Korábbi hangzatos ígérete ellenére mégis a mentelmi joga mögé akar bújni Magyar Péter, miután a diszkóbotránya miatt garázdaságért vagy akár lopásért és rablásért is felelősségre vonhatnák. Miért nem vállalja a felelősséget Magyar Péter?
Magyar Péter ugyan jobboldali, illetve szuverenista identitású politikusnak vallja magát, de ha objektíven kell megítélnünk a mondanivalóját, a kormánnyal szembeni kritikáját és a viselkedését, akkor tökéletesen beleillik a Nyugatot másoló, globalista érdekeket kiszolgáló hazai balliberális oldal mezőnyébe.
Amikor az Orbán-kormányt támadja a közösségi oldalán vagy a fórumain, ugyanazokat a kliséket halljuk tőle, mint Gyurcsány Ferenctől.
Amikor Brüsszelben tárgyal a magyarokat nem éppen szívlelő bürokratákkal, ugyanazokat a vélelmezett vádakat hajtogatja, mint Dobrev Klára, azzal a különbséggel, hogy Magyar Pétert a hatalomvágy mellett a sértettség is vezérli.
Horn Gyula – aki a karhatalmista múltját firtató kérdésre pökhendin azt bírta válaszolni, hogy „pufajkás voltam. Na és?” – sokat tett azért, hogy a múlttagadás kommunista hagyománya következmények nélküli baloldalt hozzon létre Magyarországon. Ezt a „hagyományt” vitte tovább Gyurcsány Ferenc is, aki az őszödi beszéd és a rendőrterror után sem mondott le.
A baloldalon nincs következménye semmilyen morális botlásnak vagy bűnnek, és ez máig így van. Úgy tűnik, hogy a baloldali szavazók is „elfogadták” ezt, és sokkal hamarabb „megbocsátják” a politikusok bűneit, mint azt a hazai jobboldalon, vagy éppen más országokban tapasztalhatjuk.
Nos, Magyar Péter ebben is hasonult a baloldalhoz. Megtapasztalta, hogy nincs következménye a tetteinek, a szavazói egyelőre mindent megbocsátanak neki, a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtó pedig nem kéri számon.
Magyar Péter nem vállalja a hibáiért a felelősséget, mert a baloldalon ezt senki nem várja el tőle.
A választási kampányban Magyar Péter még azzal kábította a híveit, hogy megszünteti a mentelmi jog intézményét, és ő maga sem tart rá igényt, most azonban eszében sincs lemondani a védettségéről. Lehetséges, hogy azért nem mond le a mentelmi jogáról, mert tudja, hogy akkor felelnie kellene a hatóságok előtt a tetteiért?
Világos, hogy Magyar Péter fél a nyomozástól. Ha tényleg nem követett volna el bűnt, akkor önként is lemondhatott volna a mentelmi jogáról, és vállalhatta volna, hogy őszintén elmeséli a történteket. De nem így tett, ami – ha megint csak objektíven ítéljük meg – gyanúra ad okot.
Mindenesetre ez nem az első olyan eset, amikor egy baloldali politikus a mentelmi joga mögé bújik.
Arra az ellentmondásra azonban egyszer majd válaszolnia kell, hogy miért mondta azt a választások előtt, hogy nem veszi fel az uniós mandátumot és eltörölné a mentelmi jogot – éppen a politikusok felelősségre vonásának megkönnyítse érdekében –, majd miután sikeresen letarolta az ellenzéki oldalt, és lehetősége nyílt rá, mégis felvette a mandátumot, most pedig a mentelmi joga ad neki védettséget.
Egyelőre nem kell magyarázkodnia, mert a lendület kitart, a szavazói – akiket az Orbán-kormánnyal szembeni gyűlölet mozgat – elvakultan követik, a baloldali sajtó meg kesztyűs kézzel bánik vele. De ez a kegyelmi állapot egyszer megszűnik, és akkor választ kell adnia ezekre az ellentmondásokra.
Magyar Péter a politikai színre lépése előtt milliós fizetést kapott a Volántól és a Magyar Közúttól, azonban ekkor még nem érdekelte a közlekedés állapota. Miért szidja most, és folytat folyamatosan hecckampányt, és kritizálja Lázár János építési és közlekedési minisztert?
Az természetes, hogy ellenzéki politikusként keresi a kormány gyenge pontjait, de valójában nem találja, ugyanazt mondja, mint a többi baloldali politikus.
Szépen végigmegy az összes olyan „slágertémán”, amit Gyurcsányék is elmondtak az elmúlt tíz évben. Így a vélelmezett korrupció, az egészségügy és nemsokára az oktatás lesz a fő célpontja, ahogy nem maradhat el az sem, hogy a tömegközlekedésben, ami állami irányítás alatt áll, keresse és felnagyítsa a hibákat. Ebben semmi különös nincs.
Az egész csak azért érdekes, mert
ha azok a vádak, amiket elmond a MÁV működéséről, igazak, akkor abban neki is felelőssége kell, hogy legyen, hisz vezetőként ott dolgozott még tavaly ilyenkor is.
A kórházi hecckampányt lehetséges, hogy figyelemelterelésként használja? Mint ismert, szinte végigbulizta az egész nyarat a magyarok többségének megfizethetetlen, drága luxushelyeken.
Az egészségügy mindig is az ellenzék egyik legfontosabb témája volt. Magyar Péter ebben sem hozott újat. A különbség az, hogy hangosabban és gátlástalanabbul mondta el a sokszor igaztalan vádjait, hisz kamuvideókat készített és lázította a kórházakban fekvő embereket. Nem válaszokat adott a problémákra, hanem hatványozta a problémákat a zavarkeltésével. Nem a megoldást kereste, hanem a címlapokra akart kerülni, ami többnyire sikerült is neki. Beszédes, hogy a külföldről támogatott kormányellenes sajtó felhangosította a hecckampányát, miközben a luxuséletviteléről alig, vagy egyáltalán nem számolt be.
Néhány hónapja Magyar Péter még arról írt felháborodva a közösségi oldalán, hogy a Fidesz mennyit költ különböző hirdetésekre a kampányidőszak alatt, ehhez képest most fordult a kocka, és kiderült, igencsak megszaladt a kiadásuk - írta a Magyar Nemzet a HVG adataira hivatkozva. Kijelenthető, hogy képmutatás jellemző Magyarék egész politizálására?
Már önmagában azt képmutatásnak tartom, hogy valakinek egy-két hónap leforgása alatt ekkorát változik a véleménye az ország helyzetéről és a jobboldal teljesítményéről.
Magyar Pétert véleményem szerint a sértettség, a hatalomvágy és a pénz mozgatja. Minden más csak ámítás.
Éppen ezért rövid távon sikeres lehet, talán még 2026-ban is komoly eredményeket érhet el és legyőzheti a teljes baloldalt, de ilyen vezetői karakterre és személyiségre nem lehet hosszú távon politikai közösséget építeni. Mert a politikában a közösség, a vízió és az identitás kialakítása mellett a vezető személyiség karaktere is meghatározza a sikert.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK