Magyar Pétert mindenben a brüsszeli kormánykoalíció irányítja

Magyar Péter Brüsszelben meghatározott szerepe az, hogy az uniós érdekeket képviselve a migrációs politikát Magyarországon is érvényesre juttassa, akár egy bábkormány kialakítása révén is. Magyar Péter Brüsszel meghosszabbított keze lenne Magyarországon, az elmúlt 14 év eredményeit feladva pedig az ország abba a kiárusított, kiszolgáltatott és függetlenségét vesztett állapotba kerülne, amiben 2010 előtt volt. Magyar Péterék a legitimitást nem a néptől, hanem Brüsszeltől várják, ennek megfelelően pedig nem a népakaratnak, hanem a globalista elitnek akarnak megfelelni, éppen ezért támogatják a baloldal és a néppárt között megszületett paktumot is.

„Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a schengeni övezet integritásának, külső határaink megfelelő kezelése, és az EU migrációs és menekültügyi paktumának gyors, hatékony és teljes körű végrehajtása iránt” – ez áll szó szerint abban az együttműködési dokumentumban, amelyet nemrég írt alá az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és a Renew Europe (RE) képviselőcsoportja. Magyar Péter és baloldali csapata is teljes mértékben támogatja ezt a paktumot. 

Magyar Péter minden brüsszeli ukázt teljesít
Fotó: Facebook

Magyar Péter fogott ember: úgy táncol, ahogy az Európai Néppárt elnöke fütyül, vagy búcsút mondhat a mentelmi jogának. Ő és pártja ennek megfelelően viselkedik az európai politikai porondon. Vagy, ahogyan nemrég Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő rámutatott: „ez a megállapodás azt jelenti, hogy miközben az európai választók júniusban a változásra szavaztak, a baloldali-néppárti koalíció a változatlanság politikáját szeretné továbbvinni”.

Méghozzá nemcsak egy-egy ügy mentén, hanem a jelek szerint öt teljes esztendőn keresztül, hiszen a dokumentumban szerepel: a pártok „megállapodtak abban, hogy az Európai Parlament 10. parlamenti ciklusára együttműködnek”.

Az összesen kilenc pontos, kétoldalas szöveg jobboldali elemeket alig, vagy csak nyomokban tartalmaz, és kiváló példája annak, ahogy az EPP nemcsak lepaktált a baloldali és liberális erőkkel, de politikájában is kellőképpen igazodott hozzájuk. Nem véletlen, hogy – mint arra a képviselő is felhívta a figyelmet – „míg a szocialista és liberális frakciók nagy büszkeséggel jelentették be a paktumot, addig az EPP megpróbálta »elsunnyogni« az erről való tájékoztatást”.

De mi van konkrétan a dokumentumban, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan sikerült eljutni ide? Vegyük végig a főbb pontokat!

A legkomolyabb éppen a fent idézett migrációs paktum, vagyis a harmadik pont. Ez azt is jelenti egyben, hogy vége azoknak a „jobboldali elhajlásoknak”, mint hogy az EPP Meloniékkal együtt szavazzon migrációs ügyekben. Emlékezetes, ez azt jelenti, hogy ha úgy döntünk, nem fogadunk be migránsokat, akkor minden egyes be nem fogadott személy után kilencmillió forintnyi büntetést kellene fizetnünk.

Mindezt annak a pártcsaládnak a támogatásával, amely tárt karokkal fogadta a TISZA Pártot."

Ukrajnáért mindhalálig

Aztán ott van rögtön az első pont, benne „az Ukrajna-párti kiállás és az Európa-párti megközelítés”. Ez olyan kérdés, amiben az EPP már évek óta a baloldallal azonos vonalat visz, Ukrajna kapcsán viszonylag korán kiálltak a néppártiak is. 

A hetedik pontban ezt ki is fejtik: „Megismételjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna irányában, hogy megőrizze szuverenitását és visszaszerezze területi integritását”.

Ukrajna területi integritása Ukrajna szerint annak 2014 előtti határait jelenti, vagyis a szakadár, oroszajkú kelet-ukrajnai népköztársaságokat és az Oroszország által annektált Krímet, amiről az összes létező elemző elmondta, hogy Oroszország nem mond le róla, még akár taktikai atomcsapás bevetése árán sem.

Jogállamisági csendőrködés

Aztán az első pontban is említik a jogállamiságot, benne a burkolt fenyegetéssel a renitens államokkal szemben. Erre erősít rá a hatodik pont, a „demokrácia védelme: az értékek védelme és a jogállamiság erősítése”.

