Tízből kilenc magyar D-vitamin-hiányban szenved

A D-vitamin, főként annak hiánya több betegség esetében is szerepet játszhat a csontrendszerrel kapcsolatos problémáktól egészen a nőgyógyászati-szülészeti kórképekig, a koronavírus-járvány pedig még inkább fókuszba helyezte a vitamin megfelelő adagolásának kérdéskörét. A világ első országos, reprezentatív D-vitamin kutatását végezték el Magyarországon, melynek kapcsán cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A D3-vitamin közismerten természetes úton, a napfény hatására szintetizálódik az emberi bőrben. Ahogyan a napsütéses órák száma csökken és egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, a D-vitamin szintünk is csökken, és az időszak sajátossága, hogy többet tartózkodunk zárt térben, így gyakoribbak lehetnek a fertőző megbetegedések is. Habár bizonyos élelmiszerek tartalmaznak “napfényvitamint,” ezek önmagukban nem fedezhetik napi szükségleteinket.

Forrás: bioextra.hu

A szakértők legfrissebb ajánlása szerint hazánkban márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10-15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitamin-szint eléréséhez, ám a középső őszi hónap végével egyre növekvő szükség mutatkozik ennek pótlására is, hiszen a nyáron képzett tartalékok ekkorra legtöbbünknél kimerülnek, D-vitamin-szintünk drasztikus csökkenése pedig akár komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. Erre lehet megoldás a BIOEXTRA Oliva D3 3000 NE olívaolaj tartalmú étrend-kiegészítő készítmény, mely polifenolokban gazdag, emellett az olajban oldott D3-vitamin jól hasznosítható a szervezet számára, a lágyzselatin kapszula ráadásul cukor, titán-dioxid, gluténmentes termék, amely mentes a génmanipulált összetevőktől.

A D-vitamin-hiány következményeit vizsgáló, kiemelkedő, hazai orvostársaságok közös konszenzust dolgoztak ki a probléma jelentőségéről, felismerési lehetőségeiről, a prevenció és a kezelés javasolt módjairól, eredményeik pedig hosszú távú iránymutatásként szolgálhatnak a mindenkori orvoslásban is. A rendkívül fontos munkát végző szervezet elsősorban azért szeretné ráirányítani úgy a szakmai döntéshozók, mint a laikusok figyelmét is a probléma fontosságára, ugyanis egy átlagos magyar étrendje mindössze napi 80 NE D3-vitamint tartalmaz, amely riasztóan alacsony.

Forrás: bioextra.hu

„Az első hazai, D-vitaminnal kapcsolatos egységes ajánlás tíz évvel ezelőtt készült, azóta a mostani a negyedik alkalom, hogy az érintett szakmai szervezetek az új tudományos eredmények alapján aktualizálják az iránymutatást” – mondta el dr. Takács István, a konferencia főszervezője, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója. A legfrissebb tudományos eredményeken alapuló új ajánlást várhatóan április végére készítik el a résztvevők a Semmelweis Egyetem klinikájának vezetésével, ez pedig pontosan tartalmazza majd, hogy egy-egy betegeknek pontosan milyen dózisú D-vitamin-bevitelt javasolnak, mi számít esetükben normál szintnek, és mekkora mértékű hiány ronthatja jelentősen az állapotukat. A koronavírus-járvány kapcsán született szakmai véleményeknek hála az elmúlt időszakban meglehetősen felértékelődött a D-vitamin immunrendszert erősítő hatása, ám dr. Takács István szerint sokan túlzó mennyiségben, több tízezres egységben kezdték szedni tartósan a készítményt: ez pedig akár káros is lehet. Az elkötelezett orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy az új tudományos eredményeknek köszönhetően egyre ismertebb a D-vitamin csontbetegségekben játszott szerepe, továbbá előtérbe kerültek a szülészeti-nőgyógyászati hatások is: ma már biztosra vehető, hogy a termékenységre és a magzati egészségre is hatással van a vitamin megfelelő szintje, így a kismamáknál és a babát tervezőknél jobban oda kell erre figyelni, a terhesvitaminok többsége mellé szükséges kiegészítő mennyiséget szedni.

A magyar lakosság 95%-a D-vitamin hiányos – ez a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatás legfontosabb megállapítása, amely sokkal rosszabb a korábbi, 60%-os becslésnél, így az orvosok szerint még sürgetőbb a problémára és annak súlyára felhívni a figyelmet hazánkban. „A D-vitamin-szintre vonatkozó országos, reprezentatív felmérést tél végén se Magyarországon, se külföldön nem végeztek még korábban, a magyar kutatás tehát világviszonylatban is az első. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje 16 ng/ml, ami körülbelül a fele a normál értéknek.” – mutatott rá a kutatást is irányító dr. Takács István, aki szerint az adatok aláhúzzák a D-vitamin konszenzusban résztvevő 15 orvosszakmai szervezet ajánlását, amely szerint a D-vitamin pótlására feltétlenül szükség van az őszi-téli hónapokban.

A sejtfejlődésben játszott szerepe miatt a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása különösen fontos természetesen a kisgyermekeknél is, akik főként az erős naptejek miatt nyáron sem jutnak természetes úton elegendő D-vitaminhoz, télen pedig jellemzően a szükségesnél jóval kevesebb vitamindús táplálékot – ételt, italt – fogyasztanak, de a kor előrehaladtával, ahogy a szervezet D-vitamin szintetizáló kapacitása jelentősen lecsökken, az idősek vitaminpótlása is fokozott odafigyelést igényel. A D-vitamin pótlására csak ellenőrzött forrásból származó, a minőségi követelményeknek megfelelő, szájon át bevehető, pontosan meghatározott mennyiségű vitamint tartalmazó készítmények megfelelőek, mint a BIOEXTRA OLIVA D3 3000 NE étrend-kiegészítő lágyzselatin kapszula cukor, titán-dioxid, gluténmentes termék, amely mentes a génmanipulált összetevőktől. Az ajánlott adagolás szerint napi egy kapszula folyadékkal való bevétele javasolt.

Forrás: bioextra.hu