Ha tisztáztuk – persze csak nagyjából –, miképpen és mennyiért és hogyan üzletel a fényességes Nyugat az oroszokkal, miközben nem létező erkölcsi magasságából (a pöce aljáról) oktat ki bennünket az oroszokkal való teljes szakítás szükségességéről, akkor nézzünk meg még néhány „apróságot” az önsorsrontás, a lefegyverző gazemberség, a gátlástalan aljasság – vagyis az Európai Unió, az USA, tehát a Nyugat – bűzlő sufnijából.
Vessünk először egy pillantást arra, minek is „köszönhetjük” ezt a mocskos háborút.
„Jeffrey Sachs világhírű professzor Tucker Carlson műsorában részletesen levezette, hogyan provokálta ki az Egyesült Államok, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.
– Nem igaz, hogy Vlagyimir Putyin 2022-ben úgy támadta meg Ukrajnát, hogy ezt senki sem provokálta ki – mondta Jeffrey Sachs világhírű közgazdász-professzor és külpolitikai szakértő, a Columbia Egyetem professzora Tucker Carlson műsorában. Kiemelte:
Az Egyesült Államok és a NATO évtizedeken keresztül provokálta Oroszországot azzal, hogy a katonai szövetség – 1990-es ígérete ellenére – folyamatosan terjeszkedett kelet felé. Putyin reakciója annak a vörös vonalnak az átlépése, amelyet Ukrajna NATO-csatlakozása jelentene.
Jeffrey Sachs részletesen levezette, az Egyesült Államok külpolitikája hogyan vezetett el oda, hogy Putyin végül megtámadja Ukrajnát. Felidézte, hogy 1990-ben a NATO ígéretet tett arra, hogy nem bővít és nem terjeszkedik tovább. Ennek ellenére már 1997-ben napvilágra kerültek azok a részletes tervek, amelyek lényege az volt, hogy a katonai szövetség – és ezzel együtt Washington – kiterjessze befolyását Európában és Eurázsiában. E célhoz nélkülözhetetlennek tekintették Ukrajna és Georgia csatlakozását a nyugati szövetségi rendszerhez. Ennek a tervnek volt egy fontos állomása, hogy 1998-ban a kelet-európai országok – beleértve Magyarországot – csatlakoztak a NATO-hoz, majd 2000-ben a balti országok is beléptek a katonai szövetségbe. A professzor szerint ezek a lépések mind provokatív lépések voltak, mivel az Észak-Atlanti Szövetség egyre közelebb került Oroszország határaihoz. Az USA ezt követően is folytatta befolyásának kiterjesztését azzal, hogy 2002-ben egyoldalúan kilépett az orosz–amerikai béke egyik garanciájának tekintett ballisztikusrakéta-egyezményből. Ezt követően pedig rakétákat telepített először Lengyelországba és Romániába, majd később a kelet-európai országok nagy részében is NATO-bázisok épültek. Ebbe a sorba illeszkedett Belgrád bombázása is 1998-ban, amelynek valódi célja az volt, hogy az Egyesült Államok Délkelet-Európában is megvesse a lábát.
Az orosz elnök már 2007-ben, a müncheni biztonsági konferencián is arra hívta fel az Egyesült Államok és Európa vezetőit, hogy 1990-ben megígérték, a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Ez Oroszország biztonságának garanciája. Európa közben egyre szorosabban és egyre több területen működött együtt Moszkvával, ez nyilvánvalóan nem volt érdeke Washingtonnak, ahol máig kitart az a meggyőződés, hogy az Egyesült Államok a világ egyetlen szuperhatalma, ezért bármit megtehet, amit csak szeretne – mutatott rá Jeffrey Sachs. Emlékeztetett, 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón is arról győzködték az európai vezetők az amerikaiakat, hogy szükségtelen és veszélyes a NATO bővítése Oroszország határáig.
Ukrajna sem akart kezdetben a nyugati szövetségi rendszer részévé válni, az ukránok az ország semlegességét támogatták. Nem véletlen, hogy Viktor Janukovicsot választották elnöknek, aki 2013-ban deklarálta az ország semlegességét. Ez persze Washington számára elfogadhatatlan volt, ezért a CIA akciójával felkelést szított Kijevben, majd 2014 elején megdöntötték a Janukovics-kormányt.
Ekkor kezdődött a világhírű professzor szerint az orosz–ukrán háború, hiszen 2014 óta zajlik fegyveres konfliktus az ország keleti területein. Oroszország pedig azért annektálta a Krímet, mert nem engedhette meg magának, hogy amerikai katonai bázisok épüljenek a félszigeten, ezzel veszélyeztetve a több száz éves orosz jelenlétet a térségben.
