Új pedagóguséletpálya-törvényjavaslat

RÉTVÁRI Bence
Budapest, 2023. március 2. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára beszél a pedofil elkövetőkkel szembeni fellépésről tartott sajtótájékoztatón a Belügyminisztériumban 2023. március 2-án. MTI/Bruzák Noémi
Vágólapra másolva!
A tanári hivatás megérdemel egy önálló jogállást, ahogy az egészségügyi dolgozók vagy a kormánytisztviselők is saját jogviszonnyal rendelkeznek, amely emeli a megbecsülésüket, segíti az életpályájukat. Ráadásul rengeteg specialitása van a tanévnek és a tanári pályának, ami megkülönbözteti minden más területtől - mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Origónak.
Vágólapra másolva!

Mi a kormány célja az új pedagógus életpálya törvénytervezettel?

Végtelenül egyszerűen megfogalmazható az új pedagógus életpályáról szóló törvénytervezet célja: aki többet vagy jobban foglalkozik a diákokkal, az jobban is keressen. Magyarul az életkor alapú bérezés helyett elsősorban a teljesítmény alapú kerülne előtérbe. Aki többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával vagy a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, aki célokat tűz ki maga elé, és eléri azokat, az százezrekkel többet vihet majd haza, mint mások.

Különösen fontos, hogy a pályakezdőknél is magas lehet a béremelés, ami segít a fiatalokat a tanári pályára ösztönözni és ott megtartani.

Mikor nő a pedagógusok bére?

A pedagógusok bérét 2013 és 2017 között, valamint a háború okozta nehézségek ellenére idén januárban is emelte a kormány. Ahogy Brüsszel kifizeti a hazánknak járó forrásokat, tovább fogjuk emelni a pedagógusok bérét, méghozzá több éves béremelési programba. Három év alatt 75%-os béremelés a cél, ami a valaha volt legnagyobb emelés. Idén januárban egy 10%-os béremelést előlegezett meg a kormány, de ez csak az első lépés. Ha megérkeznek az EU-s források, másnaptól 561 ezer forint lesz a pedagógus átlagbér, ráadásul a különbözet január 1-ig visszamenőlegesen is jár. Jövőre 681 ezer forint, 2025 januárjára pedig 800 ezer forint a kormány tervei szerint a pedagógus átlagbér. Mi eddig minden brüsszeli megállapodást betartottunk, így nem rajtunk múlt, hogy még mindig nem használhatjuk pedagógus béremelésre a Magyarországnak járó forrásokat.

Akkor miért nem jön az uniós forrás?

Brüsszel politikai nyomásgyakorlásra használja a Magyarországnak járó uniós források kifizetését. Ne feledjük, hogy vannak erős viták Brüsszellel a háború, a szankciók, migráció és a gyermekvédelem kérdéseiben. Minden eredeti brüsszeli feltételt teljesítettünk, most is folyamatosak a tárgyalások. A dollárbaloldal keze erősen benne van abban, hogy Magyarország nem kapta még meg a forrásokat. Gyurcsány Ferenc nemrég több nyilatkozatában is elismerte, hogy ők azon dolgoznak Brüsszelben és itthon is, hogy egy fillér se érkezzen Magyarországra. Ezt megerősítette Molnár Csaba (DK), aki elmondta, hogy hazafias kötelezettségének tartja, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ez a magyar pedagógusok hátba szúrását jelenti.

A baloldal Brüsszelben akadályozza a megállapodást, itthon ellene szavaz a megállapodáshoz szükséges törvényjavaslatoknak. Szerintük korrupciós kockázat a pedagógus-béremelés? Megáll a józan ész! Az LMBT nevelést szabnák feltételül? Mire fel?

Minek önálló pedagógus életpálya törvény? Miért nem jó, ha a tanárok maradnak közalkalmazottak, ahogy a baloldal javasolja?

