Magyar diákok haltak meg Ausztriában: megrázta az országot az egyik legsúlyosabb busztragédia

26 évvel ezelőtt, 1999. január 24-én a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és a Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola szervezett egy sítábort Ausztriába. Busszal mentek, amin 49-en utaztak, főleg diákok, valamint tanárok és pár kísérő szülő. Az első napi síelés után, Deutschlandsberg közelében haladtak, amikor egy kanyargós lejtőn szörnyű buszbaleset történt. A buszon nem működött a fék, ezért lezuhantak a lejtőtől. A balesetben 18 ember meghalt, többen megsérültek.

A kőszegi középiskola és szakközépiskola rendszeresen szervezett sítáborokat, így volt ez 26 évvel ezelőtt, 1999. januárjában is. 

Szörnyű buszbaleset történt Ausztriában 1999 januárjában
Fotó: Vas Népe

Országokat megrázó, szörnyű buszbaleset 

Az iskola 1998-ban Szlovákiába szervezte a sítárbort, de arra évre olcsóbban találtak szállást Ausztriában. 1999-ben 49-en indultak el egy busszal Szombathelyről, több diákkal együtt a szülők is utaztak Ausztriába, ők külön autókkal mentek. A buszon főleg diákok utaztak, valamint tanárok és kísérő szülők. Ahogyan megérkeztek, elfoglalták a szállásukat a Limberg kastélyban, majd még aznap síeltek is. 

Délután 5 óra körül döntöttek úgy, hogy visszamennek a szállásra. Voltak olyan diákok, akik mehettek volna a szüleikkel külön autóval, de inkább azt választották, hogy a barátaikkal utaznak együtt a buszon. 

Deutschlandsberg közelében jártak, amikor egy lejtős, kanyargós útszakaszhoz értek. 

Itt a sofőr észrevette, hogy nagy baj van, ugyanis nem működött a fék.

Próbálkozott a motorfékkel is, de valamiért nem tudott sebességet váltani. Két kézzel is próbálta a sebességváltót megmozdítani, de nem sikerült neki. A busz egyre csak gyorsult, a sofőrnek több autót is meg kellett előznie. Két kanyart még be tudott venni a közel 100 km/órás sebességgel haladó busszal, de a harmadikat már nem. 

Megpördült, majd 15 métert zuhant a völgyben, majd egy családi háznál kettétört egy fát, és fejjel lefelé, az udvaron állt meg. 

Fotó: MTI/Czika László

18 ember halt meg 

A házban élők az akkori osztrák lapoknak elmondták, hogy először egy nagy robajt hallottak, utána csend lett, majd percek múlva nyöszörgéseket és sikoltozásokat lehetett hallani. Ők hívták ki a mentőket is, akik gyorsan kiértek a helyszínre a tűzoltókkal együtt. A buszból lángvágóval szabadították ki az embereket, sérülteket több város kórházába vitték. 

17 ember a helyszínen meghalt, 1 pedig a kórházban. 

• A legidősebb halott 40, 
• a legfiatalabb 8 éves volt. 

Eközben külön autóval a szülők már visszaértek a szállásra és ott várták a buszt. Ők csak később értesültek arról, hogy baleset történt. 

A baleset Ausztriát és Magyarországot is megrázta, ezt jól mutatja az is, hogy a balesetben érintett hozzátartozók a két ország között ideiglenes útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal is átléphették a határt. 

A szülőknek kellett azonosítaniuk a holttesteket

A halottak azonosítása nehezen ment, ugyanis többnyire nem volt náluk igazolvány, vagy útlevél, ha pedig volt, akkor az szétszóródott a balesetben. 

Emiatt a holttesteket a rokonoknak kellett azonosítaniuk. 

A grazi kórházban egy magyar pap is a baleset áldozatainak rokonaival volt. Az Új Hevesi Naplónak elmondta, hogy több olyan szülővel is találkozott, akik akkor még nem tudták, hogy a gyerekük életben van-e. 

Azon az éjszakán hat családdal voltam együtt. Hajnali hat körül tudták csak meg, hogy mind a hat családból egy-egy gyerek meghalt. Volt köztük olyan, ahol hárman is a buszon voltak. Egy meghalt, egy súlyosan, egy pedig könnyebben sérült. A férjek mentek azonosítani a meghaltakat

– mondta a pap. 

Hozzátette, hogy ott és akkor nem lehetett vigasztalni, reményt kelteni. Csak jelen kellett lenni, szavak nélkül együttérezni. Az osztozás a fájdalomban akkor mindennél többet ért. 

A sofőr hibázhatott 

A buszt a 44 éves K. József vezette. Ő életveszélyesen megsérült a balesetben. A grazi kórházban elkülönítették, nehogy találkozzon valakivel és megtudja, hogy mi történt pontosan. A szakmában tapasztalt sofőrnek számított. Amikor jobban lett, kihallgatták, majd letartóztatták gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozása miatt. 

Fotó: Vas Népe 

Később a vizsgálatok kiderítették, hogy a busz öreg volt és sok kilométer volt már benne, rossz állapotúnak számított. Ennek ellenére korábban átment a vizsgákon, ahol a fékrendszert is ellenőrizték.

Kiderült, hogy a balesetet az okozta, hogy a fékrendszerből kiszökött a levegő. A gyorsulás miatt a motor felforrósodott, ezért nem tudott a sofőr sebességet váltani. 

A tárgyaláson a sofőr elismerte a bűnösségét de tagadta, hogy tudott volna a busz állapotáról. A nyomozás során azonban kiderült, hogy tudott a fékrendszer hibájáról, de nem vette komolyan. A bíróság 3 év börtönbüntetésre ítélte, majd mindössze 15 hónap múlva szabadon engedték. Többé nem vezetett buszt, 2001-ben egy súlyos betegségben meghalt. 

"Az idő dolgozott” 

Tíz évvel a baleset után egy apa, akinek a lánya halt meg a tragédiában, a Vaol.hu-nak elmondta, hogy a szülők összefogtak a gyászban. 

Összefogtunk. Az elhunytak hozzátartozói három évig közös terápián beszélték ki a történteket egy ugyancsak gyermekét elvesztő pszichiáter házaspár segítségével. Volt olyan anyuka, aki évekig nem tudott dolgozni, annyira beletemetkezett fájdalmába. Ahol testvér vagy unoka született, azokban a családokban könnyebb volt a helyzet. Az idő is dolgozott. Az ember úgy van vele, hogy elhunyt gyermekének örök helye van a szíve csücskében. Mindig vele marad. De az életet nélküle kell tovább élni."