Sachs emlékeztetett, Joe Biden és Vlagyimir Putyin 2021-ben találkozott utoljára. Ekkor Oroszország egy biztonsági megállapodásra tett javaslatot, ám a tárgyalásokra már nem került sor. Nem sokkal az orosz inváziót megelőzően pedig Kamala Harris alelnök és más amerikai vezetők már nyíltan beszéltek arról, hogy Ukrajna a NATO tagjává válik. Mindezeket figyelembe véve nem állja meg a helyét, hogy Oroszország provokáció nélkül támadta volna meg Ukrajnát – zárta gondolatait Jeffrey Sachs, aki a beszélgetésben arról is kifejtette véleményét, miért egyértelmű, hogy a Covid–19-járványt egy amerikai koronavírus-kísérlet eredménye okozta.
A beszélgetést Oliver Stone Oscar-díjas filmrendező, producer és színész is ajánlotta X-csatornáján.
Persze tudjuk, Jeffrey Sachs professzor nyilván „Putyin pincsije” Oliver Stone-nal együtt, és természetesen hülye is, nem mérhető olyan szellemi-erkölcsi Csomolungmákhoz, mint Biden, Harris meg a 444 összes munkatársa.
De azért mi jól jegyezzük meg ezt is, a biztonság kedvéért, hogy mindig tudjuk, kik után fogjuk meg a kilincset.
S akkor vessünk egy pillantást arra is, kik vezetik ma Németországot, egyáltalán: mivé lett Németország…
„A berlini kormány tudta, hogy az atomerőműveik leállítása rossz ötlet; és a zöldpárti gazdasági minisztert saját emberei ugyancsak becsaphatták, hogy biztosítsák: mindenképpen megtörténjen az átmenet” – állítja most egy német magazin.
Németország két esztendővel ezelőtt, 2022-ben rendelte el három utolsó atomerőművének bezárását, ami az utolsó eleme volt annak az évek óta zajló folyamatnak, hogy az ország átálljon megújuló energiaforrásokra –írja a Breitbart a Cicero magazinra hivatkozva. Az atomerőművek leállítása egy olyan időszakra eset, amikor az orosz–ukrán háború következtében rég nem látott energiaválság sújtotta az európai kontinenst, és a bezárások erőltetését mindenki rossz ötletnek tartotta – kivéve a berlini kabinetet.
A baloldali–liberális–zöld kormánykoalíció ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy az atomerőművek bezárása nem lesz hatással Németország energiatermelésére.
A Cicero nevű német magazin bíróságra ment, hogy elérje bizonyos kormányzati dokumentumok kiadását. Megkapták, azokból pedig ki is derült, hogy az atomerőmű-leállításokról szóló döntés megtévesztésen alapult. Leírják, hogy egy fontos dokumentum, ami megkérdőjelezte a leállítást, el lett rejtve Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere, egyben alkancellárja elől, aki az egész átmenetet felügyelte. A német ellenzék egy bizottság létrehozásával fenyeget, amennyiben a zöldpárti Habeck nem adja át a dokumentumokat, amelyek az atomerőművek leállításával kapcsolatosak. A gazdasági miniszter szerint nincs rejtegetnivalójuk, és szerinte szó sincs botrányról. A kormánykoalíció liberális tagja az FDP aggodalmát fejezte ki, de szerintük nem szabad túlreagálni és botrányt generálni, mert az csak a jobboldalt erősíti.
A Cicero szerint a dokumentumokból az derül ki, hogy a zöldek még Habecket is félretájékoztatták a leállás esetleges következményeivel kapcsolatban. Az egyik kulcsfontosságú dokumentum 2022 márciusára datálható, amit a német szövetségi gazdasági minisztérium egyik osztálya adott ki, és ami azt tartalmazta: a reaktorok leállása után Németországnak van ugyan elég gázüzemű erőműve ahhoz, hogy az ország energiaellátását biztosítsák, azonban nincs elég gáz ahhoz, hogy ezek az üzemek egész télen működjenek.
Mint írták: Németország utolsó atomerőművei élettartamának meghosszabbítása „segítene ennek a helyzetnek az enyhítésében,” nem utolsósorban az energiaárak várható csökkenéséhez vezetne.
A dokumentum rámutatott, hogy a már leállított széntüzelésű erőművek nem lennének teljesen alkalmasak a hiány pótlására, mivel nagyon öregek és hajlamosak a meghibásodásokra. Rendkívül kockázatos lenne kizárólag a gázra támaszkodni – olvasható ugyanitt. Amikor a fenti dokumentum megszületett, már tudni lehetett, hogy energiaválság jöhet Németországban. Robert Habeck mégis azt mondta a német sajtónak, hogy „az [atomerőművek] bővítésének energiagazdasághoz hozzáadott értéke nagyon korlátozott”.
Ám a német magazin szerint a zöldpárti miniszter soha nem látta ezt a bizonyos feljegyzést.
