Már a déli magyar határon vannak az arab terroristák

A titkosítás alól feloldott, a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló nemzetbiztonsági jelentésből kiderült, hogy a Magyarországon áthaladó balkáni migrációs útvonal felügyeletét terrorista csoportok vehetik át, ami óriási kockázatot jelent. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a migrációs nyomás növekedése és az Izrael–Hamász-háború miatt európai célpontok vonatkozásában egyre több lehetséges terrortámadásra utaló információ keletkezik.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága nyilvánosságra hozta a titkosszolgálatok jelentését a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte, hogy a szerb–magyar határon már jelen vannak az ismert terrorszervezetek, mint az ISIS, az Al-Kaida és a Hamász. Hozzátette, egyre több európai célpontú terrorcselekményre vonatkozó információ keletkezik a térségből.

Elképesztő állapotok vannak a déli határon Forrás: Origo

„A tálibok is jelen vannak a Vajdaságban, sok embercsempész rokoni kapcsolatban áll afganisztáni tálib kormányzati vezetőkkel, illetve a hozzájuk köthető Haqqani terrorcsoport tagjaival. A tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte az afgán embercsempészek tevékenységét. Rendszeressé váltak az erőszakos cselekmények és a fegyverhasználat a határon" – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy ezért minden eszközzel fel kell lépni a terrorizmus ellen!

Az uniónak támogatnia kell a magyar határvédelmet! Új migrációs politika kell Brüsszelben!

– szögezte le.

A titkosítás alól feloldott dokumentum főbb megállapításai

Magyarország illegális migrációval szembeni védelme növekvő nyomásnak van kitéve. A védelem jogi pillérére az EU migrációs paktuma jelent kockázatot. A migrációs paktum szerint, amit Magyarország nem fogad el, a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.

A migrációs nyomás erősödését tükrözi az is, hogy egyre növekszik a mélységi visszafordítások száma. Ennek a külpolitikai vetülete az, hogy mind több EU-tagállamban a választások központi elemét a migráció fogja jelenteni.

A titkosszolgálatok megállapították, hogy az Izrael és Hamász közötti háború hatásaként a migrációs nyomással megnőtt a terrorkockázat is. Hozzátették, az illegális migrációs útvonalakat, beleértve a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit, a terrorista hálózatok használják. A Hamász vezetőjének terrorcselekmények elkövetésére felszólító nyilatkozatához az Isis és az Al-Kaida is csatlakozott. A szolgálatok kiemelték, hogy a terrortámadások kockázata az arab/palesztin diaszpóra méretével arányos.

A jelentés szerint Szerbiában naponta 30-50 személy érkezik a menekültek számára fenntartott befogadóközpontokba Bulgárián és Észak-Macedónián keresztül, de a magyar titkosszolgálatok feltételezései szerint „nagyságrenddel többen jönnek olyanok, akik nem regisztrálnak", hanem a központ helyett rögtön a magyar vagy a boszniai határ felé veszik az irányt.

A szerb belügyminisztérium által közreadott felvételen szerb rendőrök migránsokat vesznek őrizetbe a magyar határnál levő Horgosnál Forrás: MTI/AP/Szerb belügyminisztérium/-

A titkosszolgálat által készített jelentés meg nem erősített információkra hivatkozva arról ír: a szerbiai Makkhetes-erdőben jelenleg több ezer migráns tartózkodhat, akik „az átkelés kedvező pillanatát" várhatják, de más szerb települések közelében is megnőhetett az illegális szállásokon várakozók száma.

A jelentés szerint az Iszlám Állam, és más terrorszervezetek emberei a FÁK-országokból és Törökországból hamis török vagy tádzsik útlevéllel akár repülőgéppel is beutazhatnak Belgrádba, majd onnan beszivároghatnak az EU-ba.

Bandaháborúk a piac felosztásáért

A titkosszolgálati jelentés szerint élesedik a konkurenciaharc az embercsempészek között. A Szerbia északi részén tapasztalt fegyveres összetűzések az afganisztáni embercsempészcsoportok közötti területszerzési harcok következményei. A jelentés szerint

az embercsempészeket többek között az afgán tálib kormány finanszírozza, ugyanakkor szerintük a tálibok „operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték" az embercsempészetet, kiemelten a szerb–magyar határtérségben.

Szerintük a tálibok célja az lehet, hogy az afganisztáni embercsempészcsoportok közötti vitákat lezárják, emellett saját bevételként használják fel az embercsempészetből származó pénzeket.

Példaként a Vajdaságban működő afganisztáni bűnbandát, a 40-059 elnevezésű csoportot említik, aminek tagjai az utóbbi időben a TikTokon közzétett videóikon már nem ügyfeleket toboroznak, hanem saját harci erényeiket dicsőítik és mutatják be, amik „stílusjegyei alapján hasonlítanak az Iszlám Állam és az al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra" – fogalmaz a dokumentum.

A határzár rendszere támadhatóvá vált

A titkosszolgálati jelentés az ideiglenes biztonsági határzár állapotát is taglalja. Megállapítják, a 175 kilométer hosszúságú kerítést folyamatosan rongálják, a határzár rendszere támadhatóvá vált.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskunban 549, Csongrád-Csanádban 3357 alkalommal végeztetett javítási munkálatokat a BV Holding Kft. Rongálás legtöbbször az Ásotthalom és Röszke közötti területen történik.

A jelentésben úgy értékelnek, hogy

az erőszak fokozódik a határtérségben,

ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt. Az állami erőszak monopóliumával élve választ lehetne ugyan adni ezekre a kihívásokra, de ez valószínűleg a szervezett bűnözés részéről is az erőszak fokozásához vezetne. A migrációs mozgások üteme egyelőre a „szezonvégi felfutó ágban" van: egyre többen igyekeznek még a tél beállta előtt a célországba eljutni, a balkáni tranzitállamok hatóságai pedig abban érdekeltek, hogy minél kevesebb migráns maradjon az illetékességi területükön.

Kovács Zoltán: A migráció ügye is újra napirendre kerül a nemzeti konzultációban

A jelentés nyilvánosságra hozását követően Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára közölte, 2015 óta Brüsszelben mit sem változott a hozzáállás az illegális migrációhoz, ugyanakkor „különös aktualitást ad a kérdésnek az, hogy miközben láthatóan és tudottan, szervezett bűnözői csoportok mellett most már radikális csoportok vették át az illegális migráció irányítását, Brüsszelben áterőltettek, elfogadtak egy új migrációs csomagot".

Az új migrációs csomag nem pusztán a szétosztás mechanizmusát elevenítené fel és újítaná meg, hanem átírja az eljárások folyamatát is

- figyelmeztetett az államtitkár. Hozzáfűzte, már azelőtt be kellene fogadni az illegális migránsokat, mielőtt a velük szemben lefolytatott eljárás véget érne.

Ezáltal pedig olyan migránsgettók jönnének létre ott is, ahol eddig nem voltak, amit 2015 óta következetesen elutasítunk – mondta Kovács Zoltán. Közölte: Magyarország kormányának álláspontja az illegális migrációval kapcsolatban teljesen egyértelmű: nem szabad beengedni az illegális migránsokat, „nem szabad idehozni a bajt", hanem meg kell őket állítani a határon. Nagyon szoros, egyértelmű és szigorú határellenőrzésre van szükség, nem léphet Európa területére olyan, akivel kapcsolatban nem folytattak le ellenőrzést – szögezte le az államtitkár. Arra kért mindenkit, mondják el véleményüket ezzel kapcsolatban a nemzeti konzultáción, „erősítsék meg a korábban adott mandátumot".