Hankó Balázs: A Pannónia Program jobb is és népszerűbb is, mint az Erasmus

Fél évvel kinevezése után összességében elégedett az új kulturális és innovációs miniszter, de rendkívüli módon frusztrálja, hogy a felsőoktatás ügyében Magyarország nem tud Brüsszelben érvényt szerezni az igazának. Az Origónak adott exkluzív interjúban Hankó Balázzsal az egyetemi rangsorokról, az Erasmust helyettesítő Pannónia Programról, Krausz Ferencről és a tovább bővülő családtámogatási rendszerről beszélgettünk, de a színtársulatok támogatásából kreált, valójában nem létező botrány is szóba került.

Lassan fél év telik el a kinevezése óta egy számos területet felölelő minisztérium élén. Hogy értékelné ezt az időszakot?   

Nem is kérdés, pozitívan. Meggyőződésem, hogy minden területen tudtunk előre lépni.   

Akkor villámkérdésekkel menjünk végig néhány területen. Rengeteget kommunikálnak a magyar egyetemekkel kapcsolatban. A felsőoktatásban történt előrelépés?   

A magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban jelentős fejlődést mutatnak, 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában. Ez a szám öt évvel ezelőtt még csak hét volt. A topok közül a Semmelweis Egyetem a legjobb egy százalékban van valamennyi egyetem között, a kardiológiai területén pedig a 31. a világon. Az Állatorvostudományi Egyetem világ TOP 150-es a szakterületén. A Debreceni Egyetem pedig az elmúlt években 400 helyet lépett előre. Hosszan tudnám még sorolni a sikereket, de az biztos, hogy mindez a sikeres új modellnek köszönhető.  

Miért fontosak ezek a rangsorok?  

A kérdés jogos. Ezek összeállításánál öt elemet néznek, ebből négy tényszerű: oktatási kiválóság, ami jó a diáknak, kutatási kiválóság, ami jó a nemzetünknek, vállalati bevétel, ami jó a magyar gazdaságnak és nemzetköziesítés, ami a magyar kiválóságot hirdeti.  

Meddig lehet előrelépni? Elértük már a plafont?  

Van egy mérőszám, amiben alulteljesítünk, pedig enélkül minden egyetemünk előrébb lenne, a Semmelweis például top 100-as egyetem lenne a 271. helyett. Ez pedig a reputáció, más néven Brüsszel faktor, amikor ideológiai alapon adnak pontot az egyetemeknek. Az egyetemeink ettől függetlenül vonzóak, hiszen immár második éve több mint 100 ezren nyernek felvételt, minden második diák vidékre. Ezért is szükséges a kollégiumfejlesztés. Jelentősen megnőtt a műszaki, természettudomány, informatika, agrár, orvos-egészségtudomány, tanári pályára felvettek száma. Mindezt úgy valósítottuk meg, hogy közben szakképzési nagyhatalom is lettünk, a világ tizedik helyén állunk. Minden második diák duális szakképzésben vesz részt. Az ösztöndíjrendszer is bővült, de a legfontosabb talán az új, január 1-től induló 4 millió forintos, nulla százalékos kamatozású munkáshitel a 17-25 év közötti fiatalok számára, amit a céljaiknak megfelelően szabadon költhetnek el az itthoni munkavállalásért cserébe. Erről is jók a visszajelzések, van, aki autószerelő műhely nyitását indítja el, más az asztalos vállalkozáshoz szerez majd be gépeket.   

A kultúra területén mit tud felmutatni a minisztérium?  

