A cigányság felemelkedése, az ukrajnai helyzet, és a nemzetiségi iskolák és oktatás biztosítása körüli kérdések azok a csomópontok, ahol a legtöbb probléma keletkezik a tárcánál - hangsúlyozta Pintér Sándor belügyminiszter Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában az éves meghallgatásán kedden a parlamentben. A kormányzat számára megnehezíti a helyzetet, hogy a cigányságnak továbbra sincsen szószólója, de szerencsére Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos biztosítja a kommunikációt a felek között. A felemelkedési program jelentős része a cigány lakosság által lakott régiókban zajlanak.
Több területen sikerült előrehaladást elérni a felzárkózás területén, javult az iskolalátogatások száma, és az iskolaelhagyások száma is csökkent -
ismertette a belügyminiszter.
Pintér Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a szakkolégiumok és a tanodák fenntartása továbbra is fontos az adott régiókban. Az egyházi együttműködés központi kapocsa a felzárkóztatás területén Vecsei Miklós, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is folyamatosan együttműködést. 180 településen nemcsak az állami, hanem az egyházi jelenlét is biztosított, és így jobb eredményeket lehet elérni - mondta a miniszter.
Az ukrajnai háborúból fakadó feladatokról azt mondta, hogy mintegy 5400 ukrán gyerek vesz részt a magyar közoktatásban. Pintér Sándor rámutatott arra, a háború elől menekülők így biztonságban tudhatják a gyermekeiket.
Mindezek mellett a menekült szülőknek is próbálják biztosítani a megfelelő munkahelyeket.
Szólt arról is, hogy könnyen lehet, hogy hamarosan az örmény nemzetiség is hasonló problémákkal fog küzdeni az ottani háború miatt. A magyar hatóságok arra a helyzetre is fel vannak készülve - tette hozzá a miniszter.
Sztojka Attila arról beszélt a meghallgatáson, hogy a romaügy nem pusztán nemzetiségi, hanem felzárkózási és esélyteremtési kérdés is. A kormánybiztos kiemelte, hogy bár a roma szószólót nem sikerült megválasztania az Országos Roma Önkormányzatnak, de a partnerség fenntartása és erősítése továbbra is fontos a tárca számára.
Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a szociális területen a jelenlegi finanszírozási rendszer egyenrangú szereplőként kezeli a különféle gondoskodó szervezeteket.
Ha lesz rá igény, akkor a nemzetiségi intézmények is megjelenhetnek a szociális ellátás területén.
Pintér Sándor kérdésekre válaszolva elmondta, ha pontosan ismert lesz a jövő évi minimálbér összege, az értelemszerűen kihatással lesz a nemzetiségi oktatási területre is, és akkor tudnak majd lehetőségeket kapcsolni az ismert összegekhez. A belügyminiszter a nemzetiségi oktatási intézmények hiányáról azt mondta, hogy ez a probléma évek óta fenáll.
Nagyban segítené a helyzetet, ha a nemzetiségi önkormányzatok az éves költségvetéseket hamarabb fogadnák el.
Emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben még 1247 milliárdos hiány volt az önkormányzati költségvetésekben, és ezt a helyzetet nem akarják megismételni.