Nem is burkolt fenyegetések is vannak itt, „ragaszkodunk ahhoz, hogy az EU eszköztárát teljes mértékben ki kell használni ennek érdekében”, hogy „visszaállítsuk a jogállamiságot ott, ahol meggyengült”.

Mindez önmagában nem újdonság. Magyarországot a 2010-es évek eleje óta folyamatos külföldi bírálatok érik, amelyeket néhány év elteltével soroltak a „jogállamisági probléma” gyűjtőfogalma alá – írta összefoglalójában a Ludovika szakblog – ennek csúcsa az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazása, miközben egyre több eszközt hoztak létre annak érdekében, hogy kontroll alá helyezhesse a tagállamokat a jogállamiságra hivatkozva.

A totális, 2021-es szakításig az EPP fékezett habzással támogatta ezeket az eljárásokat, az említett dokumentum aláírásához hasonló mismásolással. A Merkel-féle CDU, az EPP de facto vezető ereje valamelyest fékezte a magyar kormány ellen mindent latba vető erőket, a pártcsaládban is sokan ellenezték még a 7. cikkely szerinti eljárást. A 2018-as Sargentini-jelentésnél már sokan tartózkodtak annak megszavazásánál, egy évre rá Manfred Weber ultimátumot is adott a magyar kormánypártnak a CEU ügyében, utóbb felfüggesztették a Fidesz tagságát 2020-ban. 2021-ben, miután a Fidesz kilépett az egyre ellenségesebbé váló pártcsaládból, az Európai Parlamentben az EPP képviselői egyre nagyobb arányban szavaztak a Magyarországot érintő kritikus állásfoglalások mellett.

2022-ben már ők is támogatták az uniós források visszatartását, éppen az említett jogállamisági kifogásokra hivatkozva, és ezen a téren még nagyobb fordulatszámra kapcsoltak az orosz-ukrán háború kitörése után, folyamatos és nyílt elhatárolódás-versenybe kezdett a magyar kormánytól a liberálisokkal és a szocialistákkal egy mezőnyben.

E téren von der Leyen egy korábbi beszéde az Európai Parlamentben nem hagyott túl sok kétséget sem afelől, hogy ezt nagyon keményen be akarják majd hajtani a tagállamokon, se azon a téren, hogy újabb és újabb kényszerítő eszközök bevezetése következik majd. 

Mindez magyarra lefordítva nem jelent mást, mint amit a nyolcadik pontban hangsúlyoznak: „az uniós költségvetést meg kell védeni a visszaélésektől olyan esetekben, amikor a tagállamok megsértik a jogállamiság elveit” –

vagyis továbbra is vissza kell tartani a Magyarországnak járó uniós forrásokat."

A nyolcadik pontban van még egy érdekesség: „a beruházási szakadék áthidalása érdekében támogatni fogjuk mind az állami, mind a magánfinanszírozás fellendítését, valamint a dinamikus tőkepiacok előmozdítását”, illetve „a következő uniós költségvetést megfelelő szintű állami és magánberuházással kell támogatni. Új saját forrásokra lesz szükség közös prioritásaink megfelelő és fenntartható finanszírozásának biztosításához.”

Mit jelent ez? Nagyobb mozgásteret pénzügyekben a tagállamoktól függetlenül Brüsszelnek, amit többek között a már idézett Dömötör Csaba is élesen kritizált. A cél az Új Helyreállítási Alap kifizetései által ütött 750 milliárdos lyuk befoltozása –

ahonnan Magyarország egyébként nem részesült, ellenben a terhekből ilyen formában kiveheti a részét."

Így büntetnék Magyarországot

Még október 24-én Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője közölte, a 2025-ös uniós költségvetésről szóló szavazáson Magyar Péter pártjának valamennyi képviselője arra voksolt, hogy minél gyorsabban lépjen hatályba az unió polgárai és több kormánya által is elhibázottnak tartott, az illegális migrációt ösztönző uniós migrációs paktum.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen szövetségét nem rejtegetik

 

A Tisza Párt EP-képviselőinek támogató szavazatával az EP olyan javaslatot is elfogadott, amely helyénvalónak ítéli, hogy Magyarország súlyos büntetést kapott az Európai Unió Bíróságától, továbbá kimondja: helyes megbüntetni Magyarországot kétszázmillió euróval, amiért nemet mondott az illegális migrációra, valamint jogi és műszaki határzár alkalmazásával nem engedett be migránsokat az ország és az unió területére

– közölte Deutsch Tamás.