A tanárok közszolgálatot végeznek, a gyerekeket tanítják. A tanári hivatás megérdemel egy önálló jogállást, ahogy az egészségügyi dolgozók vagy a kormánytisztviselők is saját jogviszonnyal rendelkeznek, amely emeli a megbecsülésüket, segíti az életpályájukat. Ráadásul rengeteg specialitása van a tanévnek és a tanári pályának, ami megkülönbözteti minden más területtől. Lehet egy kalap alá venni az orvos, az ápoló, a szociális gondozó és a tanár időbeosztását, előmenetelét, munkaszervezését? Szerintünk a tanároknak előrelépés lesz a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony.

Több törvényt gyúrnak egybe?

Eddig a pedagógusokra több jogszabály vonatkozott egyszerre: a Munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény és a köznevelési törvény. Három törvényt kellett végigbogarászni, ha valaki a teljes képet akarta látni. Most egy jogszabály lesz csak, ezzel egyszerűsítve a helyzetet. Nehezen érthető, de a legtöbb támadást a javaslat azon részei kapják, amelyek a most is hatályos törvényi szövegek átemelései. Tehát nem új szabályok, nem hoznak semmilyen módosulást, csak átkerülnek a munkajogi vagy közalkalmazotti jogszabályokból az új pedagógus életpálya törvénybe is. Ebből is látszik, hogy nem szakmai, hanem politikai meccs zajlik, a baloldal és a Soros-hálózat készül a jövő évi választásokra, és ehhez próbálják megint felhasználni a pedagógusokat.

Rétvári Bence: Nem szakmai, hanem politikai meccs zajlik, a baloldal és a Soros-hálózat készül a jövő évi választásokra, és ehhez próbálják megint felhasználni a pedagógusokat. Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Tényleg nem egyeztettek a javaslatról, ahogy a szakszervezetek mondják?

Második hónapja tart a szakmai egyeztetés. A javaslatot március 2-án hoztuk nyilvánosságra. Azóta heti rendszerességgel egyeztettünk a szakszervezetekkel, de megtárgyaltuk a Nemzeti Pedagógus Karral, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon, az Országos Köznevelési Tanácsban és nem állami fenntartókkal való egyeztetéseken is. Mi több, a javaslat alapvető elemei a tanárokkal és szülőkkel való digitális és személyes konzultációkon alakult ki.

Tavaly 25 ezer, majd 33 ezer tanár küldte vissza a válaszait a BM digitális kérdőíveire, de 130 ezer szülő is részt vett a szülői konzultációban. Decemberben pedig 400 iskola igazgatójával és képviselőjével tartottunk egy egésznapos fórumot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Ennél szélesebb körű oktatási konzultáció három évtizede nem volt Magyarországon. És hangsúlyozom, hogy a törvényjavaslat még nincs a Ház előtt, a minisztérium összegzi a szakmai egyeztetések tapasztalatait, azt követően kerül kormány elé, és aztán az Országgyűlés elé.

Mit tesznek a szakszervezetek?

Sajnos a baloldal tagozataiként viselkednek, sztrájkot, tüntetéseket szerveznek. A szakszervezetek nem elmagyarázzák a törvényt a pedagógusoknak, hanem belemagyaráznak minél több ijesztő valótlanságot, hogy ezzel is a kormány ellen hangolják őket. Egyes baloldali politikusok és szakszervezeti vezetők olyan szabályokat állítanak be újként a törvénytervezetben, amelyeket a Munka törvénykönyve jelenleg is tartalmaz, tehát egy szakszervezeti vezetőnek alapvetően ismernie kellene.

Mekkora a szakszervezetek támogatottsága?

Erősen veszítettek tagságukból és a hitelességükből az elmúlt évek politikai akciói után. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2014-ben még 23.535 tagot számlált, ami a pedagógusok 12,56%-a volt. Szűk egy évtized alatt azonban a tagság masszív többsége hátat fordított a PSZ-nek, és mindössze 9.097-en maradtak, ami a pedagógus létszám 6,1%-a. A szakszervezetek létszámát folyamatosan méri az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság (ORMB), így ezekből a pontos adatokból lehet kiindulni. Más a helyzet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete esetében. Ők nem is hajlandóak már együttműködni az ORMB-vel, így nem lehet tudni, pontosan hány pedagógust képviselnek a közel 170 ezerből. 2014-es hivatalos adatuk 2.612 fő volt, ami akkor a pedagógusok 1,39%-át jelentette.

