A május 1 - augusztus vége közötti viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján,
több mint 86 ezer bejelentésre 10,3 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre
- áll a Magyar Biztosítók Szövetségének közleményében. Ez majdnem hárommilliárd forinttal és húszezer bejelentéssel kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ugyanakkor 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, a tavalyin kívül csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett nagyon sokat fizetniük a társaságoknak.
A legtöbb bejelentés június elején érkezett hozzájuk, illetve a július 17-i viharokhoz köthető, de a szélsőségessé váló időjárásra utal, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is a hagyományos viharszezonon kívül is lehet még komolyabb károkra számítani
– például a dunai árvízhelyzet függvényében. A bejelentések nagy része Budapest mellett Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékhez, valamint Debrecen, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Dunakeszi és környékéhez köthető.
Mint írják, a legjellemzőbb kártípusok a jégverés, vihar, tetőbeázás, felhőszakadás voltak. A biztosítók kiemelték, hogy a jégverés okozta károk sokkal jelentősebbek voltak, mint az elmúlt években. Akárcsak tavaly, idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár. Ezek külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban.
Idén a mintegy tizenkilencezer kárigény kb. kétezerrel kevesebb, mint tavaly volt, a kifizetett vagy tartalékolt összegek tekintetében (3,1 milliárd forint) viszont mintegy százmillió millió forinttal meghaladja azt.
A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni.
A viharokat illetően a százhúszezer forint körüli átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel korábbiakat.
Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni.
A szerződéseket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy az ingatlan esetleges korszerűsítése után is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzenek a tulajdonosok.