Ugyan Brüsszel emberének egyik politikustársa, Kollár Kinga mentegetőzni próbált a közösségi oldalán, de a Magyar Nemzet hamar lebuktatta és cáfolta gyenge védekezését. A lap átnézte az aznapi döntéseket, amiből rögvest kiderült, hogy a botránypolitikus csapata igenis támogatta a hírhedt migrációs paktumot, amely bevándorlókat telepítene hazánkba, mivel megszavazták a többletforrások biztosítását az új menekültügyi és migrációs paktum végrehajtására.

A szavazások áttekintéséből az is kiderült, hogy 

egyrészt Magyar Péterék az Európai Bíróságot is támogatták Magyarországgal szemben, hiszen nem ítélték el azt a kétszázmillió eurós bírságot, amelyet hazánkkal szemben szabtak ki, amiért védjük az unió külső határait. Másrészt leszavazták a Tisza Párt tagjai azt a javaslatot is, hogy Magyarország kétmilliárd eurónyi támogatást kapjon a déli határokon felállított határkerítés költségeinek fedezésére.

Magyar Péter már korábban is azt mondta,  hogy

az uniós joggal összhangban védené meg a határokat. 

Vagyis magyarán:

engedjük be ugyanúgy, brüsszeli irányelveknek megfelelően az illegális migránsokat, ahogyan az uniós tagállamok többsége teszi.

Mindezzel egészen biztosan nem működne olyan hatékonyan a határvédelmünk, mint eddig.

Majd azzal a kijelentéssel, hogy hajlandó feladni egy pici szuverenitást, már mindenki számára világossá vált, hogy mindent meg fog tenni az uniós intézmények vezetőinek kegyeiért is. 

• Nem kétség, Magyar Péternek szüksége van a mentelmi jog megtartására a botrányait követően, cserébe pedig mindent végrehajt, amit kérnek tőle. 

Ebből a Tisza Pártban nem is csinálnak nagy titkot, már kijelentették, hogy kötelességük igazodni a magyargyűlölő és migrációpárti Manfred Weber vezette, valódi identitását vesztett Európai Néppárt (EPP) álláspontjához.

Legújabban pedig az Ursula von der Leyen vezette Brüsszel egy hazug kampányt is indított Magyarország migrációs politikájával szemben. Abban pedig olyan hamis állítások fogalmazódtak meg, mint hogy nem kötelezik hazánkat a  “jogszerű határvédelmi intézkedések feladására", vagy hogy azért büntetnek minket, mert "nem vagyunk szolidárisak" a többi tagállammal. Nem is kellett sokáig várni Menczer Tamásnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának reakciójára, aki határozottan kiállt a magyar érdekek mellett a közösségi oldalán és pontról pontra cáfolta a valótlan, megtévesztő kijelentéseket. 

Az látszik tehát, hogy miután megerősítették az Európai Bizottság elnökét a pozíciójában, azonnal megindultak a patrióta, migrációellenes pártokkal szemben a támadások. 

Ebben pedig remek szövetségesre leltek Magyar Péter személyében. 

Magyar Péter állva tapsolt azoknak, akik megbüntetik Magyarországot

Mint arról az Origo korábban többször is beszámolt, Brüsszel példátlan módon büntetné Magyarországot csak azért, mert nem akarunk terrorizmust és no-go zónákat. Még szeptember elején felszólította Magyarországot az Európai Bizottság, hogy fizesse ki legkésőbb szeptember 17-éig az Európai Bíróság által kiszabott 200 millió eurós, azaz közel 80 milliárd forintos bírságot, ezenfelül amíg az uniós szabályozás bevezetésével késlekedünk, naponta egymillió euró megfizetésére is kötelezik hazánkat. Brüsszel pedig azt is bejelentette, ha Magyarország nem fizet, akkor úgynevezett beszámítási eljárást indít, azaz a hazánknak járó, máig zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget. Az EU bírósága azért szabott ki példátlanul súlyos büntetést Magyarországgal szemben, mert nem engedtük be az illegális bevándorlókat.

A kormány nem szándékozik befizetni a 200 millió eurót Brüsszelnek (késedelem esetén napi 1 millió eurós bírság is fennáll). Magyarországot azért büntetik az óriási mértékű brüsszeli bírsággal, mert nem engedjük be területünkre a migránsokat, hogy kérelmüket itt beadva aztán az országban maradjanak és a magyar államnak kelljen menekülttábort és teljes ellátást biztosítania számukra"

– közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az üggyel kapcsolatban.