Brüsszel új hidegháborút hirdetett, csak a gazdasági semlegesség segít

A következő években a cél, hogy a magyar gazdaság 3-6 százalékkal bővüljön, éppen ezért van szükség a gazdasági semlegességre - mondta Barcza Attila, a Fidesz képviselője az Országgyűlésben. Szólt arról is, hogy a 2025-ös költségvetésben is meg kell jelennie a gazdasági semlegesség programjának, így abban szerepelnie kell a munkáshitelnek, a megduplázódó családi adókedvezménynek és a kis- és középvállalkozások megsegítésének.

Brüsszel egy új gazdasági hidegháborút akar ránk kényszeríteni, és ez káros Magyarországnak - mondta Barcza Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben kedden. Mind Nyugat, mind Kelet felé nyitva kell tartanunk a kereskedelmi kapcsolatainkat - tette hozzá. 

Magyarország az egyetlen ország az Unióban, ahol megkérdezik az embereket, és ennek szellemében nemzeti konzultációt hirdetett a kormány. 

A következő években a cél, hogy a magyar gazdaság 3-6 százalékkal bővüljön - közölte Barcza Attila. Éppen ezért van szükség a gazdasági semlegességre. A béremeléseknél lényegese, hogy a munkaadók és a munkavállalók megállapodásán alapuljon - tette hozzá. Szólt arról is, hogy a 2025-ös költségvetésben is meg kell jelennie a gazdasági semlegesség programjának, így abban szerepelnie kell a munkáshitelnek, a megduplázódó családi adókedvezménynek és a kis- és középvállalkozások megsegítésének. Barcza Attila külön beszélt a budapesti lakhatási válságról is, és hogy a baloldali városvezetés nem tesz azzal kapcsolatban semmit. Brüsszel azt szeretné, ha visszavonná a kormány a rezsicsökkentést, eltörölnék a 13. havi nyugdíjat, és adót emelnének, de a kormány ennek nem engedhet - zárta felszólalását. 

Minderre Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta, a kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék feletti bővülés legyen, és ennek alapját a gazdasági semlegesség teremti meg. Ennek része a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv - mondta. Szólt arról is, hogy folytatódik az otthonfelújítási program vidéken, és új kollégiumépítési szakasz indul. 

Egy pillanatig nem szabad tagadni, hogy nehéz időszakon vagyunk túl, de sikerült 3 százalékra csökkenteni az inflációt.

A magyar gazdaság stabil alapokon áll, és 2025-ben egy új fejlődési pályára állunk - mondta. 

Melyik örökséget visszük tovább?

1956. november 4-e telet idéző vasárnap volt, és az emberek reménykedve várták november 5-ét - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP képviselője napirend előtti felszólalásában. Éppen ez a szellemiség volt az, ami dühítette a kommunistákat - tette hozzá. 

A magyar társadalom önszántából kezdett el dolgozni, és tette le a demokratikus önigazgatás alapjait, de erre esély sem volt, mert a két nagyhatalom megállapodása alapján megindult a forradalom eltiprása. Az óriási túlerővel szemben először a vidéki, majd a budapesti ellenállást számolták fel.  

Latorcai János emlékeztetett arra, hogy a rendszer, amely 1956 tagadására épült, mindent elkövetett a felejtés érdekében. Ma is fel kell tennünk a kérdést, hogy a forradalmárokért, vagy az idegen érdekeket kiszolgálóinak örökségét visszük tovább? - tette fel a kérdést. 1956 szellemiségének a tagadására építenek a globalizáció érdekeinek a kiszolgálói is - tette hozzá. 

Minderre Zsigmond Barna Pál azt válaszolta, hogy nem sikerült vérbe fojtani a magyar szabadság és a szuverenitás eszméit. Akkor is voltak olyanok, akik a külföldi érdekeket helyezték előtérbe, és ma is vannak ilyen erők - mondta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. Szólt arról is, hogy ma jogállamisági álcába csomagolják a Magyarország elleni támadásokat. 

Mi európai alternatívában gondolkozunk, és vissza kell terelni Európát ahhoz a formációhoz, amit az alapító atyák megálmodtak.