Demeter Szilárd: Petőfi számunkra egy rocksztár, vagy influencer

Szabadság  szerelem sajtótájékoztató,   2023. február. 9., Kertész Imre Intézet,  Szabadság  szerelem,
Szabadság szerelem sajtótájékoztató 2023 február 9-én a Kertész Imre Intézetben
Vágólapra másolva!
A Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány rendezésében csütörtök délután került sor a Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című zenés, irodalmi előadás beharangozó rendezvényére. Az esemény résztvevője volt Demeter Szilárd író, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap – Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium vezetője és Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója. A rendezvény háziasszonya Ugron Zsolna József Attila-díjas írónő, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója volt. A Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című darab szövegkönyvét – Szendrey Júlia, Petőfi Sándor és Ady Endre műveinek felhasználásával – Ugron Zsolna írta. A Kossuth-díjas Káel Csaba rendezésében készülő, főként középiskolásoknak szóló produkciót március 15-én láthatja először a közönség.
Vágólapra másolva!

Ugron Zsolna írónő köszöntőjében arról beszélt, a színházi előadás úgy jött létre, hogy a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kilenc zenészt, zenekart, illetve előadóművészt kért fel arra, hogy Petőfi Sándor egy-egy versét megzenésítse és a saját művészi eszközeivel újraértelmezze és kicsit közelebb hozza mindezt a fiatalokhoz, elsősorban a középiskolásokhoz.

Ugron Zsolna Forrás: Kertész Imre Intézet

Schmidt Mária történész elmondta, a Kertész Imre Intézetben olyan életművekkel foglalkoznak, amelyeknek a szabadság állt a középpontjában.

Petőfi pedig a szabadság költője, a szabadság elkötelezettje volt, ezért került sor a róla szóló zenés előadásra az intézetben.

A történész kiemelte, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány által 2009-ben alapított Petőfi-díj mottójául azt választották, hogy

Schmidt Mária Fotó: Szabó Gábor - Origo

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy Petőfi közös ügy, az, hogy méltóképpen emlékezzünk rá, az is közös ügy, továbbá, hogy az újabb generációk is megértsék Petőfi üzenetét, az is közös ügy. A Petőfi 200 keretén belül készült Szabadság, szerelem Petőfi verseinek újragondolása.

Schmidt Mária arról is beszélt, hogy a Kossuth-díjas Káel Csaba filmrendező az ő felkérésére készítette el a főként középiskolásoknak szóló produkciót.

Demeter Szilárd író, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója köszöntőjében kijelentette,

Majd arról beszélt, hogy a költő hét év alatt vált világirodalmi nagysággá.

Olyan korszakban lépett Petőfi fel, amikor a magyar nemzet ráébredt arra, hogy kihalhat. Ennek első jele az 1831-es kolerajárvány volt, amely 200 ezer magyar halálos áldozatot követelt.

Petőfi 1844 körül döntötte el, hogy nem színész, hanem költő lesz.

Demeter Szilárd Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ez az az időszak, amikor megírja a Szabadság, szerelem! című versét.

„Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet."

Demeter Szilárd hozzáfűzte, a vers alapján a szerelemben megélt életet áldozná fel a szabadságért Petőfi, ami számára a világszabadság, tehát nem a szűkebb értelemben vett nemzeti szabadság.

A PIM főigazgatója végezetül kijelentette, hogy

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Petőfi-versmegzenésítések klipjei

Az Aurevoir Petőfi Sándor: Ki vagyok én? nem mondom meg... című versét zenésítette meg. A zenekar szerint minden kornak megvan a maga Petőfije és nagyon kellenek az újabbak, akik az elnyomó hatalmakkal szemben szót emelnek, ha kell, az életüket is áldozzák. Az Aurevoir izgalmas feldolgozásában a népzenei elemeket keményebb rockzenével, néha már screamo-ba hajló jellegzetességekkel ötvözte.

Dánielfy Gergő nem egyszerűen megzenésíteni, megszemélyesíteni is szerette volna Petőfi Sándor: Nem ért engem a világ című versét, amely bevallása szerint mélyen megérintette. A dalhoz készített klip alapgondolatát Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye adta, amelyet egy modern élőképbe helyeztek át, erős párhuzamot jelezve Petőfi és Krisztus „megnemértettségével". A dalban a kicsit tört, de ugyanakkor egyszerű ütem nagyon eredeti módon ellenpontozza a nagyívű, kórusszerű vokál.