Patrick Graichen, Habeck korábbi helyettese volt a kabineten belül a legmagasabb rangú tisztviselő, aki látta a dokumentumot. A Cicero újságírói szerint könnyen előfordulhat, hogy a szélsőségesen zöldpolitikus elrejtette a dokumentumot Habeck elől. A Welt már így fogalmazott: „Habecket a saját emberei tévesztették meg.” De a német lap szerint ez sem csökkenti Habeck felelősségét, mert hatalmas volt a társadalmi ellenállás az atomerőművek bezárásával kapcsolatban, és még a koalícióban helyet foglaló liberálisok is tiltakoztak. A fenti állítások máris botrányt okoztak Németországban, de a baloldali–liberális–zöld kormánykoalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a német magazin, a Cicero ferdít.
Pénteken Habeck sajtótájékoztatót tartott, amely során tagadta, hogy helytelenül cselekedett volna: „Nem titkoltunk el semmit.”
A CDU viszont az összes olyan dokumentum nyilvánosságra hozatalát követeli, amely a nukleáris leálláshoz köthető. „Igaznak bizonyult a régi gyanú: hazudtak a parlamentnek és a lakosságnak a nukleáris leállással kapcsolatban” – mondta a CDU szóvivője.
Hát persze hogy hazudtak. Na és? Különben pedig igazából nincs szükségük semmiféle hazudozásra ezeknek a közveszélyes, kretén gazembereknek, hiszen Baerbock külügyminiszterük világosan megmondta: „Soha nem érdekelt, mit gondolnak a választók.” Habeck pedig így foglalta össze ars poeticáját: „Soha nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy Németország, és ma sem tudok. Mindig hányingert kaptam, ha a hazaszeretet szót hallottam.”
Ezek ketten az igazán nagy darabok a Murphy-féle emésztőgödör-törvényből. S ma egy Németországot irányítanak…
De vessünk egy pillantást Jean-Luc Melenchonra is, erre a tőrőlmetszett kommunista nyomorultra, a franciák legrettenetesebb, legiszonytatóbb, legundorítóbb történelmi hagyományainak továbbvivőjére, erre a jakobinus–bolsevikra, aki most felkapaszkodott az uborkafára:
A szélkakas Jean-Luc Mélenchon – hogyan áll a francia szélsőbal az orosz–ukrán háborúhoz? Annyit már most elárulhatunk: hihetetlenül következetlenül.
Nagy az öröm az EU egyes fórumain, hogy a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés nem szerepelt jól az előre hozott választásokon, de Ukrajna számára nem biztos, hogy ez jó hír. A szélsőbal ugyanis, amelyikkel Macron összefogott, elképesztő oroszpárti kijelentéseket tett.
Az ukrajnai háború ugyanis ismét felszínre hozta a francia baloldal régóta meglévő megosztottságát a külpolitikai kérdésekben. Gérard Grunberg politikatudós kifejtette, a baloldalon mindig is létezett egy NATO-ellenes, illetve egy NATO-párti irányzat. A radikálisabb, Mélenchon-féle La France Insoumise [LFI] (Engedetlen Franciaország) nevű párt, amely korábban megbízhatóbb partnerként tekintett Oroszországra az Egyesült Államokkal szemben, 2022 után, Oroszország agresszióját követően kénytelen volt módosítani álláspontját, most a konfliktus tárgyalásos úton történő megoldását szorgalmazza – írta a Le Monde.
Legalábbis szavak szintjén. A gyakorlatban nem mindig.
Emlékezetes, a jelenleg francia miniszterelnöki pozícióra is esélyes Jean-Luc Mélenchon 2014-ben a kijevi kormányt „puccsista kalandoroknak” nevezte, majd „teljesen előreláthatónak” tartotta, hogy Oroszország „védelmi intézkedéseket” tesz a Krímben az új ukrán hatalom ellen, és kijelentette, „a krími kikötők létfontosságúak Oroszország biztonsága szempontjából, teljesen előrelátható, hogy az oroszok nem hagyják magukat, védelmi intézkedéseket tesznek egy kalandor puccsista hatalom ellen, amelyben a neonácik rendkívül elítélendő befolyással bírnak”.
2015 márciusában Mélenchon „politikai csirkefogónak” nevezte az ellenzéki Boris Nyemcovot, nem sokkal a Vörös tér közelében történt meggyilkolása után.
2017-ben több történész, szociológus és politikatudós bírálta a baloldali politikus csodálatát Putyin rezsimjével kapcsolatban.
2022-ben, amikor megmérette magát az elnökválasztáson, így fogalmazott: „Ne feledjük, az orosz nép nem az ellenségünk.” „Sajnálatosnak tartom, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy fegyvereket biztosít a háborúhoz, amit Josep Borrell, a külkapcsolatokért felelős biztos a hadviselő feleknek szánt eszközökként írt le” – tette hozzá.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta úgy tűnik, Jean-Luc Mélenchon megváltoztatta Putyin rezsimjével kapcsolatos hangnemét.
