Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA 2025-ös költségvetés tartalmaz minden forrást a családok megvédésére, a nyugdíjak értékének megőrzésére, a rezsivédelemre, az ország biztonságának garantálására, valamint a vállalatok támogatására. A jövő évi békeköltségvetés többek között tartalmazza a munkáshitel és a családi adókedvezmény megduplázásának forrásait is. Mindezek mellet a jövő évi büdzsé biztosítja, hogy a legfőbb ágazatokban jóval az infláció felett növekedjenek a bérek 2025-ben.
December 20-án szavaz az Országgyűlés a 2025-ös büdzséről. A jövő évi költségvetést az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte el a kormány. A következő évben közel kerülhetünk az orosz–ukrán háború lezárásához, ezért békeköltségvetés készült.
Fotó: Ladóczki Balázs - Origo
Orbán Viktor: 2025 fantasztikus év lesz
Európa gazdaságának minden baja a háborúból ered, ahogy az utóbbi hónapok változásai miatt nagy valószínűséggel békeköltségvetést érdemes elfogadni 2025-re - minderről Orbán Viktor kormányfő beszélt még december 13-án a Kossuth rádió, Jó reggelt, Magyarország! - című műsorában. Ennek kapcsán leszögezte: a magyar családok számára a legfontosabb, hogy elindulhatnak felfelé, meglátása szerint pedig 2025 egy fantasztikus év lesz.
Ha a háborús zivatar eltűnik a fejünk felől, rögtön megváltozik az életünk, kisüt a nap. Úgy fogjuk látni, hogy érdemes vállalkoznunk, kockázatot vállalnunk, erre a pszichológiai tényre épít a költségvetés
– mondta Orbán Viktor. Kiemelte: az elmúlt évtizedek legnagyobb európai béremelése jön, a minimálbér-emelés pedig a többi bérre is kihatással van. Korábban az egészségügyben emeltek, a pedagógusoknál is megtörtént ez, valamint a vízügyeseknél és a bíróknál is sikerült megegyezni. Van még néhány hely, ahol méltatlan állapotok vannak, ezeket fel fogják számolni. Orbán Viktor nyomatékosította: a magyar gazdaság 2025-re vonatkozó terveinek szilárd pénzügyi alapjai vannak, hatalmas gazdasági kapacitások indulnak meg a jövőben.
Így segíti a vállalkozásokat a békeköltségvetés
A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra – írta korábban a Pénzügyminisztérium, megjegyezve, hogy a költségvetés a háború lezárásával és békével számol. Ezért a következő években Magyarország
- meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket,
- a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak,
- új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni.
A családi adókedvezmény duplázása azt jelenti, hogy míg ma egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 99 ezer forint családi adókedvezmény jár, addig 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik az adókedvezmény összege. Majd 2026. január 1-jétől egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény mértéke. A szülők továbbra is megoszthatják egymás között a családi adókedvezményt, így a lehető legnagyobb mértékű adóengedményben részesülhetnek.
A négy vagy több gyermekes édesanyáknak emellett továbbra sem kell szja-t fizetniük.
A dolgozó fiatalok életkezdését munkáshitellel segíti a kormány. A 17–25 év közötti, dolgozó fiatalok akár négymillió forintot költhetnek el szabadon, kamatmentesen önálló életük elindítására. Nagyjából háromszázezer fiatal élhet a következő két évben a munkáshitel lehetőségével.
Fontos kiemelni, hogy munkáshitelre nemcsak a szakmunkások jogosultak, hanem bárki, aki fiatal és dolgozik.
A hitel forintalapú, forintban is kell visszafizetni, egy összegben utalják ki, és egy ember csak egyszer veheti fel.
A vidéki otthonfelújítási támogatás keretében csaknem 2900 településen élő akár 400 ezer család számára válik elérhetővé a lehetőség, hogy lakáskörülményeiken javítsanak. A program részeként az állam legfeljebb hatmillió forintos kedvezményes hitelkonstrukciót is biztosít, amelynek kamata az állami támogatás révén jelentősen csökken.
A kezdeményezés mintegy 270 milliárd forinttal segíti az otthonteremtést.
