolFotó: Csudai Sándor - Origo

Hogyan hat ez a döntés a hazai ellátásra?

A szankciók hatására könnyen előfordulhat, hogy az orosz kitermelők csökkentik a volumeneket, ami tovább emelheti a világpiaci árakat. A kialakult helyzet komoly szervezési és logisztikai kihívások elé állíthatja a MOL-t, amivel kapcsolatban a megoldás az import visszaállítása és a szállítás alternatív útvonalakra való áttervezése lehet, viszont ez a folyamat időt vesz igénybe.

A legújabb brüsszeli szankciók káros hatásai nagyjából azonnal éreztették a hatásukat, ezért kiemelten fontos volt a gyors kormányzati reakció, mely hozzájárulhat a későbbi ellátási problémák megelőzéséhez.

Jelen helyzetben a szankciók árfelhajtó és ellátásbiztonságot megrengető hatása miatt nem fenntartható a hatósági ár, azonban a gyors reakció és a megfelelő szakmai, politikai döntések meghozatala relatíve gyorsan stabilizálhatja a piacot.

Várhatóan az import visszaállítása kedvező hatással lesz az eddig gyakran bezárásra kényszerülő kis kutakra is, hiszen az árstop kivezetése és a piaci árak visszaállítása újra érdekeltté teheti a külföldi beszállítókat az együttműködésben.

Minden ellátási nehézség és áremelkedés ellenére kiemelendő tény, hogy az árkorlátozás nélkül meghatározott üzemanyagárak, még így is az uniós árszint alsó harmadában maradnak. Mindazonáltal az ellátás biztonsága nagyban függ a brüsszeli szankciós politikától, amely már most is komoly károkat okozott az európai és benne a magyar gazdaságnak.

Mi az összefüggés az intézkedés megszüntetése és a brüsszeli szankciók hatásai között?

Az olajársapka hatályba lépése előtt, már az elmúlt napokban hullámszerű pánikvásárlás volt tapasztalható a magyar üzemanyagtöltő állomásokon.

Amint arra számítani lehetett, a tengeri orosz olajimport-tilalom és a 60 dolláros hordónkénti árplafon elfogadása növelte a piac és a fogyasztók bizonytalanságérzetét is.

Az Európai Unió országainak legnagyobb fosszilis energiabeszállító partnere Oroszország. Nem kedvezett az üzleti kapcsolatoknak az orosz-ukrán háború kirobbanása sem, de a folyamatosan tovább romló viszonyt jelzi az is, hogy a nyugati világ, élén számos nagy uniós tagállammal, szankciók és nyilatkozatok során keresztül egyre inkább elhatárolódik orosz partnerétől. Az energiaellátás biztosítása azonban nem ideológia vagy igazság kérdése, hanem fizikai realitás. Nem állnak távol a brüsszeli politikától a teljesen irracionális, valóságtól elrugaszkodott gazdasági és politikai döntések, azonban a szankciók legújabb köre még a korábbi tapasztalatok ellenére is megdöbbentő.

Sok idő, munka és pénzbefektetés szükséges a kontinens hatalmas energiaigényét lecsatlakoztatni az orosz vezetékekről, de ez nem megy olyan könnyen, mint egy jelentés elkészítése, vagy egy újabb szankciós csomag elfogadása.

Láthatóan ez nem érdekli Brüsszelt és ennek a felelőtlen, rövidtávon gondolkozó politikának sajnos minden európai kárát látja. Az árak emelkednek, a kontinens kitettsége növekszik, önállósága és gazdasági, politikai alkupozíciói romlanak, mozgástere és függetlensége csökken. Az életbe lépő uniós árplafonra azonnal úgy reagált a piac, hogy számított az orosz olajszállítás és olajtermelés jövőbeni mérséklésére, ennek megfelelően a brent típusú olajra megnőtt a kereslet, amelynek természetesen árfelhajtó hatása lett. Ha valamire nagyobb a kereslet, az akkor gyorsabban is fogy.

A magyar kormány az ellátásbiztonság érdekében a jövőben eshetőlegesen szűkösebben rendelkezésre álló orosz olaj miatt kénytelen volt a nyugati típusú olajat is hazánkba beengedni, amihez az ársapka eltörlése volt a kényszerű, de megfelelő eszköz, mivel eddig az ársapka miatt nem tudták a nyugati olajbeszállítók itthon értékesíteni az olajat.

Valószínű, hogy ha Brüsszel nem erőlteti az olaj embargós politikát, erre a döntésre egylőre még nem kényszerült volna a magyar kormányzat, de a szankciók megzavarják az Oroszországból érkező kőolajszállítást is, így a lépés – Magyarország ellátásának biztonsága érdekében – elkerülhetetlenné vált. Egyebekben a kétszínű brüsszeli hintapolitika mára bizonyosan lelepleződött, a magyar emberek ismerik a tényt: a görög hajótársaságok orosz nyersanyagexportjának uniós eltűnését, tudják azt, hogy közel 30 milliárd eurót költöttek EU-s tagállamok az elmúlt évben orosz cseppfolyós gázra, és nem kerülte el a figyelmüket az sem, hogy például Hollandia és Belgium még növelte is a háború óta a kereskedelmi volumenét Oroszország vonatkozásában.

Mindenki, aki autóval közlekedik, sok ezer forinttal többet tudott más célra fordítani, hatósági árak nélkül ezt nem tehette volna megFotó: Csudai Sándor - Origo

Mit lehet mondani azoknak, akik nem értik a döntés létjogosultságát?

Hernádi Zsolt a témában tartott kormányinfón kifejtette, ne azért haragudjunk, mert a hatósági üzemanyagár megszűnt, hanem

...annak örüljünk, hogy ez az intézkedés ennyi ideig fennmaradhatott.

Aki tájékozódik a témában egy kicsit, és megvizsgálja az Unió más országaiban érvényes üzemanyagárakat, az könnyen arra a belátásra jut, hogy a magyar helyzet rendkívüli volt és komoly segítséget jelentett minden magyar családnak. Mindenki, aki autóval közlekedik, sok ezer forinttal többet tudott más célra fordítani, hatósági árak nélkül ezt nem tehette volna meg. Fontos rögzíteni, hogy a 13 hónapig hatályban lévő 480 forintos hatósági üzemanyagár sok száz milliárd forintnyi terhet vett le a magyarok válláról, ilyen állami teherviselésre a világ nem sok országában találunk példát. A kormányzatnak a józan ész és a realitások keretei között kellett felelősen mérlegelni és dönteni a kérdésben, mert a családoknak sem lehet úgy segíteni, ha összeomlik a gazdaság.

A kormány tehát jogalkotó eszközeivel élve próbál javítani a helyzeten, úgy, hogy a brüsszeli szankciós politika keretében bevezetett olajembargó napokon át jelentősen szűkítette hazánk kereskedelmi mozgásterét, így a behozatal lehetőségét is más országból. A kormány azt tekinti fő céljának, hogy az uniós politika káros és rossz gazdasági hatásait enyhíteni próbálja a folyton változó, alakuló körülmények között, vagyis a legfőbb törekvése ugyanaz maradt, mint ami volt az ársapka bevezetésével: a magyar családok védelme. Ezt szolgálja az is, hogy az ársapka eltörlése miatt a MOL-nál jelentkező extraprofitot a kormány azonnal elvonja, 95 százalékos adót vetett ki a MOL extraprofitjára, ami a rezsivédelmi alapba kerül, védve a magyar embereket.