Hónapok óta azt harsogták a baloldali közvélemény-kutatók (a manipulációs kerekasztal tagjai), hogy a Magyar Péter-féle Tisza Párt átvette a vezetést, és egyre nagyobb a fölénye. Nézzünk csak néhány „közvélemény-kutatási” „adatot” a közelmúltból:
2024. november 5-én arról számolt be a Medián, hogy a Tisza Párt 7 százalékkal vezet a kormánypártok előtt (46-39).
2024. november 28-án már 11 százalékos előnyt közölt a Medián, mely szerint a Tisza 47, a Fidesz 36 százalékon állt.
2024. november 25-én a Publicus 1 százalékos előnyt állapított meg a Tiszának. Szerintük az állás ekkor 39-38 volt Magyar Péterék javára.
2024. december 28-án közölt közvélemény-kutatás szerint, már 7 százalékkal vezetett Magyar pártja a Publicus szerint. Ezek szerint 42-36 volt az állás.
Ugyanakkor már a Századvég december közepi mérése is felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a baloldali adatok hamisak. A mérés szerint a kormánypárt 9 százalékkal vezetett (Fidesz 40, Tisza 31 százalék). A Nézőpont Intézet november közepén 12 százalékos előnyt mért a Fidesznek (Fidesz 46, Tisza 34).
Dombóváron bebizonyosodott, hogy az ellenzéki közvélemény-kutatók, a Mediánnal az élen olyan kutatási eredményeket közöltek, amelyek célja nem az, hogy a valós erőviszonyokat bemutassák, hanem hogy az ellenzéki szavazók lelkesedését fenntartsák. Ez egyébként nem magyar jelenség, láthattunk hasonló példákat akár az amerikai elnökválasztás, akár a román elnökválasztás eredményének előrejelzését illetően is. A lufi mindenhol a választás végeredményének közlésekor pukkadt ki.
A magyar baloldali közvélemény-kutatók céljáról maguk a felelősök is adtak egy nagyinterjút a 444-nek még Márki-Zay Péter bukását követően. Ízelítőként egy idézet az interjúból attól az embertől, aki most állítja, hogy Magyar Péter 11 százalékkal vezet a kormánypártok előtt.
„Hann Endre [Medián]: De az igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.”1
Magyar Péter egyébként nem csupán a mostani dombóvári (vagy a következő újpesti) időközi választástól futamodik meg, hanem kategorikusan kijelentette, hogy semmilyen időközi választáson nem fog jelöltet indítani. Az okokról zavarosan nyilatkozott.
A valóság az, hogy Magyar elmenekült a biztos, és totális vereségtől. Ezért is hazudozik otthonmaradó fideszesekről, és érdektelenségről utólag.
2012 óta a legnagyobb győzelmet aratta a Fidesz időközi választáson
Nézzük meg tételesen, hogy milyen részvételi arányokkal és végeredményekkel találkozhattunk a 2012-ben hatályba lépett új választási törvény alapján tartott időközi országgyűlési képviselő választásokon.
Választás időpontja | Választókerület | Részvételi arány | Fidesz eredmény | Győztes | Mi volt a tétje a választásnak? |
2015. február 22. | Veszprém vármegye 1. OEVK | 44,87% | 33,76% | Kész Zoltán (a baloldal közös jelöltje) | Marad-e a kétharmados Fidesz -többség. |
2015. április 12. | Veszprém vármegye 3. OEVK | 41,78% | 34,27% | Rigó Lajos (Jobbik) | Meg lesz-e az első egyéni országgyűlési képviselő a Jobbik színeiben. |
2020. február 16. | Fejér vármegye 4. OEVK | 29,1% | 37,6% | Kálló Gergely (a balliberális ellenzék jelöltje) | Érdemi tétje nem volt a választásnak. |
2020. október 11. | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 6. OEVK | 45,52% | 50,51% | Koncz Zsófia (Fidesz-KDNP) | Marad-e a kétharmados Fidesz-többség. |
2025. január 12. | Tolna vármegye 2. OEVK | 33,55% | 63,7% | Csibi Krisztina (Fidesz-KDNP) | Érdemi tétje nem volt a választásnak. |
Adatok forrása: Nemzeti Választási Iroda
A fenti táblázatból kiolvasható, hogy az új választási törvény hatályba lépése óta tartott időközi választásokon a részvételi arány magasabb volt, ha nagyobb tétje volt a választásnak, és befolyásolta a részvételt az időjárás, valamint a dátum is, de a Fidesz eredménye és a választási részvétel között nincs negatív összefüggés. Sőt, az előző négy választásból a legjobb eredményt a Fidesz a legmagasabb részvétel mellett érte el. Vagyis, semmilyen alapja nincs annak az állításnak, hogy magasabb részvételnél érdemben más eredmény született volna.