Ráadásul a kormány bejelentette, hogy 2025. január 1-től átmenetileg lehetőség nyílik a Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékának lakásfelújításra való fordítására. Az intézkedés 25 milliárd forinttal segítheti a családok otthonfelújítását.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, Koncz Zsófia nemrég arra is emlékeztetett, hogy októbertől az átalányadózóknak, katásoknak, mezőgazdasági őstermelőknek is könnyítést vezettek be. Ezeknek a speciális adózóknak eddig csupán a bevételük 10 vagy 20 százalékát fogadta el a bank jövedelemként, ez most legalább 50 százalékra emelkedett, illetve a babavárónál az igazolt tb-jogviszonyra vonatkozó előírást csökkentették három évről egy évre – így többen tudnak élni például az otthonteremtési támogatással.
A Demján Sándor-programban soha nem látott eszközökkel tudja segíteni a kormány a magyar kis- és középvállalkozásokat.
Továbbá a 2025-ös költségvetés garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását.
A kormányzat úgy számol, hogy az akcióterv együtt a gazdasági semlegesség politikájával 2025-től új növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot. A gazdasági semlegesség politikája praktikusan azt jelenti, hogy Magyarország lesz a nyugati és a keleti világ gazdaságának találkozóhelye. Jó példa erre a 2025-ös esztendő, amikor egyszerre nyitja meg kapuit Debrecenben a BMW új gyára és Szegeden a kínai autógyártó óriás, a BYD gyára – hívja fel a figyelmet a törvényjavaslat.
A költségvetés számol az ország védelmével is. A honvédelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1400 milliárd forintot. A honvédelemre tervezett kiadások 2025-ben is elérik a bruttó hazai termék két százalékát.
A 2025-ös büdzsé kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a kormány. Ez 2800 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali kormány által beadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege.
A kormány 2010-hez képest jövőre négyszer többet fordít a magyar családok támogatására.
Fotó: Shutterstock
Több mint 7000 milliárd jut nyugdíjakra
A kormány megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosított az inflációkövető nyugdíjemelés.
Jövőre a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít, ami a büdzsé egyik legnagyobb tétele.
Megmarad a 13. havi nyugdíj, amire több mint 500 milliárd forintos fedezet áll rendelkezésre. A NŐK40 program keretösszege pedig 490 milliárd forintra emelkedik.
Jövőre több mint háromszáz új beruházás indul, amelyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint.
A közszolgálatban dolgozók erkölcsi megbecsülésén túl a kormány az anyagi megbecsülésüket is kiemelten kezeli, ennek érdekében évről évre újabb bérnövelő intézkedéseket tesz – olvasható a költségvetésben.
Minden már elindult életpályaprogram, meghozott bérintézkedés végrehajtásának fedezete rendelkezésre áll a 2025. évi költségvetésben.
Az érintett fejezetek költségvetése tartalmazza azon életpályák és bérintézkedések fedezetét, amelyeknél egyértelműen meghatározott mind az érintett intézményi kör, mind a szükséges többlet összege. Ennek megfelelően a pedagógusok, a szakképzésben oktatók, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjai esetében a már végrehajtott illetményemelés fedezetét az érintett intézmények költségvetése tartalmazza.
Hatalmas összeg egészségügyre
A 2025-ös költségvetés több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók (óvoda, általános és középiskola, felsőoktatás) bérére, ami duplája a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetéshez képest. Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ami közel 2500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez viszonyítva.
Az utolsó, baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján.
Egészségügyi célokra több mint 3 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2 500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben.
Fotó: MTI/Oláh Tibor
Megközelítheti a háromszázezer forintot a minimálbér
Minden évben legfontosabb döntés bérpolitikai szempontból a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, ami közvetlenül egymillió főt, valójában a bértorlódáson keresztül sokkal többet, 2 millió főt érint. Idén ráadásul egy komplex, hároméves megállapodást kötöttek a munkaadók és a szakszervezetek: az alku része, hogy a minimálbér jövőre kisebb ütemben, 9 százalékkal emelkedik, majd 2026-ban és 2027-ben, amikor a gazdasági helyzet kedvezőbb lesz, 13, illetve 14 százalékkal.