Annyian adták vissza a szakszervezeti tagkönyveiket, hogy sem külön-külön, de még együttvéve sem közelíti meg a szakszervezetek taglétszáma a 10%-os országos reprezentativitási küszöböt.

Tényleg meghosszabbodik a tanév hónappal?

Az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév egy hónappal történő meghosszabbítását, ha a tanév közben felmerül valamilyen el nem hárítható ok, például járvány, ami miatt a tanítás lehetetlenné válik, és így az év végén kell pótolni a tananyagot.

Mit jelent a tanárok átirányíthatósága?

Józan ésszel belátható, hogy egyszerűbb egy tanárnak utaznia a diákokhoz, mint egy egész osztálynak a tanárhoz. Ezért egy ilyen ideiglenes intézkedés a diákok érdekeit szolgálja. Most is lehetséges, hogy egy tanárt tankerületen belül másik iskolába rendelnek ki. Eddig maximum két hónap volt ennek az időtartama, ez módosul most egy évre. Ez egy nagyvárosban pár buszmegállónyi különbséget jelent, kisebb településeknél jelenthet ez érzékelhető utazási idő növekedést. De nem az ország egyik végéből a másikba, nem átköltözve, hanem csak egy tankerületen belül ingázva. Az utazás költségeit pedig természetesen megtéríti a tankerület.

Miért lesz a próbaidő 6 hónap?

A próbaidő szabályozás a tanítási félévekhez igazodik, ezért maximum 6 hónap. Az iskolai élet specialitása, hogy tanévekben és félévekben gondolkodik, ezért igazodik ehhez a próbaidő számítása is. Egyébként a közszféra nagy részén is van lehetőség 6 hónapos a próbaidőre, legyen szó egy minisztériumról vagy kormányhivatalról.

És mi a helyzet a felmondási idő szabályaival, amire „röghöz kötést” emlegetnek a szakszervezetek?

Ez is hasonló logikából indul ki. A tanulóknak az az érdeke, hogy egy tanár vigyen végig egy félévet, lehetőleg ne évközben legyen tanárváltás, mert az a tanítás kárára mehet. Az év közbeni tanárváltás óhatatlanul is megakadást, lemaradást jelent a diákoknak. Az a tanár, aki máshol akar tovább dolgozni, természetesen megteheti, de a félév végével válthat munkahelyet, hogy a diákok zavartalan oktatása biztosított legyen. És így az iskola is kiszámíthatóbban tud gondoskodni az utódjáról. A tanárok általában úgyis nyáron váltanak munkahelyet.

Tényleg megnő a tanárok napi munkaideje napi 8 óráról 12 órára?

Az új törvényjavaslat csak átemeli a Munka törvénykönyve szabályait, nem tartalmaz semmilyen érdemi új változást a tanárok napi munkaidejével kapcsolatban. A tanároknak továbbra is heti 22-26 tanórát kell megtartaniuk, és 32 óra a kötött munkaideje, amit az iskolában kell töltenie.

És mi a helyzet a rendelkezésre állási idővel?

Ugyanazt az óraszámot tartalmazza a javaslat, mint a Munka törvénykönyve. Rendelkezésre állás továbbra is csak akkor lehet elrendelni, amikor ez eddig is megszokott volt, mint például kirándulás, tanulmányi verseny, nemzeti ünnepen műsor vagy más, s gyermekek érdekeit szolgáló ok fennállása esetén.

Mi igaz abból, hogy kevesebb lesz a tanárok szabadsága?

Valójában nemhogy csökken, hanem nő a fizetett szabadság, 46-ról 50 napra. A törvénytervezet pedig megismétli a Közalkalmazotti törvény jelenleg is hatályos rendelkezését arról, hogy ebből legfeljebb 15 nappal az igazgató rendelkezhet.