A magyar kultúra támogatása kiemelkedő Európában. És színházszerető nemzet vagyunk, Európában színházlátogatás vonatkozásában miénk a bronzérem. Az egyes programjaink, mint az általános iskolások színházlátogatását biztosító Lázár Ervin program, vagy akár a Csoóri programról, melynek keretében 1700 nyertes pályázattal támogattuk a népművészetet és népzenét a Kárpát-medencében, egyedülállóak. Legyünk büszkék a Szépművészeti Múzeum jobbnál jobb kiállításaira, és a Néprajzi Múzeum nemrég megnyílt kiállítása is világszenzáció. Mindezek mellett idekívánkozik az Erkel Színház magyar dalszínházzá alakítása, de kiemelkedő volt a magyar-török kulturális évad is, ahol 100 rendezvényt terveztünk, de végül 170-et valósítottunk meg. A kulturális programjainak közül egyre több éri el a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta területét, hiszen nemcsak gazdasági kifektetés van, hanem kulturális is.  

Tudományos élet?  

Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorral együtt építjük a magyar tudomány aranycsapatát, elindult a bajnokok hazahívása program, és jövőre tovább erősítjük a kiváló magyar kutatók támogatását, valamint vannak közös terveink a tehetséggondozás terén is. Az idei évben nem kevesebb mint 312 milliárd forint pályázatot írtunk ki kutatásra és innovációra. Megdupláztuk a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program pályázati forrásait, azaz a kiváló kutatók pályázati támogatása eléri a 100 milliót. A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) javaslatára megújul a kutatói szervezet. Jövő évben 18 milliárd forinttal több jut bérre, és rendeztük az MTA ingatlanok kérdését is, melyre 80 milliárd forintot biztosítottunk. A HUN-REN esetében fontos elmondani, hogy nem egyetemi alapítványi modellről van szó, tehát nem kekvásítunk, ahogy azt a brüsszeli feljelentők szokták mondani, hanem egy rugalmas, államháztartáson kívüli rendszert vezetünk be, ami a tudományos élet szereplőinek támogatását is élvezi. Fontos zárójel: 2007-ben a kormány úgy adta oda az ingatlanokat az MTA-nak, hogy nem voltak kikötések, mi úgy adjuk át a HUN-REN-nek hogy kutatási közfeladattal terheltek, tehát erre a célra kell hasznosítani ezeket az épületeket.  

Fotó: Polyák Attila - Origo

A családok támogatása a teljes kormányzat számára kiemelt jelentőségű.  

Családok nélkül nincs jövő! Az elfogadott költségvetésnek köszönhetően a családi adókedvezményt két lépésben megduplázzuk! A családi adókedvezmény bevezetése óta a 2025-ös emeléssel összesen 4400 milliárd forinttal több marad a gyermekes családoknál. Újraindul vidéki otthonfelújítási program. 5000 ezer fő alatti vidéki településeken 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítottunk, ha a család is 3 millióval beszáll az otthon felújításába. 260 ezren vették igénybe a babaváró támogatást, 220 ezer gyermek köszönhető ennek a programnak. És mivel látjuk, hogy Magyarországon ma 30 év felett van a hölgyek házasodáskori életkora, ezért logikusnak találtuk, hogy emeljük fel 35 évre a korhatárt. Dupláztuk a bölcsődei férőhelyeket, ősszel indult a bölcsődei támogatási program. Ne feledjük olyan támogatási rendszerünk van, amely lehetővé teszi, hogy ha a szülő visszamenne dolgozni, akkor ezt megtehesse úgy, hogy a munkabér mellett a gyedet is megkaphassa. A jövő évben pedig nem kevesebb mint 3754 milliárd forintot fordítunk családtámogatásra, 447 milliárddal többet, mint az előző évben, és négyszerese a 2010-es értéknek. Adókedvezmények formájában pedig 754 milliárd marad a családok zsebében. Családjaink tartóoszlopai a nagyszülők, nem feledkezünk meg az idősekről sem. 7200 milliárd forint áll nyugdíjtámogatásként rendelkezésre, és akarjon bármit is Brüsszel és az itteni embereik, igenis lesz 13. havi nyugdíj! 

Összességében elégedettnek tűnik... 

Egy nagy negatívuma volt a mögöttünk hagyott időszaknak.  