Ember Márkot Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger... című versének lüktetése ragadta meg. Megzenésítésének eredménye pedig egy vonósokkal megtámogatott, drámai hatásokat sem nélkülöző rockballada lett. A dalhoz készült klipben absztrakt módon fogalmazták meg a szabadság utáni vágyat: a tánc egyszerre komoly és cinikus, a tér látszólag arisztokrata közege valójában csak egy díszlet, érzékeltetve a disszonanciát a nép és a tenger között.

Paulina első versmegzenésítése Petőfi Sándor: A szabadsághoz című költeményének átültetése. Az alapdallam szinte azonnal megszületett, a hangszerelés pedig igazodott a vers pozitív üzenetéhez, a szabadság felmagasztalásához. A dal a '60-as évek soul-os lüktetését csempészte egy modern hangzású pop slágerbe.

A Romengo történetének első versmegzenésítése Petőfi Sándor: Ha az Isten... című költeményének feldolgozása. A zenekar versválasztását megkönnyítette, hogy a szerelem és a szabadság a cigányok életében is a legmeghatározóbb, legelemibb érzelmek közé tartoznak, időtlen idők óta. Ezért is vallják: Petőfi költeményei nem csak ma, de kétszáz év múlva is hitelesek lesznek. A dal autentikus hangszerelését erősíti, hogy a vers egy része lovári nyelven hangzik el.

A Szeretek én... című Petőfi-költemény zeneisége ragadta magával a 4S Street zenekart, így a vers feldolgozásakor nem tettek egyebet, csak hagyták, hogy mindez a hangszerelésben és az énekdallamban tovább éljen. A dal egy alternatív és indie rockot egybegyúró stílust és letisztult keserédes hangulatot közvetít. Klipjükben egy kortárs-minimalista képi világot teremtettek, amelyben a szabadság a költő plátói szerelmeként jelenik meg.

Trap kapitány és a THA SHUDRAS Petőfi Sándor közismert Szeptember végén című versét zenésítette meg. A feldolgozás hangszerelésében egyaránt jelen vannak a trap-ből ismert ritmusok és brácsafutamok formájában népzenei témák is, ahogyan a zenekarra jellemző effektezett ének is.

Petőfi Sándor: 1848 című versét egy refrénnel egészítette ki a The Biebers a költemény megzenésítésekor. Bár a zenekar korábban csak egy alkalommal foglalkozott versfeldolgozással, az 1848 zenei alapja gyorsan összeállt. A dal a '80-as éveket idéző szintitémáival, izgalmas vokálharmóniáival és szuggesztív ritmusszekciójával nagyon egyedi összképet alkot.

Sena Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet... című versét olvasva egy drill-inspirálta hiphop-feldolgozásban értelmezte újra a költeményt. A jelenleg Ghánában koncertező előadó szerint elgondolkodtató, hogy az a XIX. századi magyar valóság, amelyben Petőfit a verset írta, mennyire rezonál a 21. század eseményeire. A még készülő klipben is ezt a párhuzamot mutatják majd be.

A dalokból válogatáslemez is készül, amely március 15-én jelenik meg digitális terjesztésben a Kertész Imre Intézet gondozásában.

A Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című darab ősbemutatójára pedig március 15-én, 15 órától kerül sor a Hagyományok Házában.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, azt a regisztracio@kerteszintezet.hu e-mail címen lehet majd megtenni. Bárki regisztrálhat, tehát nem csupán diákok.

A műsorban a narrátorok szerepét Eszenyi Enikő Kossuth- és Jászai-Mari-díjas/Katona Kinga, illetve Berecz István/Szabó Sebestyén László Junior Príma-díjas, Petőfi Sándor szerepét Koltai-Nagy Balázs Junior Príma-díjas/Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színművészek játsszák.

A „Petőfi 200 – Közös jó a szabadság" programsorozatot a Nemzeti Kulturális Alap – Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium támogatta.