A tervek szerint több óraadó lenne a tantestületben, mint korábban?

Több okból is nagyobb mozgásteret kapnak az iskolák az óraadók alkalmazása terén. Egyrészt mert így több, a gyakorlati életben is dolgozó tanár tud az oktatásban megjelenni, akik a munkahelyi tapasztalataikat is át tudják adni a diákoknak, ami tanulók számára előny. Másrészt így a kis óraszámú tárgyak oktatóit könnyebb felvenni az iskolának. Jelenleg egyébként átlagosan a tantestület 8%-a áll óraadókból.

Mostantól tényleg megfigyeli a BM a tanárok magánéletét?

Ez is hazugság, fake news. A javaslat ennek pont az ellenkezőjét tartalmazza: „a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló magánélete nem ellenőrizhető.” Ezzel a tanárok magánéletének sérthetetlenségét a törvényjavaslat is garantálja. A Munka törvénykönyve jelenleg hatályos szabályozását emeli át a javaslat. Szó szerint azt írja, hogy a pedagógus „csak a nevelő-oktató munka körében ellenőrizhető”. Arra ad felhatalmazást, hogy a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással összefüggő tartalmába beletekinthet a munkáltató. Ez így van más munkahelyeken is.

Mi a helyzet a sztrájkjoggal?

Marad a sztrájkjog. Hozzáteszem, például Németországban egyáltalán nincs sztrájkjoga az állami oktatásban dolgozó pedagógusoknak. A korábbi szabályozás úgy szólt, hogy a sztrájk előtt a feleknek kell megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, tehát arról, hogy az órák mekkora részét kell megtartani és mennyi marad el. Ez hosszú egyeztetéseket eredményezett, és utána a bírósághoz fordultak a felek, ami szintén tovább húzta az eljárást. Általában 6-12 hónap is eltelt a sztrájk meghirdetése és megtartása között. Most a törvény annyit ír elő, hogy 5 munkanappal korábban kell bejelenteni, és az érettségizők kivételével az órák felét tartják meg, fele maradhat el. Nem kell bíróságra menni, és egy hét alatt meg lehet tartani a sztrájkot. Vajon melyik a kedvezőbb szabály? Az új szabályokat az AB is megvizsgálta és alkotmányosnak találta.

Miért kerül vissza a fegyelmi eljárás a törvénybe?

Korábban már benne volt, aztán kikerült, és most visszakerül. Ennek az oka a fokozatosság. Jelenleg nincs lehetőség közbenső lépésre, csak az elbocsájtás az egyetlen jogkövetkezmény, amit súlyos jogsértés esetén a munkáltató alkalmazhat. Márpedig jobb, ha van ennél fokozatosabb, enyhébb figyelmeztetés is, és a felmondás csak a végső és nem az egyetlen lehetőség.

Mi lesz az úgynevezett polgári engedetlenség miatt elbocsájtott pedagógusokkal?

Ebben a bíróság dönt. Közel 35 tízmilliós összeget követelnek a tankerülettől az egyik perben a felperesek, de a többség visszahelyezést nem kért, tehát nem folytatnák az oktatást a korábbi osztályaikban. Megvárjuk és betartjuk majd a bíróság jogerős döntését. Fontos, hogy ők nem a sztrájkolók közé tartoznak, ők szándékosan a törvényeket – így a sztrájktörvényt is – megsértve nem vették fel a munkát. Törvényes sztrájk miatt azonban senkit nem ért semmilyen joghátrány, és nem is fog, mert a törvényes sztrájk mindenkinek törvényes joga.

És mi a helyzet a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával?

