Úgy éreztem magam, mint A tanú (1969) című filmben, amiben az ítélet már előre megvolt, csak kellett hozzá egy vallomás. Látva a bíró pervezetési technikáját, nem ért meglepetésként az ítélet – mondta el az Origónak adott interjúban Kálomista Gábor producer az egyébként a Medián nevű közvéleménykutató céget vezető Hann Endre által indított per elsőfokú ítélete után. Az ElkXrtuk című film alkotója szerint nemcsak a bíró technikája, hanem magatartása és az, ahogyan segítette a per során a felperest, nem feleltek meg a pervezetési követelményeknek. Arról, mi történt az elsőfokú eljárásban, és hogy látja a producer a kettős mérce alkalmazását, elmondta az Origónak.

Tavaly decemberben ítéletet hirdettek a Hann Endre-perben, amiben a Fővárosi Törvényszék 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte az ElkXrtuk című film producerét, Kálomista Gábort és a készítő Megafilm Kft-t. Az ítélet szerint az alperes nem magával a filmmel, hanem az ahhoz kapcsolódó kommunikációval sértette meg Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója személyiségi jogait. Hann azért perelte be a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgását feldolgozó játékfilm producerét és a film gyártóját, mert az alkotás egyik kulcsfigurájának számító szereplőt szerinte róla mintázták, és negatív színben tüntették fel. (A filmben szerepel egy Gyurcsány-közeli, egyébként gátlástalanul csaló közvéleménykutató - meglepő, hogy Hann Endre magára ismert.)

Az ítéletről és az eljárásról Kálomista Gábor producert kérdeztük.

A Fővárosi Törvényszék decemberi ítélete után, másodfokon folytatódhat a per. Ön benyújtotta fellebbezését. Miért döntött így?

A fellebbezésem tárgya továbbra is az, hogy

az alkotói és művészi szabadság sárba tiprása zajlik a magyar bíróságon.

Filmesként soha nem tapasztaltam még olyat, hogy úgy perel valaki egy filmet, egy alkotást, hogy állítása szerint azzal egyébként semmi baja nincs. A bíróságon egyetértettünk abban Hann Endre felperessel, hogy amit annak idején, 2006-ban elkövettek Gyurcsányék, bűncselekmény.

E per mintájára gondoljon bele, mennyire lenne abszurd, ha elkezdené perelni a Korona című sorozatot a brit királyi család, vagy a Gucci család a Gucci-ház című filmért annak alkotóit.

Kálomista Gábor, a film producere nem érti, miért kell egy fikciós film valóságtartalmát bizonyítaniForrás: Megafilm/Dombóvári Tamás

Amit mi alkottunk, egy létező műfaj a világ más tájain is. Ilyen volt annak idején a Nixon film is, tehát ha valaki tisztában van a politikai thrillerrel, tudja, hogy

vállaltan tartalmaz fikciós elemeket, hiszen a film készítői nem lehetnek ott az adott, megtörtént, valós esemény létrejöttekor, ezért a lehető legszélesebb körben végzett kutatásokat végzik el, és próbálják rekonstruálni, mi történhetett az adott időben.

Mi is ezt tettük fikciós szálakon keresztül. Ezt bírálni, a művészi- és alkotói szabadság sárba tiprása, és itt halkan megjegyezném, hogy a balliberális média ekkor mélyen hallgat.

Hogyan értékeli az elsőfokú eljárást?

Sajnálatos módon a kettős mérce nemcsak jelen van, hanem érezhető is. Ráadásul

a bíróságon a felperesi keresetlevelet a bíró háromszor módosíttatta három tárgyalási napon keresztül, vélhetően azért, hogy a fejében már megszületett ítélethez egy megfelelő keresetlevél álljon rendelkezésére.

Endre karaktere és a filmbéli gyakornoka, Réka az Elk.rtuk című film egyik jelenetébenForrás: Megafilm

Hiszen a magyar jogban a keresethez kötöttség elve érvényesül: amit a felperes kér keresetében a bíróságtól, csak arra kiterjedően járhat el, azt vizsgálhatja a bíróság.

