Magyarországon évente átlagosan 2,5 millió méter kerti szegélyt építenek be, melyek alapanyaga a beton. 1 méter kerti szegély legyártásához és szakszerű beépítéséhez 140-150 kg beton felhasználása szükséges, ami 15-20 kg szén-dioxid kibocsátásával jár, így hazánkban évente 40-45 ezer, Európában 4-4,5 millió tonna szén-dioxid keletkezik évente csak a kerti szegélyek kivitelezése miatt.
Ezt a hatalmas mennyiségű szén-dioxid-termelést lehet megspórolni a szegélyezés modern alternatívájával. Barabás Árpád, akinek korábbi szabadalma a gránitfelületű térkő volt, egy olyan szegélyezési eszközt fejlesztett ki, gyártott le és tesztelt, melyhez nincs szükség betonra.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálta, hogy a találmány kielégíti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit. Mivel mindhárom területen megkapta a találmány a maximális 9 igénypontot, elindult a szabadalmaztatási eljárás, melyet közben további 157 országra terjesztettek ki.
A beton egyik fő alapanyagául szolgáló cement gyártásakor brutális mennyiségű szén-dioxid
szabadul fel, tonnánként körülbelül 900 kg. Ezzel szemben a Gyorsszegély beton nélkül, 88%-ban újrahasznosított PVC-ből készül, így a szén-dioxid-terhelése méterenként mindössze néhány gramm.
„A Barabás Gyorsszegély fő alapanyagát egy hazai alvállalkozó gyártatja, 100% újrahasznosított műanyagból. A geotextíliát Ausztriából vásároljuk, aminek kis súlya miatt a szállítása energiahatékony, és 1 méter szegélyhez néhány gramm ragasztót használunk, ami Németországból származik” – avat be a részletekbe Barabás Árpád. Mivel a felhasznált alapanyagok rendkívül könnyűek, a végtermék méterenként mindössze 1 kg, így ennek szállítása akár egész Európába olcsón és kis károsanyag-kibocsátással megoldható.
A feltaláló először gyalogos- és személyautó-forgalomra szánta a Gyorsszegélyt, de a tesztek alatt kiderült, hogy annak a teherbírása ennél sokkal nagyobb. Első ránézésre nehéz elképzelni, hogy a gyalogos- és személyautó-forgalomra tervezett térburkolatok szélének megtámasztására egy mindössze méterenként egy kilogramm tömegű PVC-szegély alkalmas lesz. A terhelési tesztek azonban messze túlszárnyalták az elvárásokat. A YouTube-on közzétett videókon sem a személyautó, sem az 5 tonnás targonca, sem a 9 tonnás teherautó nem volt képes elmozdítani a Gyorsszegélyt. A videómegosztón vizuálisan is szemléltetik a találmány működési elvét, a horgonyhatást és a súrlódási erőt kihasználó technikát, aminek segítségével a burkolat széle 7,5 tonnás teherautókat is játszi könnyedséggel elbír.
A környezeti előnyök mellett a szakemberek is értékelni fogják a magyar találmányt, hiszen a térkövezés legmacerásabb és legnagyobb precizitást igénylő része épp a szegélyezés. Mivel nem kell sem alapot ásni a szegélynek, sem betonozni, sem száradásra várni, egy 3 hetes munka 2 hét alatt elkészíthető a modern eszköz segítségével.