Orbán Viktor: Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra

Azután, hogy Ferenc pápa audiencián fogadta, találkozott a Vatikán miniszterelnökével és külügyminiszterével, akikkel részben a nemzetközi ügyekről, részben a Vatikán és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól tárgyaltak, és "ahol azt a megnyugtató megerősítést kaptuk, hogy Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak római központjára is" - mondta Orbán Viktor kormányfő.

Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak központjára - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor szerdai vatikáni látogatását értékelve kiemelte: a vatikáni diplomácia és a Szentatya világról való gondolkodásának középpontjában a háború és a béke kérdése áll, tehát a "legjobb helyre mentem megerősítésért". Azt is mondta: azután hogy Ferenc pápa audiencián fogadta, találkozott a Vatikán miniszterelnökével és külügyminiszterével, akikkel a részben a nemzetközi ügyekről, részben a Vatikán és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól tárgyaltak, és "ahol azt a megnyugtató megerősítést kaptuk, hogy Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak római központjára is". 

Nemcsak a béke ügyében, hanem minden olyan ügyben, ahol a katolikus egyház segítséget tud nyújtani - mondta, példaként említve az elesettek, az idősek, betegek gondozását, a fiatalok nevelését. Hozzátette: a Vatikán és Magyarország között régóta kiváló az együttműködés. A rendszerváltás után létrejött egy államközi megállapodás a Vatikán állam és Magyarország között, amely rendezte a katolikus egyház helyzetét Magyarországon, és ezzel analóg módon rendezte aztán a többi protestáns egyház helyzetét is.

Rendezni kell Európa biztonságának helyzetét

Az orosz-ukrán háború végén először tűzszünetet kell kötni, de aztán "rendezni kell Európa biztonságának helyzetét" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Oroszország is megváltozott, ebben a háborúban nagyon megerősödött, Ukrajna is megváltozott, nagyon meggyengült, és kiderült, hogy Európa katonai értelemben rendkívül gyenge, még annyi eszközünk sincs, lőszerünk sincs, ami egyébként egy oroszokkal megvívandó konfliktus esetén szükséges lenne, pénzünk sincs a háborúzáshoz - fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint "az európai gyengeség minden jele megjelent" Hozzátette, így a háború után egy egész Európát érintő "újrarendezésről", egy biztonságunkat garantáló, Amerika helyét is kijelölő megoldásról kell gondolkodni; a miniszterelnök a következő egy-két év feladatának nevezte ennek a bonyolult és hosszú tárgyalássorozatnak a lefolytatását.