A népszerűség átka

Ha a politikáról van szó a XXI. században, akkor közélet iránt érdeklődő ember lépten-nyomon belebotlik a baloldal és a liberálisok által pejoratív módon használt populista jelzőbe. A baloldali erők teljesen kisajátították a szót, ennek következtében pedig üres, parttalan lett a jelentése. Ők minden olyan politikai mozgalmat, amely ellentétes a világnézetükkel, teljes mértékben szalonképtelenné igyekeznek tenni. Kezdetben a populizmus eszköztára inkább baloldali volt, azonban mára a jobboldali, konzervatív és kereszténydemokrata erők felkarolták a szélesebb néprétegeket és elkezdték a nemzeti integráció folyamatát, az árkok és a törésvonalak átlépését a nemzetben. Míg a konzervatívok a széles népképviselet és a demokrácia elvét vallják, addig a baloldal a parlamentáris rendszeren túllépve egyéb intézményes struktúrákba delegálná az irányítást.  Hatalmas konceptuális ellentét van a két oldal között, és emiatt igyekeznek a baloldaliak a populista jelzővel rossz színben feltüntetni a jobboldali, konzervatív erőket, akik mindenben a nép érdekeit tartják szem előtt, akik döntései leképezik a népakaratot. Mi is a populizmus és mi a valódi jelentése? Erre ad választ a Kereszténydemokrata Intézet, az Alapjogokért Központ és a Polgári Magyarországért Alapítvány közreműködésével és gondozásában megjelent A népszerűség átka című kötet, amely átfogó tanulmányaival egyedülálló módon térképezi fel a populizmus fogalmát és keretrendszerét.

A populista az, aki hallgat a saját népe véleményére, ahelyett, hogy főállású európaiként viselkedne

- kezdte köszöntőjét a populizmust derogáló Jean-Claude Juncker idézettel Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója Forrás: Alapjogokért Központ

Szánthó ismertette, hogy A népszerűség átka című kötet Kereszténydemokrata Intézet, az Alapjogokért Központ és a Polgári Magyarországért Alapítvány közreműködésével és gondozásában jelent meg, amely tanulmányaival átfogóan elemezi a populizmus fogalmát és kérdéskörét.

A könyv bemutatja és bebizonyítja azt, hogy Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság egykori elnökének igaza volt

- hangsúlyozta Szánthó. Mint mondta, azért volt igaza az EB egykori elnökének, mert a populizmus az maga a demokrácia, amennyiben a demokrácia alatt a nép uralmát és a népszuverenitást értjük.

A populizmus nem egy ideológia vagy eszme, hanem a helyes, a jó politikai gyakorlat, amely egyetértési pontokat keres a társadalomban, akkor is, hogy ha őszintén kell beszélni egyes ügyekről, mint például a migrációról, a multikulturalizmusról, a genderőrületről, vagy éppen a szomszédunkban dúló orosz-ukrán háborúról - emelte ki a főigazgató. A populizmus nem az intézményekben, hanem az emberekben hisz - tette hozzá.

Sokan azzal vádolják a populizmust, hogy antidemokratikus, azonban ezt azok mondják, akik félnek a demokráciától, akikben egyfajta demokrácia-pánik uralkodik, akik félnek attól, hogy a nép valójában rosszul dönt; ezért pedig a választói akarat gyengítésének a módját keresik.

Ők ezért a intézményes mechanizmusokban, a kondicionalitási és jogállamiság eljárásokban, Brüsszelben, az EU-s intézményekben, a "főállású európaiságban" hisznek és nem az emberekben hisznek - vélekedett.

Szánthó szerint a progresszív liberálisok egykoron azért küzdöttek, hogy kiterjesszék az általános választójogot, azonban mára oda alakultak, hogy populistának tartják azokat, akik népet szeretnék szolgálni és az általános választójog által biztosított demokratikus hatalomgyakorlást akarják megvalósítani.

A populizmus valójában az igazság kimondása, és az igazság az, hogy a nép és az állam szuverén, az apa férfi és az anya nő, a háború helyett pedig béke és tűzszünet. A magyar populista jobboldal pedig ezeket képviseli, amit büszkén viselhetünk

- hangsúlyozta.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője, a Kereszténydemokrata Intézet kuratóriumi tagja Forrás: Alapjogokért Központ

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője és a Kereszténydemokrata Intézet kuratóriumi tagja kiemelte köszöntőjében, hogy A népszerűség átka című kötet olyan módon járja körbe a tanulmányaival a populizmus kérdéskörét, ami teljesen egyedülálló a világon és Magyarországon egyaránt.

A magyar modell ami a magyarokat kritizáló közbeszéd populistának bélyegez csak azért, mert arra törekszik, hogy kielégítse a nép, az állampolgárok igényeit; egy 12 éve sikeres és stabilitást, fejlődést nyújtó modell, amelyet a választópolgárok immáron a negyedik kétharmados többséggel erősítettek meg - hangsúlyozta az EP-képviselő.

