Komoly összecsapás vette kezdetét Strasbourgban, ahol a magyar kormányfő szinte minden politikai ellenlábasa felsorakozott. Az EP egyébként a soros magyar EU-s elnökség programjáról hallgatta meg Orbán Viktor miniszterelnököt – gyakorlatilag sok szempontból szócsatává fajult a dolog, nem véletlenül adta a „csihi-puhis” címet a kormányfő saját YouTube-oldalán az élő közvetítésnek - írja a Mandiner.
Ugyanakkor az összecsapásból úgy tűnik, ő került ki győztesen.
„Orbán Viktor egy átfogó és nagyon komplex előadást tartott Európa helyzetéről, és arról, hogy a soros elnökség során milyen változásokat szeretne elérni az Európai Unióban” – fogalmazott Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A politológus kifejti: Európa mind versenyképességi, mind más egyéb szempontból komoly lemaradásban van Amerikával és Kínával szemben.
Ezt, teszi hozzá, nem Orbán Viktor mondja, hanem a Draghi-jelentés, amely az Európai Unió felkérésére, az Európai Bizottság felkérésére készült el. (emlékezetes: a problémafelvetésben közel is volt egymáshoz a két álláspont).
„Tehát gyakorlatilag az Európai Uniónak a hivatalos jelentése is Orbán Viktor állításait támasztja alá, és egyébként a miniszterelnök is elmondta, hogy ezekkel egyetért, és új megoldásokat javasolt a mostani előadásában” – vélekedik Deák, aki szerint Orbán Viktor az európai parlamenti beszédében Magyarországért és Európáért szólal fel, „míg a balliberális képviselők aktuálpolitikai, pártpolitikai csatározásra használták fel ezt a terepet”.
Mint mondja, láttuk Dobrev Klárának a felszólalását, láttuk Magyar Péternek a felszólalását, amelyek lényegében belpolitikai vitákat vitték ki külföldre,
és Magyarország ellen hergeltek, Magyarország ellen beszéltek külföldön is az Európai Parlamentben, húzza alá Deák.
Ami ugyanaz a hagyomány, ugyanaz a politikai gondolkodásmód, ami eddig is jellemezte a balliberális oldalt, és ami eddig is egyébként kétharmados Fidesz-győzelmet hozott,
hiszen értelemszerűen nem szimpatikus a magyar választóknak ez – főleg akkor, amikor nemzeti egységet kellene mutatni
– teszi hozzá a politológus.
Ami a balliberális kritikákat illeti, azokra a miniszterelnök reagált: „alaposan helyre tette mind Ursula von der Leyent, mind Manfred Webert, és egyébként a hazai balliberális politikusoknak is egyértelmű üzenetet küldött”.
Így a szakértő szerint ebből az európai parlamenti vitából Orbán Viktor pozitívan, míg Magyar Péter és Dobrev Klára meglehetősen negatívan jöttek ki. Kitért még Magyar Péternek a plenáris ülést megelőző rövidke sajtótájékoztatójára, kiemelve: beszédes, hogy az EP-képviselő kedden lemondta a sajtótájékoztatóját, ahogy az is, hogy vele szemben a miniszterelnök órákon keresztül válaszolt a hazai és nemzetközi sajtó kérdéseire.
Tehát Orbán Viktor nyíltan kommunikál, nyíltan beszél, míg Magyar Péter bujkál a sajtó kérdései elől.
Ez annak is betudható, hogy Magyar Péter az elmúlt napokban számos botrány szereplője volt, beleértve az öccse ügyét, amit a Kehi-jelentés tárt fel, „emellett a telefonlopási botránya, illetve a mentelmi ügye, ezek mind-mind olyan kínos, kellemetlen kérdések, amelyekre nem akar Magyar Péter érdemben reagálni”.
Hogy valójában a Néppárt „fogja”-e Magyart, vagy saját álláspontját képviselte, amikor felállva tapsolt Ursula von der Leyen EPP-s EB-elnöknek, Deák úgy értékel:
„Magyar Péter szereti leönteni magát piros-fehér-zöld színekkel, ugyanakkor ezzel azt akarta álcázni, hogy valójában globalista politikus, tehát globalista érdekeket, globalista elvárásokat teljesít”.
Ezt a felszólalása mellett az is mutatja, hogy állva tapsolt von der Leyennek, vagy hogy Webernek is nagyon örült. „Magyar Péter ugyanolyan globalista politikus, ugyanahhoz a balliberális közeghez tartozik, mint amelyhez például korábban momentumos képviselők is tartoztak az Európai Parlamentben, csupán ezt rejtegeti, mintha valójában nemzeti politikus lenne”.