A megállapodás értelmében a minimálbér 2025. január elsejével bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra emelkedik. Előtti nettója 193 400 forint, utóbbié 232 000 forint lesz.
Mivel a hároméves bérmegállapodás végére a minimálbérnek el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, a kormány számításai szerint egy lépésre leszünk attól, hogy elérjük az ezer eurós minimálbért. Ez 2028-ra valósulhat meg, és addigra a bruttó átlagkereset is megközelítheti az egymillió forintot. A bérmegállapodás azért is lényeges, mert szavatolja, hogy a következő években is erőteljes bérkiáramlás legyen a magyar gazdaságban – írta korábban a Világgazdaság.
Jövőre 8-9 százalékos lehet az átlagos bérnövekedési tempó
Jövőre azonban ettől is érdekesebb, hogy mekkora mértékben emelkedhetnek a keresetek, ezt az idei bérdinamika alapján nem nehéz megsaccolni. Hiába várta mindenki, kormány, jegybank, elemzők, hogy maximum 9-10 százalékkal emelkednek majd a keresetek, ehhez képest még májusban is közel 15 százalékos bruttó keresetnövekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. Bár azóta csillapodott a cégek béremelési kedve, nem függetlenül az ipar problémáitól és a lazább munkaerőpiactól, várhatóan 2024 egészében 12-13 százalékkal nőhetnek az átlagkeresetek.
Ez pedig az idei 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emelési számtani közepe, tehát nem lenne meglepő, ha jövőre 8 százalék körüli, a mainál lassabb bérdinamikát látnánk.
Ez persze alacsonyabb az elmúlt évek tempójánál, de az inflációs kép is kedvezőbb. Fontos rögzíteni, hogy egy ideje a mediánkeresetek - amelyek jóval többet árulnak el a hazai kereseti viszonyokról, mint az átlagkeresetek, - még a minimálbérnél is jobban emelkednek, tehát az alsó kereseti sávokban kifejezetten erőteljes bérfelzárkózás zajlik. Mindenesetre a bérek vásárlóereje 2025-ben várhatóan 4-5 százalék körül emelkedhet.
Fotó: Csudai Sándor - Origo
Jön a pedagógusok bérrendezésének második üteme
A mostani kormányzati ciklus legfontosabb bérfejlesztési programja kétségkívül a pedagógusoké, a kormány régi adósságát törleszti azzal, hogy 2024 januárjában megkezdte oktatási dolgozók anyagi helyzetének javítását. Jövőre tehát már a második üteme következik a hároméves béremelési programnak. Míg 2024-ben átlagosan 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok fizetése,
2025. január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik, ezzel eléri a bérük a diplomás átlagbér 80 százalékát. A tanári átlagér pedig bruttó 844 ezer forint lesz.
A kormány által közzétett rendelet tervezet szerint a gyakornoki fokozat illetménye 528 800 forintról 640 900 forintra nő, ez lesz tehát a legkisebb összeg, amit jövőre egy pedagógus megkereshet.
A fizetési kategóriák januártól így néznek majd ki:
- Pedagógus I. esetén 653 100 Ft-tól 1 290 800 Ft-ig,
- Pedagógus II. esetén 660 400 Ft-tól 1 375 600 Ft-ig,
- Mesterpedagógus esetén 716 900 Ft-tól 1 654 400 Ft-ig,
- Kutatótanár esetén 840 000 Ft-tól 1 781 600 Ft-ig terjednének.
Ezzel pedig koránt sincs vége, 2026-ban újabb emelés következik, majd 2031. december 31-ig pedig garantálja a kormány, hogy minden évben eléri a pedagógus fizetések a diplomás átlagbér 80 százalékát, azaz nem engedi, hogy elinflálódjanak az évek alatt.
A jövő évi költségvetés erősödő gazdasági növekedés mellett a hiány és az államadósság csökkentésével számol. Ennek megfelelően a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat 3,4 százalékos gazdasági növekedésre, 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélra, valamint 3,2 százalékos inflációra alapoz.
