Tragikus a fővárosi droghelyzet, a Fidesz szigorítana, a Tisza hallgat

A baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés 2023. december 13-án fogadta el a drogstratégiáját, ám közel egy évvel később kijelenthető, hogy tragikus a helyzet. A konkrét számokon túl mindennek egyik legszembetűnőbb jele, hogy aki a főváros hivatalos honlapján megpróbál tájékozódni a stratégia pontos részleteiről, az alábbi képernyőképpel találkozik:
Mindez jól mutatja, hogy a budapesti vezetés sem igazán foglalkozik azzal, hogy korábban milyen határozatot fogadtak el, és annak végrehajtása hogyan halad.
Emellett érdemes konkrét adatok alapján megnézni, hogyan is áll jelenleg a droghelyzet Budapesten. A fővárosban 1 millió főre 12,9 haláleset jut a kábítószer-használattal összefüggésben.
Ez az arány több mint duplája a magyarországi átlagnak.
2021-es adatok szerint országos szinten Budapesten regisztrálták a legtöbb kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt (40,9 százalék). A budapesti hajléktalanok 2,7 százaléka próbált már ki intravénás drogot, miközben ez az arány az átlagos fővárosi népességben mindössze 0,3 százalék. A Drogkutató Intézet 2024. novemberi jelentése szerint a kokainfogyasztás növekedése tapasztalható a fővárosban, különösen a fiatal felnőttek körében.
A legfrissebb adatok szerint 2022-ben Budapesten a kábítószer-probléma miatt kezelésbe lépők száma 1 524 fő volt.
Ez növekedést mutat a 2019-es adatokhoz képest, amikor 1 200 fő került kezelésbe.
A korábban elfogadott fővárosi drogstratégiát részletesen elolvasva világosan kirajzolódik, hogy a cél nem a drogok elleni fellépés, hanem annak elfogadása, és a helyzet kezelése volt. A dokumentumban többek között ilyen mondatok szerepelnek:
Egyértelműen látszik, hogy a főváros célja egy liberalizációs program végrehajtása és nem a drogok elleni fellépés, és a zéró tolerancia meghirdetése volt.
A stratégia kidolgozóit részletesen megismerve már egyáltalán nem meglepő, hogy a liberalizálás állt a középpontban. A program elkészítésének egyik vezetője Sárosi Péter, akit egyébként korábban laikus történészként tettek meg a hazai drogpropaganda ügyeletes arcává. Saját bevallása szerint a Soros György által támogatott Társaság a Szabadságjogokértnak (TASZ) volt a drogpolitikai programvezetője. Sárosi mellett megjelenik Kardos Tamás neve is a drogstratégia anyagában. Kardos a TASZ honlapján jelenleg is drogjogi szakértőként van feltüntetve. A fővárosi drogcsapat tagja Dr. Fazekas Tamás is, aki korábban a magyar drogaktivizmus egyik legismertebb politikai képviselőjének, Juhász Péternek volt az ügyvédje. Feltűnik még Felvinczi Katalin neve is, akit 2005-ben Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter kábítószerügyekért felelős miniszteri biztosnak nevezett ki.
Egy ilyen helyzetbe tett javaslatot arra a fővárosi Fidesz–KDNP, hogy a közgyűlés vonja vissza a 2023 végén elfogadott drogstratégiát, és alkosson Budapest egy olyan tervet, amivel az előbb bemutatott lesújtó adatokon lehet változtatni.
A főváros vezetésének nyilvánosságra hozott drogstratégiája nem a megelőzést tűzte ki célul, hanem a kábítószerek liberalizálását szolgálja. A Tisza Párt tíz közgyűlési képviselője semmilyen észrevételt nem tett, amikor a téma napirenden volt, majd a baloldallal együtt egyöntetűen nemmel szavaztak a Fidesz–KDNP szigorításra tett javaslatára. Kérdés még, hogy a Tisza Párt képviselőinek nincs véleménye az ügyben, vagy Magyar Péter még nem közölte velük, hogy mit kell gondolniuk a témában. A fiatalok körében rohamosan nő a drogok használata, miközben Budapesten már jelenleg is kétszer annyian halnak meg a kábítószerek miatt, mint az ország más területein, ezért a Fidesz a szigorú szabályozásban látja a helyzet rendezésének lehetőségét
- minderről már Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője beszélt.
A szerdai közgyűlési vitában Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz–KDNP) felidézte: kíváncsi a Tisza-frakció véleményére, de Magyar Péter emberei nem szólaltak meg. Később ügyrendi javaslatot is tett annak érdekében, hogy megvárják, amíg a tiszások kialakítják az álláspontjukat és a párt elnöke elmondja nekik, hogy mit mondhatnak a témában, de Karácsony Gergely nem vette komolyan a fideszes képviselő javaslatát és lesöpörte azt.
Végül a teljes budapesti baloldal elutasította egy valóban drogellenes fővárosi stratégia kidolgozását, és így a kialakult súlyos helyzet kezelését.
A Drogkutató Intézet egyébként még korábban megállapította, hogy az elmúlt évek városvezetési stratégiája a drogügy tekintetében megbukott. A drogdílerek visszaszorításához, valamint a drogfogyasztásból adódó közbiztonsági helyzet megoldásához paradigmaváltásra van szükség.
A szervezet szerint csak a szigorú szabályozás és a rendészeti eszközökkel való betartatás segíthet.
Nemzetközi példák alapján úgy látják, hogy a droghasználatot nem lehet se szociális, se egészségügyi kérdésként kezelni, mivel annak kereskedelmi része összefonódik a szervezett bűnözéssel, az erőszakkal és a korrupcióval.