Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Jelentősen szigorította az Országgyűlés a pedofilokra vonatkozó büntetéseket

Országgyűlés
A kép csak illusztráció
Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés jóváhagyta az Alaptörvény tizenharmadik módosítását, és szigorították a gyermekvédelmi törvényt.
Vágólapra másolva!

A pedofil bűncselekmények elévülésével, a pedofil-nyilvántartással és a pedofil bűnelkövetők feltételes szabadlábra helyezésével kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. A képviselők 163 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt, amelynek a legtöbb rendelkezése július 1-jén lép hatályba. A büntető törvénykönyvben (Btk.) rögzítették, 

sosem évülnek el a 18 év alattiak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények.


Nem bocsátható feltételes szabadságra az, akit 18 év alatti sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés esetében megtartották a jelenlegi szabályt: az igazán súlyos, az öt évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek azok, akik soha nem mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ugyancsak a Btk.-ban szerepel ezentúl, hogy a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, aki 18 év alatti ellen követett el szexuális bűncselekményt.

Bővül a megismerhetőség köre

A jövőben a pedofil-nyilvántartásban a magyar bíróságok által elítélt személyek mellett azon magyar állampolgárok adatai is megismerhetőek lesznek, akiket az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban ítéltek el hasonló bűncselekmény miatt. Ezentúl kizárt lesz a reintegrációs őrizet azon elítéltek esetében, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt. A jogszabályban előírták pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és kifogástalan életvitelt a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, illetve a szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak. Ha valaki a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kap, nem foglalkoztatható, jogviszonyát azonnal meg kell szüntetni.

A kifogástalan életvitel ellenőrzését a foglalkoztatás alatt is lehet kezdeményezni, ha az érintett kifogásolható életvitelére alapos okkal lehet következtetni. A törvény ezt az ellenőrzést a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a feladatává tette.

 Kifogásolható életvitel esetén a szankció ugyanaz, mint a pszichológiai vizsgálat esetén: a jogviszonyt azonnal meg kell szüntetni. 

A módosítás a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok kötelezettségévé tette, hogy tájékoztassák a hatóságokat a látókörükbe tartozó gyermekeket érintő, kiemelt veszélyeztető okról, például a gyermek szexuális, fizikai bántalmazásáról, elhanyagolásáról. A jelzés elmaradása büntetést von maga után, két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki ez esetben.

A táboroztatással kapcsolatban rögzítették: a gyermekekre csak olyan ember felügyelhet, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában, nem áll büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tábor szervezésében résztvevő gyerekekre és jövő év elején lép hatályba. A jogszabályban bővítették a gyermeki jogok körét a tudatos és felelősségteljes internet- és médiahasználatot biztosító neveléssel. Új elem a gyermeki kötelezettségek között az, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása során a többi gyermek emberi méltóságát tiszteletben kell tartaniuk. A módosítás nyomán egyszerűbbé válik a kiskorúak személyiségi jogait sértő, a cyberbullying kategóriáját is kimerítő tartalmak jelentése és azok eltávolítása.

Emelkedett a rászoruló családok gyermekeinek járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelemhatár: a jelenlegi, a szociális vetítési alap összegének (28 500 forintnak) 165 százalékában meghatározott jövedelmi küszöb a szociális vetítési alap 225 százalékára nőtt; egyedülálló szülő által nevelt gyermek, tartósan beteg, súlyos fogyatékos gyermek és nagykorú gyermek esetén pedig 180 százalékról 245 százalékra nőtt. Megemelték a létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudó utógondozói ellátottak jogosultsági jövedelemhatárát, ez a minimálbér járulékokkal csökkentett összegének 150 százaléka lesz. 16 évről 25 évre emelkedik az a korhatár, amely alatt a könyvtár használója mentesül a beiratkozási díj alól.

Módosult az alaptörvény

Elfogadta az alaptörvény tizenharmadik módosítását az Országgyűlés. A képviselők 152 igen, egy nem szavazattal hagyták jóvá a Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabályt. A módosítás alapján a köztársasági elnök a jövőben a kormány tagjának ellenjegyzése nélkül gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát, továbbá sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek esetében az államfő nem adhat kegyelmet.

Az alkotmányban azt is rögzítették, hogy a kormány csak akkor járulhat hozzá európai uniós hitelfelvételhez, ha azt a parlamenti képviselők kétharmada támogatja.


Az Országgyűlés döntése alapján ezentúl sarkalatos törvényben kell a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő szabályokat rögzíteni. Az alaptörvény-módosítás július 1-jén lép hatályba, kivéve a honvédségre vonatkozó részt, amely november 1-jétől hatályos.

Itt az új Alkotmánybíróság új elnöke

Megválasztotta az Országgyűlés Juhász Imrét az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökének. A titkos szavazáson Juhász Imre - aki 2013 óta alkotmánybíró - 137 igen, 5 nem és 5 tartózkodó szavazatot kapott. Az Ab elnökének megválasztásához kétharmados többségre van szükség. A testület élére azért kellett új vezetőt választani, mert Sulyok Tamás korábbi elnök márciusban köztársasági elnök lett.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről