Iratkozzon fel hírlevelünkre Így segít a magyar embereknek a hároméves bérmegállapodás
Fotó: freepik.com
Most a szokásokkal ellentétben nemcsak egy évre, hanem 2027-ig sikerült megállapodást kötni a munkavállalói és a munkáltatói oldal között a minimálbér értékéről. Ez kiszámíthatóságot ad elsősorban a vállalati szférában, segíti az üzleti tervezést, illetve megteremti az alapot a bérfelzárkózás folytatásához a következő években – mondta el az Origónak adott interjúban a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője azzal kapcsolatban, hogy hétfőn bejelentették a történelmi, három évre szóló megállapodást. Molnár Dániel szerint a megállapodás aláírása azt is erősíti, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban.
Hétfő reggel a miniszterelnök bejelentette, hogy történelmi szintű bérmegállapodás született. Mivel nem mindegy, hogy a következő évet a háború vagy a béke jellemzi, Orbán Viktor szerint a most aláírt bérmegállapodással meg kellett várni az amerikai elnökválasztást. Miért volt ennek a várakozásnak jelentősége, és miért történelmi most ez a megállapodás?
Az amerikai elnökválasztás kimenetele érdemben befolyásolta, hogy milyen lesz a külső környezet a következő években, amely pedig visszahat a gazdaság növekedési kilátásaira. Donald Trump újraválasztásával esély nyílt az orosz-ukrán háború gyors lezárására, amely egy jelentős bizonytalansági tényező, de az előrehozott német választások esetében is potenciálisan megvan az esélye, hogy legfontosabb külpiacunkon is eljön a fordulat. Nyugodtabb gazdasági környezetben pedig lehetőség nyílik a hosszabb távú tervezésre.
Ezért is kiemelten fontos, hogy most a szokásokkal ellentétben nemcsak egy évre, hanem 2027-ig sikerült megállapodást kötni a munkavállalói és a munkáltatói oldal között a minimálbér értékéről. Ez kiszámíthatóságot ad elsősorban a vállalati szférában, segíti az üzleti tervezést, illetve megteremti az alapot a bérfelzárkózás folytatásához a következő években.
A megállapodás szerint a minimálbér 9, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedik. A minimálbér az ezt követő két évben pedig 13 és 14 százalékkal nő. Ez az emelkedés miért jelentős, és kiknek tud segíteni hosszú távon?
Minimálbérért a kormányzati bejelentések szerint nagyságrendileg 210 ezren dolgoznak, amely az összes foglalkoztatott kevesebb mint 5 százaléka, miközben garantált bérminimumot az összes munkavállaló 15-16 százaléka kap. Az ő helyzetüket a legkisebb keresetek emelése közvetlenül érinti, és figyelembe véve, hogy várhatóan jövőre tovább lassul az infláció, a megállapodás érdemi reálbér-dinamikát is eredményez a legalacsonyabb keresetűek körében.
Ugyanakkor a minimálbér és a garantált bérminimum emelése nemcsak ebben a szegmensben hat, annak a magasabb bérkategóriákra is befolyása van: a vállalatok igyekeznek elkerülni a bérek feltorlódását, amely feszültséghez vezethet a munkahelyeken.
Így pedig a legkisebb keresetek emelésének irányadó szerepe is van. Nagyságrendileg azt mondhatjuk, hogy 1 százalékpontos minimálbér-emelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagkereset bővülési ütemét. Így tehát a megállapodás megalapozza a nemzetgazdaság egészében a bérdinamikát a következő években.
Ez a megállapodás nemzetközi viszonylatban mit tesz lehetővé bérszínvonal tekintetében?
A többéves minimálbér-megállapodás mindenképpen egyedi nemzetközi összehasonlításban, a kiszámíthatóság pedig akár versenyelőnyt is jelenthet. Ha a minimálbér értékét nézzük, azt láthatjuk, hogy a 2024 második féléves adatok alapján annak vásárlóereje 5 uniós országban (pl. Észtországban, Csehországban vagy Szlovákiában) alacsonyabb, mint Magyarországon, miközben további 5 tagországban nincs is minimálbér. Viszont ha figyelembe vesszük a garantált bérminimumot is, amely nagyságrendileg háromszor annyi munkavállalót érint, akkor további 5 tagországban (pl. Portugália vagy Görögország) hasonló mértékű a legkisebb keresetek vásárlóereje.
