Az egyén mellett a családok és a nemzet érdeke is, hogy minél több nő vegyen részt a nőgyógyászati szűrővizsgálatokon. Erről beszélt a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára a Nőgyógyászati Onkológiai Világnap alkalmából Egerben tartott szombati panelbeszélgetésen.
Beneda Attila kiemelte, a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint az elmúlt 20 évben az emlőszűrésen részt vett nők aránya nem érte el a 60 százalékot, sőt ez mostanra 40 százalék alá esett.
Ahhoz képest, hogy a magyar társadalomban egyértelműen jelen van egy egészségtudatosabb szemlélet és életmód, a szűrések, a betegségmegelőzés terén még nem vagyunk elég hatékonyak"
- fogalmazott.
Abban egyszerre van egyéni, társadalmi és államigazgatási felelősség, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nyújtotta lehetőséggel mindenki éljen és az betöltse rendeltetését - közölte. Így meg kell oldani azt is, hogy minden állami és magánegészségügyi vizsgálat, illetve szűrés ténye és eredménye bekerüljön ebbe a rendszerbe, hiszen a sikeres megelőzés, illetve terápia feltétele, hogy legyenek valós, hozzáférhető és elemezhető adatok az orvosok kezében - tette hozzá.
Most zajlik az V. Budapesti Demográfiai Csúcs, ahol központi téma hazánk talán legégetőbb problémája: a népesség csökkenése.
Azon kívül, hogy mindent igyekszünk megtenni a vágyott gyermekek megszületéséért, az elkerülhető halálozások számának visszaszorítására, a betegségek gyógyítható stádiumú felismerésére is nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk"
- mondta.
Éppen elég dolog fenyegeti a családokat ezekben az időkben, így legalább a kivédhető veszélyeket fontos kiemelten kezelnünk"
- mondta, és a szűrések, köztük a méhnyakrák- és emlőszűrések fontosságára hívta fel a figyelmet.
Beneda Attila szerint a családorvosoknak fokozott felelőssége van abban, hogy e tekintetben is figyeljenek betegeikre és nyilvántartsák, küldjék, illetve szükség szerint számon is kérjék őket a betegségek időbeni felismerése érdekében. A helyettes államtitkár úgy vélte, a jövő szemléletformálásának fókuszában annak kell állnia, hogy a "jobb félni, mint megijedni"-elv alapján a daganatos betegségek miatti aggodalom aktivitásra és ne passzivitásra ösztönözze az embereket. Az egészségügyi ellátórendszernek ebben meghatározó szerepe van, de önmagában ezt a célt bizonyosan képtelen elérni, az kizárólag össztársadalmi együttműködéssel sikerülhet - jegyezte meg. Beneda Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy novemberben konferenciát terveznek arról, hogyan lehet a társadalom lelki egészségét generációk együttműködésének segítségével javítani.