Mi volt az?  

Amit Brüsszel a magyarokkal tesz Erasmus és Horizont ügyben, azt gonoszságnak lehet csak nevezni. Azt hangoztatják, hogy vallásra, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélküliek a döntéseik, ezt mindenkin számon is kérik, de lássuk tisztán, hogy azért büntetnek bennünket, mert magyarok vagyunk. Ismerjük jól, mit mondott Manfred Weber…, amúgy ideje volna, hogy válaszoljon a levelemre, valljon színt! 

Most viszont frusztráltnak tűnik...  

Mert rendkívül frusztráló, amikor tudod, hogy igazad van, de nem tudsz érvényt szerezni az igazadnak. Ez különösen igaz, amikor a közösséged igazáért küzdesz. Én a magyar fiatalok, a magyar fiatal közösség és a magyar kutatók igazáért küzdök. Minden napom része, hogy biztosítsam számukra mindazt, ami jár nekik. Frusztráló, amit Brüsszel művel, hiszen igaztalan és minden jogalapot nélkülöző. Az Európai Bizottság leírta, hogy amit eddig kért, azt teljesítettük, de mégis újabb kifogásokat és akadályokat állítanak elénk. Úgy tűnik, mintha azért lennénk bűnösök, mert magyarok vagyunk. Ez a hozzáállás próbálja belénk nevelni a bűnös nemzet képét, amit már jól ismerünk a történelemből. Ezért kell még erősebbnek lennünk és büszkének maradnunk arra, hogy magyarok vagyunk. 

Mégis milyen hatással vannak a brüsszeli döntések az egyetemi autonómiára? 

Új elemként például azt akarják, hogy minden Alapítvány esetében legyenek olyan szabályok, mint az egyetemet fenntartó alapítványoknál. Kérdezem én, mi köze az Erasmushoz meg a Horizonthoz egy kulturális vagy történelemmel foglalkozó alapítványnak. Mi több az alapítványok esetében valamennyi fenntartott szervezetre, azaz az egyetemek vezető testületeire is összeférhetetlenségi szabályokat akarnak bevezetni.  Pontosabban Brüsszelből akarják megmondani, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői. Ez minden csak nem autonómia, vagyis autonómia brüsszeli módra.  

Hat egyetem most megpróbálja az igazságot kiperelni Brüsszelből. Sikerrel járhatnak? 

Csak annyit tudok erre mondani, hogyha az Európai Bíróságon még számít az igazság, akkor a magyar egyetemek fogják nyerni a pert.  

Milyen hatása lesz az alternatívaként létrehozott Pannónia Programra, ha nyernek és újra elindulnak az európai programok?  

A Pannónia Program mindenképpen marad, mert jobb logikájú, mint az Erasmus. A teljes világra szól Észak-Amerikától Japánon át Szingapúrig, valóban top egyetemekre lehet eljutni, nem kell halasztani, hiszen teljes kreditet ad és magasabb az ösztöndíj is.  

Népszerű a program? A baloldali sajtóban arról írtak, hogy nem érdekli a diákokat.  

Az Erasmust nagyjából egy félév alatt ezen egyetemekről kétezren vették igénybe, a Pannónia Programmal az első félévben háromezren jutottak, vagy éppen most jutnak el egyetemekre.  

A sajtóban néhány százról beszéltek és azt egy nyolcezres céllal vetették össze.  

Nem tudom, hogy az ellenzéki sajtó érintett munkatársai jártak-e egyetemre, de üzenem nekik, hogy az oktatási intézmények tanévben működnek, ezért nyilvánvaló lehetett volna, hogy mi ezt a 8000-et a tanév végére szeretnénk elérni és jó esélyt látok arra, hogy ez meg is történjen.  

Említette a Nobel-díjas Krausz Ferencet, akinek személyében egy igazi innovációs nagyágyút igazoltak. Őt hogyan tervezik hasznosítani? 

