Gyurcsányné, Cseh "Katka" és társai: milliókat kereső dollárbaloldaliak küzdenek Brüsszelben a pedagógusok béremelése ellen

Egyre unalmasabb a Momentum kordonhisztije a Várban, de a szélsőbaloldali provokátor Hadházy Ákos vezetésével tovább folytatják. Ennek oka, hogy Gyucsány Ferenc elfoglalta a teljes baloldalt, rajta kívül mindenki gyakorlatilag láthatatlanná vált az ellenzékben. A Momentum kétségbeesetten próbál kilátszani a bukott miniszterelnök mögül. Miközben Magyarországon hazug tüntetéseket szerveznek a dollárbaloldaliak, addig Brüsszelben képviselőik mindent elkövetnek azért, hogy Magyarország ne kapja meg azokat az uniós forrásokat, amelyekből a kiegészítő tanári béremelést lehetne kifizetni. Ráadásul ezek a képviselők - Gyurcsányné, Molnár Csaba, vagy éppen a korrupciós botrányban részes Cseh "Katka" - Brüsszelben a különböző juttatásokkal együtt havi 5-6 millió forintot tehetnek zsebre - mégis mindent megtesznek azérg, hogy a tanárok ne kereshessenek 800 ezer forintot. Az új életpályatörvény ugyanis ezt az összeget is tartalmazza. Emellett 50 nap szabadság járhat, míg a heti óraszám nem emelkedne 22-26 óra fölé.

Még márciusan tette közzé a Belügyminisztériuma pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket. Az új életpályatörvény előkészítését több hónapos szakmai munka és a pedagógusoknál végzett köznevelési online konzultáció előzte meg már eddig is. Az egyeztetés indulásáról Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára március elején tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit.

Az egyeztetésre közzétett jogszabálytervezetekben a minisztérium a pedagógusok további béremelésére, a pedagógusok előmeneteli rendszerének egyszerűsítésére és teljesítményértékelési rendszerére, valamint a köznevelési foglalkoztatási jogviszony létrehozására tett javaslatot.

Így kereshetnek 800 ezer forintot a tanárok

A tájékoztatás szerint az új életpályatörvény-tervezet a további pedagógus-béremelésért a költségvetési törvény módosítására, a magyar kormány vállalásainak törvénybe iktatására irányul, hogy a háború és szankciók okozta nehéz helyzetben is folytatódhasson a béremelés.

A kormány januártól 10 százalékos pedagógus-béremelést tudott megelőlegezni, de amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus-béremelés következhet, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz. Ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke.

A béremelésen túl egyeztetés kezdődött a köznevelést és a pedagógusokat érintő további kérdésekről is. A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatosan a pedagógusokkal végzett online konzultáció eredményeit szem előtt tartva fogalmazta meg javaslatait.

Előnyben a hátrányos helyzetű térségekben tanítók

A köznevelési online konzultáción a pedagógusok nagy többsége támogatta, hogy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha egy pedagógus hátrányos helyzetű térségben, illetve nagyobb arányban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozik. Ugyancsak jelentős többség értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben még inkább vegye figyelembe a teljesítményt – írták.

A minisztérium javaslatot tesz a pedagógus-előmeneteli rendszer megváltoztatására is.

A tervek szerint az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt lehet majd magasabb bérezéssel járó fokozatba kerülni.

A pedagógus-életpálya megbecsültségének fokozásáért a kormány a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt tervezi bevezetni, amely a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási forma.

Több szabadságuk lesz a tanároknak Forrás: MTI/Rosta Tibor

Nő a fizetett szabadság

Az új életpályatörvény részeként új, sávos bérrendszert javasolnak bevezetni, előtérbe helyeznék a teljesítményalapú besorolást, optimalizálnák az előmenetelt és több alapszabadságot biztosítanának – áll a közleményben. Fontos megemlíteni, hogy az új törvényjavaslat csak átemeli a Munka törvénykönyve szabályait, nem tartalmaz semmilyen érdemi új változást a tanárok napi munkaidejével kapcsolatban. A tanároknak továbbra is heti 22–26 tanórát kell megtartaniuk, és 32 óra a kötött munkaidő, amit az iskolában kell tölteni.

Az új életpályatörvényről érdemes még megemlíteni, hogy nő a fizetett szabadság is, 46-ról 50 napra.

Politikai nyomásgyakorlás

Brüsszel politikai nyomásgyakorlásra használja a Magyarországnak járó uniós források kifizetését. Ne feledjük, hogy vannak erős viták Brüsszellel a háború, a szankciók, a migráció és a gyermekvédelem kérdéseiben. Minden eredeti brüsszeli feltételt teljesítettünk, most is folyamatosak a tárgyalások. A dollárbaloldal keze erősen benne van abban, hogy Magyarország nem kapta még meg a forrásokat - minderről már Rétvári Bence beszélt az Origónak.

