Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Alapjogokért Központ delegációja azért utazott Washingtonba, az Egyesült Államokba, hogy a 2022-ben és 2023-ban elég nagyot szólt CPAC Hungary konferenciát tovább szervezze és tovább mélyítse a kapcsolatokat azokkal a republikánus barátokkal, akik nyitottak Magyarország, és a magyar kormány politikájának valódi megismerése iránt – mondta el Az Igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Hír FM közös műsorában Kobza Miklós. A központ kreatív vezetője – maga is a delegáció tagja – elmondta: A fogadtatás felemelő volt, élő cáfolata mindannak, amit liberális média Magyarország elszigeteltségéről szokott írni.
Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője megjegyezte: Amerikában a politikai megosztottság óriási méreteket öltött, talán még annál is nagyobb, mint Magyarországon. Úgy vélte: politikája, illetve egészségi állapota miatt nem biztos Joe Biden demokrata elnök újraindulása. Ugyanakkor szerinte még mindig annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy a jövő évi elnökválasztáson Biden és Donald Trump csap össze.
Kobza Miklós megjegyezte: az amerikai republikánusok szerint nem helyes az, ha amerikai adófizetői pénzek vannak a magyar ellenzék kampánya és a magyarországi ellenzéki média mögött. Azt mondják, hogy a USAID forrásokat nem szabad egy hűséges NATO tagállam kormányának megbuktatására költeni. A USAID nem kormánybuktató ügynökség, hanem segélyszervezet, a harmadik világ népesedési, vízellátási gondjait, infrastrukturális helyzetét igyekszik megoldani – vélik.
Szikra Levente megjegyezte: a magyar választópolgárok széles rétegei értesültek róla, hogy az ellenzéket külföldről finanszírozzák. Többek között azért cserébe, hogy hazánk is beálljon a háború támogatói közé. A vezető elemző hangsúlyozta: arra kell figyelni, hogy a saját sorsunkról mi hozzuk meg a döntéseket. Nem szabad elkényelmesedni, mert bár az ellenzék bénának tűnik, de hatalmas erőforrások állnak mögötte – hangsúlyozta a vezető elemző.
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia az Ukrajnával kialakult gabonavitában védi a saját gazdasága érdekeit, a polgárai érdekeit, életszínvonalát, jólétét – jelentette ki Az Igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Hír FM közös műsorában Fricz Tamás politológus. Van egy határ, ami után nem mondható el, hogy minden megengedhető Ukrajnának, ez egy vörös vonal, amin túllépett Ukrajna – mondta, utalva arra, hogy Kijev beperelte ezt a három uniós országot, mert nem engedik be piacukra az ukrán gabonát.
Brüsszel elárulta az európai gazdákat, noha arra lenne hivatott, hogy az európaiakat képviselje – hangsúlyozta Zila János, a központ elemzője azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság Ukrajna oldalára állt a vitában a tagállamokkal szemben. Kifejtette: akik nagy hasznot húznak az ukrán gabonából, azok amerikai, holland, francia és egyéb nyugati óriáscégek, befektetési alapok. Az unió nem az ukránokat, hanem ezeket a multikat védi – tette hozzá.
Azt még elképzelni is szörnyű lenne, ha Gyurcsány Ferenc nemhogy 20 évre, hanem mondjuk egy hónapra kormányfő lenne Magyarországon – jegyezte meg Fricz Tamás a volt miniszterelnök azon kijelentéséről, hogy még 20 évre tervez a politikában. A politológus szerint elkeserítő, hogy ez az ember még itt van a magyar politikában. Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni brutalitások kapcsán idézte a Balsai-bizottság megállapításait, miszerint 2006 őszén, a Gyurcsány-kormány idején politikai indíttatású terrorcselekmények történtek Magyarországon. Felelősségre vonás mégsem történt – jegyezte meg.
Zila János kifejtette: lehet, hogy Gyurcsány még 20 évet szeretne, de az emberek, a választópolgárok azt mondják, hogy az ő kormányzásából eleget, sőt túl sokat láttak. Pontosan emlékeznek rá, hogy a volt miniszterelnök becsapta őket és tönkretette az országot. Akkor emelték többszörösére a gáz és az áram árát, befagyasztották a béreket és a nyugdíjakat és sorra jöttek a megszorítások.