Krausz Ferenc kutatásai már a Nobel-díjat megelőzően is aktívak voltak Magyarországon, de most a magyar tudománypolitika vonatkozásában vállal szerepet. A magyar kiválósági kutatások irányítására hoztuk létre a minisztériumon belül az ő Nobel-díjas irodáját, amiben a kiválóságok, a tehetségek felkarolásával fog foglalkozni. 

Még szeptemberben beszélt arról, hogy Európának Magyarország felé kellene tekintenie, ha a versenyképességről van szó. Azóta elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely gyakorlatilag teljes egészében a versenyképességről szól. Könnyíti vagy nehezíti ez a paktum Magyarország célját, hogy 2030-ra az EU legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön? Nem dolgoztunk saját magunk ellen ezzel a versenyképességi megállapodással? 

A magyarok szeretik a versenyt, és a magyarok jók a versenyben. Ráadásul nekünk a nemzetünk felé és Európa felé is van kötelességünk, és ebből a kötelességből adódóan szeretnénk azt a magyar modellt bemutatni, ami szerintünk alapja lehet egy erős Európának. De erős Európa csak akkor lesz, ha erős nemzetek lesznek. Erős nemzetek pedig akkor lesznek, ha versenyképes és családokra fókuszáló, demográfiai szempontból is erősödő nemzeteink lesznek. De mi állni fogjuk a versenyt és 2030-ra hozzuk majd a top 10-et.  

Fotó: Polyák Attila - Origo

A HUN-REN kutatási hálózatnak egy laikus számára komoly ellenfele jelent meg az ADF nevű szervezet személyében. Hogyan lehetne az átlagembernek elmondani, hogy miről szól ez a vita valójában?  

A HUN-REN a magyar kutatók, a magyar gazdaság, a magyar társadalom érdekét képviseli, az Akadémiai Dolgozók Fóruma pedig Brüsszel helytartója. Ha az ADF állításait megvizsgáljuk, akkor látható, hogy egytől-egyig hazugság. A lényeg az, hogy 10 hónap alatt 100 nemzetközi és hazai kutató fogalmazta meg azt, hogy rugalmasabb működési modellt szeretnének. Ezt támogatja a HUN-REN kutatói közössége, és ezt valósítja meg az Országgyűlés által elfogadott törvény. Ezt autonómiának hívják. Majd jön az ADF és érdekes módon itt is az autonómia csorbítására tesz kísérletet. Pont, mint az egyetemeknél. Milyen érdekes párhuzam.  

A baloldali média állítása szerint az új kulturális miniszter – Ön – személyesen lépett közbe, hogy bizonyos független társulatok ne kapjanak állami támogatást. Mi a valóságtartalma ennek az állításnak?  

A struktúrából teljesen természetesen adódik, hogy a miniszternek joga van az adott művészeti terület vezetőiből létrejövő kollégiumok döntését megfontolásra visszaküldeni. Ezt tettem, éltem a szabályok adta jogkörömmel. 

Ezeket akkor mind elutasították? 

Szó sincs róla. Volt, amit a kollégium másodjára is megszavazott – ezt én utána alá is írtam – azaz az én kifogásomtól függetlenül megkapta a támogatást. És voltak olyanok is, mely esetében a kifogásnak helyt adtak. Ez megint a teljesen megszokott menetrend, amit a baloldali sajtó úgy állít be, mintha valami botrány lenne. A botrány az lett volna, ha rögtön aláírom egy olyan pályázat támogatását, ami a pedofíliát népszerűsíti.  

Ilyen is volt? 

Igen és ezt másodjára a kollégium is elutasította. Egy normalitás alapján működő nemzetben zsinórmérték, hogy a saját kultúráját támogassa. A nemzetet erősítő pályázatokat támogatni fogjuk közösségi forrásokból, amely a magyarságot nem erősíti, arra pedig nem fordítunk közösségi forrásokat.