Gyurcsány Ferenc nemrég több nyilatkozatában is elismerte, hogy ők azon dolgoznak Brüsszelben és itthon is, hogy egy fillér se érkezzen Magyarországra. Ezt megerősítette Molnár Csaba (DK), aki elmondta, hogy hazafias kötelezettségének tartja, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat.

Ez a magyar pedagógusok hátba szúrását jelenti. A baloldal Brüsszelben akadályozza a megállapodást, itthon ellene szavaz a megállapodáshoz szükséges törvényjavaslatoknak. Szerintük korrupciós kockázat a pedagógus-béremelés? Megáll a józan ész! Az LMBT nevelést szabnák feltételül? Mire fel? - tette fel a kérdést Rétvári.

Gyurcsány: Mi ezen sokat dolgoztunk

Valójában az unió azt mondta, hogy akkor kaptok pénzt, ha fölszámoljátok a NER-t. Csak ez bele van öltöztetve egy ilyen jogi köntösbe

- fogalmazott a bukott miniszterelnök a Spirit FM korábbi adásában. Igaz, eleinte Gyurcsány azt mondta, nem ők azok, akik aláássák Magyarország hitelességét, erről az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékesei határoztak. Később azonban elszólta magát, és már arról beszélt: a hazánkkal szemben támasztott úgynevezett 27 szupermérföldkő csak egy álca volt Brüsszel részéről.

Most nincs az a magyar ember, aki ezt a 27-et el tudná magának mondani, én se, fejből, de mi ezen nagyon sokat dolgozunk, őszintén szólva

- mondta a DK elnöke, hozzátéve, azon dolgoznak sokat, hogy ez a 27 meglegyen.

Nem kell hazudni, mi voltunk ott! Ez volt a dolgunk.

- ismerte be Gyurcsány.

Gyurcsány beismerte, szándékosan Magyarország ellen lobbiztak Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mindezek mellett Molnár Csaba, Gyurcsány képviselője korábban azt mondta:

neki hazafias kötelezettsége, hogy ne érkezzenek meg az uniós pénzek Magyarországra.

A párt korábban kiadott egy közleményt, amely szerint az uniós pénzek "megmentésének" – tehát visszatartásának – érdekében Rónai Sándor, a párt Európai Parlamenti képviselője, "árnyék-külügyminisztere" levelet ír az Európai Bizottságnak. Ebben azt követelték, hogy hazánk ne kapja meg a neki járó forrásokat.

Cseh Katalint nem zavarta a saját korrupciója

Gyurcsányánékhoz hasonlóan Cseh Katalin is, aki egyébként nagyon súlyos korrupciós ügybe keveredett, folyamatosan a magyar emberek megbüntetése mellett kampányolt. Még EP-képviselővé választása előtt azt mondta,

az európai pénzek osztása feletti jog legyen jogállamisági kritériumokhoz kötve; amelyik kormány ezeket megsérti, azok helyett közvetlenül az EU ossza a pénzt. [...] az EU jelenleg nem tudja biztosítani a jogállamiság kritériumait mindenki számára. Ezt a hiányosságot meg kell oldani: ne osszon uniós pénzt az a kormány, amely nem tudja biztosítani az átlátható, értékteremtő pénzköltés feltételeit. Én például semmilyen formában nem támogatnám, hogy a magyar állampolgárok és vállalkozók elbukják az EU-s pénzeket, ezért mondjuk, hogy a problémás kormányoktól vonják el a pénzosztás jogát.

Majd pedig 2022 elején már mint EP-képviselő nyíltan fenyegetőzött:

A mechanizmust azért hoztuk létre – tudom, mert egyedüli magyar EP-képviselőként én is ott ültem a tárgyalóasztalnál – hogy megvédjük közös, európai értékeinket a közösségünkön belül, hogy az uniós forrásokon ne a markukat tartó oligarchák és a pénzéhes kormányközeliek gazdagodjanak –, használjuk hát ezt az eszközt! (...) Ne feledjük: 46 nap múlva, április 3-án Magyarországon választások lesznek, aminek a tétje egyértelmű. Ha Orbán Viktor marad kormányon, akkor a magyar emberek és a magyar gazdaság nem fog tudni hozzájutni az őket megillető forrásokhoz.

Hatmiliós fizetés

Fontos megemlíteni, hogy Molnár Csaba (DK) Gyurcsányné, Rónai Sándor (DK), Ara-Kovács Attila (DK), Cseh Katalin és Donáth Anna (Momentum), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Ujhelyi István a különböző juttatásokkal együtt 5-6 millió forintot keres Brüsszelben havonta, mégis mindent megtesznek azért, hogy ne kapjuk meg azokat az uniós forrásokat, amik a tanári béremelésre kellenek.