A választókorú magyarok határozott többsége, 57 százaléka nem támogatja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által Oroszországgal szemben bevezetett eddigi szankciókat. A megkérdezettek 58 százaléka ráadásul úgy véli: a magyar ellenzék a szankciók pártján áll, vagyis politikai táborokon átívelő konszenzusról van szó mindkét kérdésben – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából.

Lassan tíz hónapja tart az ukrán-orosz háború, melynek kitörésekor új időszámítás kezdődött. A Brüsszel által bevezetett szankciók az eredeti szándékkal ellentétben nem a békét segítették elő, hanem elmélyítették a konfliktust és a recesszió szélére sodorták a kontinens gazdaságait: szankciós felárat fizetünk az energiáért, az üzemanyagokért, de nyögjük a háborús infláció következményeit is. Magyarország eddig sikerrel védte meg nemzeti érdekeit, ám a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok alól nem vonhatja ki magát.

Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: Lépésről lépésre csúszunk bele ebbe a háborúba, nagyon veszélyes dolog, amit Európa művel. Mi békét akarunk, de rajtunk kívül senki nem követi ezt az irányvonalat."

A miniszterelnök szavai teljes összhangban vannak a hazai szankcióellenes, békepárti közvéleménnyel, hiszen a magyarok több mint fele (57 százaléka) nem támogatja a rosszul működő, Európát súlytó büntetőintézkedéseket. Ezzel szemben a megkérdezetteknek csak kevesebb mint harmada (31 százalék) ért egyet a bevezetett retorziókkal. Mindez azt mutatja, hogy az ellenzéki szimpatizánsok egy része is szankcióellenes álláspontot képvisel, nem úgy, mint a baloldali politikusok.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a balliberális pártok továbbra sem a többség akarata szerint politizálnak, nincs ez másképp a szankciók kapcsán sem. Ezt a választók is érzik, hiszen a megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy az ellenzék a szankciók pártján áll. Mindössze egy alig 18 százalékos kisebbség volt azon a véleményen, hogy a baloldali pártok nem támogatják a retorziókat.

Az amerikai dollárokat elfogadó, magyarországi baloldalról kialakított szankciópárti percepció nem véletlen, ugyanis a kormánykritikus politikusok több alkalommal kinyilvánították ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Dobrev Klára, a DK-féle árnyékkabinet vezetője „sokkal szigorúbb" szankciókat követelt, Karácsony Gergely főpolgármester pedig örült annak, „hogy létrejött a szankciós csomag". Ha az ellenzék többet akar egy legitimitás nélküli árnyék-kormánynál, akkor fel kell hagynia az amerikai baloldal dollárjai szerinti politizálással és a magyar érdekeket kell a zászlajára tűznie.