Magyarországon a villamosenergia-termelés felét, éves szinten pontosan 47 százalékát Paks adja. Nem lehet kivenni a rendszerből, mert éjjel-nappal, télen-nyáron folyamatosan termel – derül ki Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő elemzéséből. Időszakosan termelő megújulókkal kiváltani azért nem lehet, mert csak folyamatos termelésre képes, szenet, gázt olajat égető erőművekkel lehetne helyettesíteni.
„Éjszaka, amikor nem süt a nap, akkor alig használunk villamos energiát” – mondja erre Tordai. Nos, éjszaka az elmúlt időszakban, amikor a naperőművek kora esti, éjszakai és hajnali teljesítménye nulla volt, akkor jellemzően 4600-6800 megawarttóra volt a rendszerterhelés, aminek döntő részét a Paksi Atomerőmű, a gázerőművek és az import biztosította. Kínos, hogy a műsorvezető józan ellenvetését, miszerint Paks II. nélkül szenet kellene égetni, a magát „zöld politikusként” definiáló Tordai a fent idézett zöld gondolattal ütötte el.
Tordainál a jelek szerint egy 60–70 százalékos éjszakai áramigény már „majdnem nulla”.
Január 15-én 11 óra 45 perc körül – tehát nem éjszaka, hanem nappal – az új rendszerterhelési csúcs, 7503 MW értékében a mintegy 2600 megawatt import mellett a 4095 megawatt ipari naperőművi kapacitásnak csak kevesebb mint az egytizede, 368 megawatt állt rendelkezésre. A szélerőművek esetében a beépített 325 megawattból pedig éppen csak meghaladta a rendelkezésre álló 39 megawatt az összkapacitás tizedét. Tehát a megújuló energiahordozók „a kanyarban sem voltak”. Az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt nap- és szélerőművekkel nem lehet az ellátásbiztonságot garantálni.
Tordai Bence szerint azért sem kell a Paks II. Atomerőmű, mert „a megnövekedett áramigényt sehol nem mutatták ki”.
Nos, tavaly mintegy 2,8 százalékkal volt magasabb a fogyasztás, mint 2023-ban. Évről évre dőlnek meg a rendszerterhelési csúcsok, van úgy, hogy éven belül többször is. Legutóbb 2025. január 15-én 7503 MW értékre adódott az új csúcsfogyasztás, ráadásul 2010-ben a téli csúcsfogyasztás 6560 megawatt volt, tizenöt év alatt tehát 1000 megawattal nőtt az igény. Az előrejelzések szerint a jövőben is további jelentős, mintegy másfélszeres növekedés várható a villamosenergia fogyasztásban döntően az e-mobilitás térnyerésének és a hőszivattyús rendszerek terjedésének, valamint az ország újraiparosításának köszönhetően.
Ebből is látszik, hogy a Paks II. Atomerőmű 2400 megawatt beépített kapacitására már most is égetően nagy szükség lenne.
Különösen azért, mert az import ellátás-, sőt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. Tavaly az importcsúcs mintegy 3700 megawatt volt, miközben a részarányát tekintve a fogyasztás több mint 60 százalékát kitevő, külföldről behozott árammal sikerült csak biztosítani a hazai fogyasztók ellátását. Aligha kell mondani, hogy ez mekkora kockázat!
Tordai Bence az ATV műsorában a Paks II. atomerőművet „az Orbán-kormány legnagyobb bűnének” nevezte. Nos, Tordai Bence német atomellenes téveszmetársait, a bukott berlini kormányban helyet foglalt
Zöldeket már szembesítették a választók azzal, hogy nem hiba, hanem bűn volt az atomerőművek bezárása és a megújulók átgondolatlan fejlesztése. Ez hozzájárult az energiaárak magasba szökéséhez a német gazdaság stagnálásához és a német ipar versenyképességének hanyatlásához.
A Németország jövőjéért aggódó pártok parlamenti vizsgálóbizottságot hívtak össze annak érdekében, hogy számba vegyék: ki és milyen vizsgálatokra támaszkodva döntött az ellátásbiztonságot és klímavédelmi célokat erősítő, a termelési költségeket mérséklő atomenergia kivezetéséről Németországban. Láss, csodát, nem kerültek elő a fiókból az elemzések! Úgy tűnik, a Scholz-kabinet a zöldek nyomására ideológiai döntést hozott.
A „bűnös atomenergia” az Európai Unióban egyébként negyedét biztosítja az unióban megtermelt villamos energiának (a németek szerencséjére így legalább a szomszédos Franciaország atomerőműveire támaszkodhatnak, amikor a hazai megújulóflotta gyengén teljesít). Globálisan a most épülő 63 új atomerőműblokk után pedig 430-450 új egység építése várható (az atomenergia reneszánszáról például itt és itt olvashat).
Hasonlóan köszönőviszonyban sincs a valósággal Tordai másik állítása, miszerint a Roszatom nem képes az európai követelményeknek megfelelő atomerőművet építeni.
Az említett finn példa azért sántít, miután a finn kormány deklaráltan politikai okok miatt visszakozott a Hanhikivi-projekttől, ráadásul az illetékes Békéltető Testület határozatban erősítette meg, hogy finn részről jogszerűtlen volt a felmondás. A Roszatom egyébként köszöni, de bőven van megrendelése szerte a világban. Tíz országban éppen 39 új blokkot épít, köztük hat kis moduláris egységet, miközben 2006 és 2024 között összességében 20 új atomerőművi blokkot adott át Oroszországban és külföldön – többet, mint a nyugati versenytársai együttvéve.
Ha konkrétan a paksi új blokktípust, a VVER-1200-ast nézzük, akkor ilyen egységből már hat áll kereskedelmi üzemben, 18 pedig a megvalósulás különböző szakaszában van, ami jelzi, hogy az orosz technológia igenis piacért.
Magyarország egyebek közt éppen azért választotta a Roszatomot, mert tud atomerőművet építeni. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az orosz VVER-1200-as típust a világ első olyan blokkjaként ismerte el, amely teljes mértékben megfelel a 3+ generációs blokkokkal szemben támasztott legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek. Az Európai Bizottság ugyanerre a megállapításra jutott. Az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott létesítési engedély pedig igazolja, hogy a két új, VVER-1200 típusú paksi blokk a legszigorúbb hazai és nemzetközi nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelel, biztonságosan megépíthető és garantáltan legalább 60 éven keresztül üzemeltethető. Létjogosultságát megkérdőjelezni, alighanem itthon is több mint hiba, bűn.
A Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítése ugyanis össznemzeti érdek, hiszen csak így teljesülhetnek a hazai klímavédelmi, ellátásbiztonsági és a versenyképességi célok. Az egészséges energiamix részeként szükség van a naperőművek további fejlesztésére, új gázerőművek építésére, tárolói kapacitások bővítésére, szivattyús tározós erőműre, és akár egy kis moduláris reaktorokkal megvalósuló, rendszerszabályozási feladatok ellátására is képes atomerőműre egy a paksitól eltérő telephelyen. Alighanem a magyar választók is tisztában vannak mindezzel, hiszen szembetűnő a társadalmi támogatottságukat és súlyukat tekintve a parlamentben és a nyilvánosságban is alaposan felülreprezentált hazai zöldformációk mélyrepülése, élükön Tordai Bencével, akinek a Paks II.-vel kapcsolatos valótlan állításait a minap az Országos Atomenergia Hivatal is cáfolta.
Írta: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő az www.atombiztos.org oldal tulajdonosa, szerzője és szerkesztője.