Schaller-Baross Ernő úgy vélekedett, hogy a baloldal részéről a populista jelző használata önkényes, és azt a cél szolgálja, hogy a baloldal megfossza a demokratikusan megválasztott, a nép akaratát képviselő győztes jobboldali mozgalmakat a legfontosabb legitimációtól, a választói felhatalmazástól.
A kötet gyakorlatiasan és tudományosan vizsgálja ezt a jelenséget - emelte ki Schaller-Baross Ernő.

Annak érdekében, hogy a baloldali, liberális nyomásnak ellen tudjanak állni a népakaratot képviselő pártok és mozgalmak, ahhoz arra van szükségük, hogy a kötet által vizsgált módon megérthessék a baloldali eszmerendszer kereteit és tévedéseit

- zárta gondolatait.

Mi vezetett oda, hogy a populizmus megbélyegző jelzővé vált?

Petri Bernadett, a szerző, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője Forrás: Alapjogokért Központ

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója elmondta, hogy Tisza István korában vagy az 1930-as években a népi mozgalom kezdetén senki sem gondolta volna, hogy a populizmus, a népre való hivatkozás a polgári, konzervatív oldalról fog megvalósulni.

Alapvetően a mozgalom baloldali volt és ennek következtében senki sem gondolta volna, hogy végezetül a jobboldal fogja felkarolni és képviselni a népakaratot, és a széles néprétegek képviseletét

- emelte ki.

A populizmus esetében a szociális érdekvédelem nem elsődleges, nem is másodlagos, hanem inkább a nemzeti integráció keretén belül van kezelve. Az említett nemzeti integrációt pedig a polgári, konzervatív és kereszténydemokrata erők valósítják meg leginkább. Dél-Európában megvalósultak baloldali populista mozgalmak, mint a Syrizia, a Podemos és az Öt Csillag Mozgalom, azonban ezek az erők kormányon kevésbé voltak sikeresek. A populizmus a XXI. század folyamán a jobboldali kormányzások keretén belül érvényesül. Donald Trump, a Fidesz-KDNP és Recep Tayyip Erdoğan-féle rendszer sikeres populista kormányzásnak tekinthetőek, annak ellenére, hogy a baloldal és liberális erők derogáló jelzőként, a jelentést kiüresítő parttalan üres szóvá tették .

A populizmus és a populisták ellenében egy nyelvpolitikai fegyvert alkalmaznak, a kifejezés parttalan lett, azonban A népszerűség átka megajándékozza a jobboldalt azzal, hogy a könyv visszavezet a szó eredeti, valódi jelentéséhez

- ismertette Békés Márton.

Mint mondta, a populista mozgalmak a törésvonalakatt írja felül. Napjainkban ilyen a Fidesz-KDNP kormányzása, amely nemzetben gondolkodik és a nemzeti integráció keretében belül minden csoportot képvisel. A magyar konzervatív kormányzás képes arra, hogy mindenkit valamilyen más alapon szólítson meg. Ezzel ellentétben Nyugaton az figyelhető meg, hogy a politikai pártok kiüresednek és egyneműsödnek, képtelenek már az ilyen pártok a széles csoportok képviseletére.

Forrás: Alapjogokért Központ

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, hogy a baloldali eliteknek az a fő bajuk a populizmussal, hogy a fogalom tulajdonképpen a demokráciát jelenti. Alapvetően a progresszív liberális erőknek van egy elképzelésük arra vonatkozóan, hogy milyen legyen a világ: ez pedig imperatív, kizárásos alapon jelenik meg - hívta fel a figyelmet.

Erről pedig semmilyen vitát nem akarnak folytatni, nem az érdekli őket, hogy legyen egy diskurzus és egy kiterjedt döntéshozatal. Akik ennek ellentmondanak és más elképzeléseket szeretnének megvalósítani, azok a populistához hasonló jelzőket kap.

Az figyelhető meg, hogy létezik egy olyan kísérlet, hogy a népképviseleti, a parlamentáris rendszerből egyéb intézményi struktúrákra ruházzák át a döntéshozatalt. Ilyen például az Európai Bizottság, vagy a különféle nemzetközi bíróságok intézményei, amelyek kevés demokratikus legitimációval rendelkeznek.

A populisták és a progresszív liberálisok között egy konceptuális eltérés áll. A felfogásban gyökerező ellentét következtében pedig ellene vannak minden olyan mogalomnak, amelyek a széles néprétegek akaratát valósítják meg - vélekedett az elemző.

Forrás: Alapjogokért Központ

Magyarország pedig élen jár ilyen tekintetben, mert a széles néprétegek akaratát képviseli a kormányzat, amely megnyilvánul a nemzeti konzultáció, a népszavazások és különböző demokratikus intézmények bevonásával. Ezért pedig a Fidesz-KDNP Európa egyik utolsó néppártja

- hangsúlyozta Szikra Levente.