Úgy éreztem magam, mint A tanú című filmben, amiben az ítélet már előre megvolt, csak kellett hozzá egy vallomás. Látva a bíró pervezetési technikáját, nem ért meglepetésként az ítélet.

Nemcsak a technikája, hanem a magatartása és az, ahogyan segítette a per során a felperest, szerintem, de az ügyvédeim szerint sem feleltek meg a pervezetési követelményeknek.  

Amikor egy bíró látványosan az egyik fél pártjára áll, joggal kifogásolható.

A mai napig fenntartjuk, hogy az ElkXrtuk című film egy művészi alkotás, és az alkotói szabadság védelme fontos. Sok mindent tapasztaltam már, de ilyet még nem láttam. Döbbenten álltunk a történtek előtt. Odáig legalább eljutottunk, hogy a filmet már nem akarja a balliberális oldal betiltani, azt már nem kérték a keresetben. Az eredeti keresetlevélben viszont kérték a bíróságtól azt, hogy tiltsanak el engem a filmkészítéstől. Gondoljuk végig, hogy a Pintér Béla-féle A Bajnok című darab, ami egy élő politikus belső családi problémáiról szól, azt zseniálisnak értékelik, mert szerintük reflektálni kell a jelenre, ugyanakkor, ha én készíteni mertem egy filmet a 2006-os eseményekről, akkor az tűrhetetlen.

Közönségtalálkozó a Mom Parkban 2021. október 23-ánForrás: Megafilm

Valóban felmerült a jó hírnév megsértése, vagy Hann Endre értette félre a filmbéli Endre karakterének lényegét?

A filmesek archetípusok alapján dolgoznak, és a film egy megtörtént eseménysorozatot dolgoz fel.

Ekkor Hann Endre a Gyurcsány-kormánynak dolgozott, mintegy 700 millió forintos közvélemény-kutatás-megrendelési állománnyal rendelkezett. Ő maga csinálta a közvélemény-kutatásokat, amit el is ismert.

Joggal feltételezhetjük, hogy az az Endre, aki a filmben szerepel, egyébként hasonlíthat Hann Endrére, de a karakterre még maga Hann Endre sem ismert rá. Ez a legmegdöbbentőbb. Bokor Barna, aki Endre karakterét alakítja, okos, fiatal férfi, aki rossz irányba állította szolgálatait. Magát a kifogását sem értettem a bíróságon Hannak: azt mondta, hogy már 2006-ban is ciki volt Szilvássy György titokminiszterrel találkozni, de akkor találkoztak. Még el is ismerte, hogy politikai kutatásokat végeztek, és azok alapján döntöttek el ügyeket. Ezt a bíró persze elengedte a füle mellett. Szerencsére ezt mi rögzítettük, így megvan a teljes kép- és hanganyag.

Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a film készítése során kifejezetten ügyeltünk arra, hogy ne kerüljön a filmbe Hann Endre és a Medián neve. Az igaz, hogy a film körüli kommunikációban előkerült, ment a találgatás, ki kicsoda a filmben, és igen, akár Hann Endre is lehetett volna.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy szerdán nyertem meg jogerősen egy pert a Hírklikk baloldali sajtótermékkel kapcsolatban, ahol elmarasztalja őket a bíróság, mert pénzmosással, csalással és lopással vádoltak meg engem, amiről így bebizonyosodott, hogy nem igaz.

Viszont ezért csupán 200 000 Ft bírságot szabtak ki rájuk. Ezzel szemben a Megafilm 1,5 millió bírságot kapott.

Ítéletet hirdet a bíróság az ElkXrtuk-perben 2022. december 16-ánForrás: Mandiner/Mátrai Dávid

 Mit vár a másodfoktól?

Végig fogok menni az úton, meg fogom védeni magam és a filmemet is. Ki kell derülnie az igazságnak!

A másodfoktól, de alapvetően is csak egy tisztességes bírósági eljárást várok. Nonszensz, ami történt, ráadásul ezzel egyfajta szellemet engedünk ki a palackból, mert szinte bárki bárkit perelhet szinte bármiért.

Szeretném, ha a bíróság valóban tisztázná ezt az ügyet, és ha kell, a legfelsőbb fórumig elmegyünk.