Bulgária és Románia januártól csatlakozhat a schengeni övezethez, amelynek részeként egy közös, többnemzetiségű rendőrkontingens védi majd az új külső határokat az illegális migrációval szemben.
Petri Bernadett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója szerint ez hatékonyabb eszköz az illegális bevándorlás megállítására, mint a belső határok lezárása.
A kutató szerint nagy eredmény, hogy az uniós tagországok nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottsága előkészítette a Bulgária és Románia közös szárazföldi belső határain folytatott ellenőrzések megszüntetését célzó tanácsi határozatot, amely 2025. január 1-jén lép életbe. A szakértő ezt a magyar EU-elnökség sikerének tulajdonítja.
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-elnökség kezdetekor Tusványoson kiemelte, hogy Bulgária és Románia schengeni csatlakozása kiemelt prioritás, mivel az nemcsak Magyarország, hanem a határon túli magyar közösség érdekeit is szolgálja.
Most még Ylva Johansson távozó belügyi biztos is gratulált Pintér Sándor belügyminiszternek, és elismerte, hogy ez a nagyon sikeres budapesti tanácskozás az ő személyes elkötelezettségének is nagyban köszönhető
- tette hozzá.
A két ország csatlakozása különösen fontos, mivel Bulgária és Románia 16 évet vártak a Schengen-övezethez való csatlakozásra. Az Európai Bizottság már 13 éve alkalmasnak találta a két országot, de a döntést Ausztria és Hollandia blokkolta, elsősorban a nem megfelelően kezelt migrációs nyomás és embercsempészet miatt.
Bulgária 2021-től fogva vált a migrációs útvonal egyik legfontosabb pontjává, míg Romániában az irreguláris migráció vált súlyos problémává 2019-ben.
Miután a magyar-szerb határon nem tudtak átjutni, az embercsempészek és migránsok Szerbiából Romániába mentek, hogy elkerüljék a magyar határkerítést.
A mostani megállapodás részeként közös, többnemzetiségű rendőrkontingens védi az új külső schengeni határokat az illegális migráció ellen, ami a belső határok lezárásával szemben hatékonyabb eszköz.
A schengeni térségre az egyre fokozódó migrációs válság miatt óriási nyomás nehezedett.
Az EU számára a schengeni rendszer fenntartása alapvető kötelezettség, hiszen a migrációs politikában is kulcsszerepet játszik. A belső határok visszaállítása annak a jele, hogy egy tagország súlyos fenyegetéssel néz szembe, aminek elhárítása még az európai emberek számára egyik legfontosabb integrációs előnyről, a határok nélküli Európáról való lemondás árán is szükséges.
A szerződések előírása szerint az EU nem tehet semmi olyat, ami veszélyezteti ennek a térségnek a működését, és lényeges, hogy a tagországokat sem hozhatja olyan helyzetbe, ami arra a lépésre készteti őket, hogy az uniós migrációs politika látványos kudarcára tekintettel korlátozzák ezt a vívmányt
- mondta Petri Bernadett.
A Magyar Nemzet a kutatót megkérdezte arról is, hogy szerinte a szerinte a Trump-kormány megalakulásával változhat-e az uniós migrációs politika.
A szakértő szerint az amerikai választások hatása mellett Donald Trump migrációs politikája középtávon az európai érdekeket és a józan észt is jobban szolgálhatja, és példaként szolgálhat Európa számára.
Ha az európai politikák figyelembe veszik Trump példáját, az segíthet a migrációs kérdések ésszerűbb kezelésében és az európai érdekek védelmében.
Amit most migrációs téren látunk, az annak a jele, hogy az európai emberek akaratát, elvárásait nem lehet hosszú időn keresztül háttérbe szorítani. Már az októberi európai uniós csúcson látszott, hogy az európai vezetők eltérő álláspontot képviseltek ahhoz képest, mint előtte
- mondta Petri Bernadett.