A törvényjavaslat annyit ír, hogy a véleménynyilvánításhoz való jog nem irányulhat mások jogának, jogos érdekének csorbítására, nem lehet célja a joggal való visszaélés. Ennyi és nem több. A tanárok véleményét mi már három digitális konzultáció során is kikértük, alkalmanként több tízezren válaszoltak, de 130 ezer szülő is visszaküldte a válaszait a digitális szülői konzultációban. Decemberben 400 iskola igazgatóját és képviselőjét hívtuk egésznapos egyeztetésre, ahol a tiltakozásokat szervező több iskola vezetője is meghívást és mikrofont kapott. Az elmúlt fél évben minden korábbinál szélesebb véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítottunk, és az ebből levont következtetések alakították az új pedagógus életpálya törvény tervezetét is.

Ide tartozik még, hogy a szakszervezetek szerint csökken a nevelőtestület autonómiája. Erre vonatkozóan mit tartalmaz a tervezet?

Továbbra is az iskola tesz javaslatot a szabályzatokra, a változás az, hogy egyes szabályzatokat a tankerület hagy jóvá.

A módosításnak szintén racionális indoka van. Nem előnyös a diákoknak ugyanis, ha a környékükön minden iskola ugyanazt a profilt választja magának, így a diákok szűkebb kínálatból választhatnak. A családoknak az az előnyös, ha a közelben minél többféle profilú iskola megtalálható. Ezért kap lehetőséget a tankerület, hogy szélesebb látószögből próbáljon megfelelni a beiskolázandó gyerekek igényeinek.

Minek a sok új tanulmányi mérés az iskolákban? Ez is rengeteg energiába kerül a diákoknak és tanároknak.

Azt szeretnénk, ha minden diák és szülője tisztában lenne, hogy valójában hol tart a tananyagban. Nem csak az osztálytársaihoz képest, hanem az összes kortársához képest, akikkel együtt fog majd felvételizni egy-egy középiskolába vagy egyetemre. Ne a felvételikor érje hidegzuhanyként az eredmény, miközben korábban jó jegyei voltak. Ez egyben az iskolának is segít felszínre hozni az erősségeiket és gyengeségeiket.

Mit gondol, a pedagógusok és a Kormány vitája véget érhet?

Az elmúlt évek utcai akció azért jelzik, hogy valójában a baloldal politikai érdeke, hogy ezek a viták legyenek. Ehhez közreműködik a Soros-hálózat is, amely diákokat, tanárokat és aktivistákat szervez a kormányellenes akciókhoz. A napokban odáig mentek, hogy erőszakos, trágárkodásig elmenő és törvénytelen tüntetést szerveztek a Karmelitához. Fontos leszögezni, hogy nekünk nincs vitánk a tanárok elsöprő többségével! Nagyjából a tanároknak ugyanaz az 5-7%-a vesz részt minden sztrájkban, és nagyjából ugyanaz a 93-95% nem sztrájkol, hanem tanít. Persze a béremelést ők is sürgetően várják, és ők is érzik napi nehézségeket. Ők is várják a változást.

Amit a médiában látunk, az egy – Gyurcsány Ferenc szavait ide kölcsönözve – szakmai köntösbe öltöztetett politikai vita, amiben a baloldal megpróbálja felhasználni a pedagógusokat. Nekik csak a botrány számít, meg egy-két szelfi a tiltakozók között, mert a saját rendezvényeiken tömeggel nem nagyon találkoznak. A szakszervezetek pedig nem tudtak ellenállni a baloldal gravitációs erejének.

Mi folytatjuk a március eleje óta tartó egyeztetéseket, nyitottak vagyunk a diákok érdekét szolgáló javaslatokra, és jó pár meg is fog jelenni a május elején a parlamentnek benyújtandó javaslatban.

Azt írják, hogy a gyerek az első. Mit jelent ez Önöknek?

Az iskolában a gyerekek szellemi, testi és lelki fejlődése kell, hogy a középpontban legyen, és nem a napi pártpolitika. Vannak, akik a gyerekre eszközként tekintenek, akik felhasználhatók a tiltakozáshoz. Mi célként tekintünk rájuk, mert az oktatást a gyerekek jövőjére kell szabni. Ebben a munkában nekünk a pedagógusok a legfontosabb szövetségeseink, mert a magyar iskolarendszer hagyományosan erős és elismert.