Ezért egy nyilatkozatban egyértelműen elítélte az orosz inváziót. De csak szavak szintjén. Mert idén márciusban a francia törvényhozók egy szimbolikus szavazáson jóváhagyták az Ukrajnával kötendő biztonsági megállapodást, amely arra kényszerítette az ellenzéki pártokat, hogy nyilvánosan kinyilvánítsák kételyeiket a Kijevnek küldött katonai segítséggel kapcsolatban.
A parlament 10 képviselőcsoportjából hét támogatta a biztonsági megállapodást a szavazáson.
A legerősebb ellenállás a szélsőbaloldalról érkezett: a kommunista képviselők és Jean-Luc Mélenchon mozgalmának tagjai viszont ellene szavaztak.
Persze nincs ezzel semmi baj, olykor egy szörnyeteg jakobinus is rálelhet az igazságra.
És akkor végezetül, tényleg csak az „élvezet” kedvéért, vessünk csak egy pillantást a Covid-járvány időszakára. Emlékeznek még? Reggeltől estig azt harsogta az ellenzék meg a cselédsajtója, hogy a kínai vakcina hatástalan, kínai vakcinát rendelni felelőtlenség – és persze oroszt is –, nincs itt jó és hatásos és klassz, csak a Pfizer, hajrá, Nyugat pfúj-pfúj Kelet, és hogy bezzeg a „zorbán” rendel ilyet is, olyat is, mert megvették kilóra, és kivezeti az országot nyugatról a keleti diktátor haverjai karjaiba. Nos, azóta pontosan tudjuk, kik és miért terjesztették a kínai – és az orosz – vakcinák hatástalanságáról, sőt veszélyességéről szóló ál- és rémhíreket, kik voltak azok a gazemberek, akik a járvány közepén ebbe is képesek voltak beleállni, s azt is tudjuk ebből következően, hogy kik azok az itthoni gazemberek, akik a nyugati gazemberek járszalagján vannak, és bármikor elárulják a hazájukat, a nemzetüket, a honfitársaikat. Tessék:
Az amerikai titkosszolgálat terjesztette, hogy nem hatékony a kínai vakcina.
A Reuters oknyomozása szerint kiderült: a koronavírus-járvány csúcspontján Washington álhírek terjesztésével próbálta csökkenteni Kína befolyását a Távol-Keleten és a Közel-Keleten.
Az amerikai hadsereg titkos kampányt indított a koronavírus-járvány csúcspontján a Fülöp-szigeteken, hogy ellensúlyozza Kína növekvő befolyását az országban, amelyet különösen keményen sújtotta a halálos vírus – idézte a Portfólió.hu a Reuters nyomozásának eredményét. Kiderítették, hogy az amerikai hadsereg hamis internetes fiókokat hozott létre, a közösségimédia-bejegyzések a maszkok és a tesztkészletek minőségét bírálták, valamint a kínai Sinovac vakcinát.
A Reuters azonosított legalább 300 fiókot az X-en, amelyek megfeleltek azoknak a leírásoknak, amelyeket korábbi amerikai katonai tisztviselők osztottak meg a Fülöp-szigetekkel kapcsolatos művelettel kapcsolatban. A fiókok többségét 2020 nyarán hozták létre, és a #Chinaangvirus – tagalogul „Kína a vírus” – hashtag köré szerveződtek.
Az amerikai titkosszolgálati oltásellenes erőfeszítések 2020 tavaszán kezdődtek, és Közép-Ázsián, a Közel-Keleten túl is zajlottak még, mielőtt 2021 közepén megszüntették volna azokat. A Pentagon a helyi közönségekhez igazította a propagandakampányát több platformon, és félelmet keltett Kína oltásai iránt a muszlimok körében, amikor a vírus naponta ezrek halálát okozta. A stratégia része volt, hogy erősítették a vitatott állítást, miszerint mivel az oltások néha disznószövetet tartalmaznak, Kína injekciói tilosak lehetnek az iszlám törvény szerint. (…) Noha a Reuters csak ázsiai országokat érintő dezinformációs akcióról számolt be, Európában is gyorsan elterjedtek az ebben foglalt állítások. A Sinopharm gyógyszergyártó volt az első cég, amely bejelentette, elkészült a Covid–19-megbetegedés ellen fejlesztett védőoltással.
Nem, nem a kínai vakcinában volt disznószövet, hanem az amerikaiak rohadt disznók. Ez elég nagy különbség…
Kell még valamit mondanom, Ildikó? Kell…
(Folytatjuk)
Bayer Zsolt írása a Magyar Nemzet oldalán jelent meg.
A sorozat első része ITT olvasható el.