Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Magyar Közlönyben szerdán jelent meg, hogy július 1-jétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre az szja-törvény szerint most is vonatkozik a 15 százalékos kamatadó-fizetési kötelezettség, további 13 százalékos szochofizetési teher vonatkozik majd, felmenő rendszerben. Ilyen pénzügyi eszköz például a folyószámla és a látra szóló betét, a lekötött betét, a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a kollektív befektetési papír.
Nem az adóbevételek növelése a kormány célja, hanem a megtakarítások növelésének ösztönzése
– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.
A négy terelőlépés gazdaságstratégiai céljai az alábbiak:
A tárcavezető szerint összességében több száz milliárd forint értékű keresletet generálhatnak az állampapírok irányába a kormány intézkedései.
A miniszter elmondta a háttérbeszélgetésen, hogy amikor a háztartások értékpapírt vásárolnak, 53%-ban állampapírt, 35%-ban befektetési jegyet, 9%-ban tőzsdei részvényt választanak a legutóbbi állományi megoszlás alapján.
Az utóbbi időben nagyot, 2000 milliárd forintot emelkedett a befektetési jegyek állománya, ezen belül is csak a kötvényalapok húzták felfelé a piacot
– mondta Nagy Márton.
A lakossági folyószámlákon 8 ezer milliárd forint le nem kötött pénzösszeg van, amely jelenleg kamat és inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonsoknak. A kormány álláspontja az, hogy csak akkor tudják öszöntözni az embereket a megtakarításuk reálértékének a megőrzésére, ha tudják, kikről van szó, ezért jó, ha a bankok megkeresik az ügyfeleket.
A készpénzeseket is szívesen megkeresnénk, csak nem tudjuk, kik azok
– fogalmazott Nagy Márton. A banki tájékoztató levélben arról kell tájékoztatniuk a bankoknak az ügyfeleket, hogy mennyit buktak, ha állampapír helyett bankbetétben tartották a pénzüket. A tájékoztató levél tartalmát július végéig egyeztetik.
A lakossági ügyfelek részére bankszámlát vezető hitelintézetek általános jellegű tájékoztatást kell, hogy nyújtsanak 2023. október 1. és 2023. december 31. között.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy ha összeadjuk a három pénzeszközt (készpénz, látraszóló és lekötött betétek) évente az 20 ezer milliárd forintot tesz ki, és
kétezer milliárd forintot bukik a magyar lakosság évente, mert nem megfelelő befektetést választ a megtakarításainak.
A tájékoztatóban a hitelintézet számítással, áttekinthető táblázatos formában bemutatja, hogy a meghatározott referencia időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 ezer forintért, 500 ezer forintért, és 1 millió forintért a magyar állam által kibocsátott magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett. Ebből fakadóan a tájékoztatóban lakosági állampapírokon elérhető hozamokról, valamint a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábáról kapnak tájékoztatást a számlatulajdonsok.
Az intézkedés Nagy Márton szerint ösztönzi a hitelintézeteket, valamint pénzügyi vállalkozásokat, hogy növeljék a hosszú lejáratú államkötvények állományát, ezáltal elősegítve az önfinanszírozást. Hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint potenciális államkötvény keresletet generálhat az intézkedés.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy likviditási szempontból a bankok számára irreleváns lesz a megtakarítások szerkezetének a várható változása, de a bankok lakossági forrásainak 5-10%-a megmozdulhat, amit csak nagy profitromlás árán tudnának megállítani a bankok. Mivel kellően alacsony a hitel/betét arányuk, jellemzően nem fogják megpróbálni sem ezt - mondta Nagy Márton.
Vannak bankok, amelyeknek 40-50%-kal kell majd növelniük az állampapír-állományukat, ha az új szabályok szerint felezni akarják a jövő évi extraprofitadójukat, de a kormány arra számít, hogy minden bank meg fogja tudni tenni ezt, mert magasabb profitot akarnak elérni.
Az egyeztetések során felmerült korlátként, hogy a csoportszintű limitekbe beleütköznek a külföldi bankok, de Nagy Márton várakozásai szerint ezt a profitszempontok miatt elengedhetik.
Nagy Márton emlékeztetett arra is, hogy egyeztetett a Bankszövetség vezetőivel, és áttekintést adott az aktuális gazdasági, pénzügyi folyamatokról és célokról. Kifejtette, hogy háborús időkben olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést – ezt fogja szolgálni a 2024-es költségvetés is.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy 2023-ban a legjelentősebb kihívást Magyarország számára a háború és szankciók miatt kialakult energiacsapda jelenti, amelyet a Kormány eredményesen kezel: az ország jelentős energiamegtakarítást ért el, a Kormány megvédte a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, támogatja az energiaintenzív KKV-kat, segítséget nyújtott a Váltó Fix szerződéssel rendelkezőknek, továbbá kiemelte, hogy a világpiaci árak is visszarendeződést mutatnak.
A gazdaságfejlesztési miniszter rávilágított, hogy a kialakult kamatkörnyezetben
az államadósság finanszírozása költségesebbé vált, így hazánk számára 2024-ben az egyik legjelentősebb kihívást már a kamatcsapda fogja jelenteni, amelyet ki kell védeni és kezelni kell.
Problémát jelent az is továbbá, hogy a szankciós infláció jelentősen csökkenti a lakosság megtakarításainak értékét, így növelni szükséges a pénzügyi tudatosságot, ösztönözni kell, hogy a lakosság meg tudja védeni pénzügyi eszközeinek reálértékét. E problémák kezelésében Nagy Márton továbbra is számít a partnerségre, a pénzügyi-banki szereplők konstruktív együttműködésére. A felek egyetértettek abban, hogy az ország stabilitásának megőrzése közös cél, így a jövőben is tovább folynak az egyeztetések.