A hároméves megállapodás biztosítja, hogy a legalacsonyabb keresetűek – akiknek a legkisebb az érdekérvényesítő képessége – vásárlóereje nemzetközi összehasonlításban is akár tovább javuljon a következő években.
Miközben a minimálbér emelése a magasabb bérkategóriákban is bérnyomást eredményez, támogatva ezzel a bérfelzárkózást.
Fotó: THOMAS FREY / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A háborús évek alatt mást kellett tennünk, mint békeidőben kell tennie a magyar gazdaságnak. Ezért most egy teljesen új gazdaságpolitikára van szükség, amely egy Új Gazdasági Akciótervben nyilvánul meg - írta Orbán Viktor miniszterelnök korábban a közösségi oldalán. Mire gondolhatott itt a kormányfő?
Az elmúlt időszak válságai során más tényezők voltak a gazdaságpolitika fókuszpontjában. A koronavírus-járvány idején a gazdaság működtetése volt a cél, míg az energiaválság időszakában az infláció letörése, a legsebezhetőbb társadalmi csoportok megvédése volt a kormányzat legfontosabb feladata. Ugyanakkor ha véget érnek a háborús évek, ismét előtérbe kerülhet a hosszabb távú tervezés, kevésbé az aktuális, éppen felbukkanó problémák megoldására kell a gazdaságpolitikai erőforrásokat fordítani. Ezt mutatja az is, hogy a már említett hároméves bérmegállapodás megkötésére került sor, vagyis már nemcsak egy évre, hanem középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban. De a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv több másik eleme –pl. családi adókedvezmény duplázása 2026-ra, a Munkáshitel vagy maga a Demján Sándor Program – is várhatóan nemcsak jövőre, hanem éveken át támogathatja a gazdasági növekedést.
Orbán Viktor szerint a 2025-ös év fantasztikus év lehet. Mit takar ez, és miért fontos, hogy a kormány elindította az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet?
Az idei évben a gazdasági növekedést a külső kereslet gyengélkedése érdemben lassította, ugyanakkor a várakozások szerint jövőre már dinamizálódhat a gazdaság. A bérek tovább emelkedhetnek, ennek támaszát egyrészt éppen a mostani megállapodás adja, amely a tovább lassuló inflációval együtt érdemben javítja majd a háztartások jövedelmi helyzetét, miközben a gazdasági kilátások javulása az óvatossági motívum oldódását is elősegíti majd, ez pedig ha kiegészül a külső kereslet rendeződésével, érdemi, 3 százalék feletti gazdasági növekedést generálhat. Ezt a folyamatot hivatottak támogatni az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv elemei is. Jelentős forrás – a miniszterelnök bejelentése szerint a Demján Sándor Program keretében 1 410 milliárd forint fejlesztési forrás – áll majd rendelkezésre a kkv-k hatékonyságának javítására, hogy képesek legyenek kigazdálkodni a magasabb béreket, és javuljon a versenyképességük.
Bővülnek jövőre a családtámogatások, a családi adókedvezmény 50 százalékkal nő júliustól, miközben a Munkáshitel a fiatalok helyzetét javítja, és több kormányzati program is segíti majd a lakásfelújításokat, a lakhatási helyzet javítását.
Összességében hogyan áll most a magyar gazdaság, milyenek a kilátások?
A harmadik negyedéves részletes GDP-adatokra még várni kell, azonban az látható, hogy a külső kereslet, azon belül is kiemelten a német gazdaság gyengélkedése több csatornán keresztül is negatívan hat a magyar gazdaság teljesítményére. A jelentős részben exportra termelő hazai ipar a megrendelések visszaesése nyomán érdemben a kapacitásai alatt tud csak termelni, amely pedig a vállalatokat is óvatosabbá teszi, elhalasztják, kivárnak a beruházásokkal, amely az építőipar esetében is visszaesést okoz. Másik oldalról nézve a dinamikus béremelkedések és az immár alacsony infláció nyomán érdemben nő a háztartások vásárlóereje, amely ugyanakkor a vártnál tovább fennmaradó óvatossági motívum következtében csak részben csapódik le a fogyasztásban. Előretekintve ugyanakkor számíthatunk a külső kereslet javulására, amely az export mellett a beruházási hajlandóságot is felpörgetné, miközben a dinamikus béremelkedés fennmaradása és a továbbra is alacsony infláció hatására a fogyasztás bővülése a következő időszakban is lendületet adhat a gazdasági növekedésnek.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