De végig nézve a részvételi arányokat, az összes időközi választásról kijelenthető, hogy a részvételi arány általában – természetesen - jócskán elmaradt az általános választásokétól. Ez nem csak a dombóvári választásra volt igaz, hanem valamennyi időközi választásra. 2022-ben a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok 70 százaléka vett részt az országgyűlési választáson, ami 25 százalékponttal nagyobb részvételi arány, mint a legnagyobb részvételi arányt elérő 2020. október 11-i borsodi időközi választás. Ugyanakkor láthatjuk, hogy a dombóvári közel sem a legalacsonyabb részvételi arányú időközi választás volt, volt ennél alacsonyabb is.
Tehát egyrészről megállapítható, hogy a részvételi arány nem volt rendhagyóan alacsony, sőt, átlagosnak volt nevezhető, másrészről pedig egyértelmű és erős üzenet, hogy a kormánypártok jelöltje a szavazatok több mint 60 százalékát szerezte meg.
Ami a legnagyobb Fidesz-KDNP győzelem az időközi választások történetében 2012 óta.
Az időközi országgyűlési választások mindig jó lehetőséget adnak az aktuális ellenzék számára, hogy pozíciót fogjanak, teret nyerjenek, ugyanis a ciklusok közepén jellemzően alacsonyabb a kormánypártok támogatása, mint a választási évben. Ezért az időközi választásokon az ellenzéki szereplők alapvetően jobb eséllyel indulnak, mint a rendes országgyűlési választásokon.
Ezért is volt szokatlan, hogy a magát egyedüli ellenzéki szereplőnek kikiáltó Tisza Párt úgy döntött, hogy nem mérettetik meg magukat a dombóvári választáson.
Tulajdonképpen egy előre menekülést láttunk a Tisza Párt elnökétől. Megmérettetni magát nem merte, de a híveinek el kellett magyarázni, hogy miközben előrehozott választást követel a Tisza, miért nem mer kiállni a kormánypártokkal szemben egy egyszerű időközi választáson. A magyarázkodás azonban felemásra sikerült, hiszen miközben a Tisza aktivisták az online térben terítették vezérük mondandóját, közben még a baráti sajtó (Telex, Partizán) elemzői is arról beszéltek, hogy a vártnál nagyobb volt a részvételi arány, illetve a Fidesz könnyűszerrel nyerni tudott.
A baloldal magyarázkodásában gyakran szerepel, hogy a dombóvári körzet kiemelten kormánypárti. Ez igaz, de ez nem jelenti azt, hogy ha valóban óriási változás állna be a pártok támogatásában, akkor az itt egyáltalán nem jelentkezne.
Végezzünk egy kis számítást.
A 2022-es választáson a körzetben rendkívül népszerű - és ahogy politológusi közhellyel mondani szokás: „beágyazott”-, tragikusan fiatalon meghalt Potápi Árpád úgy ért el 62,44 százalékot, hogy a Fidesz-KDNP eredménye országosan 54,13 százalék volt (az egyesült baloldalé mindössze 34,44 százalék). Vagyis Potápi Árpád nagyjából 15 százalékkal (8 százalékponttal) kapott több szavazatot, mint az országos átlag. Ha a kiváló Csibi Krisztináról feltételezzük, hogy már első kísérletre képes ugyanarra a teljesítményre, mint a rendkívül tisztelt és szeretett Potápi Árpád, akkor abból indulhatunk ki, hogy ő is 15 százalékkal múlhatja felül az országos átlagban nyújtott Fidesz-teljesítményt. Ez a Medián és a Publicus 36 százalékos Fidesz-eredményénél kb. 41,5 százalékot jelentene. Mint ismert, Csibi Krisztina közel 64 százalékot ért el, több, mint másfélszer annyit! Soha nem volt olyan időközi választás, ahol a részvételi arány ilyen jelentős különbséget okozott volna. Vagyis nyilvánvaló, hogy a Medián és a Publicus adatai hamisak.
Végezzünk egy másik számítást.
Tegyük fel, hogy a Tisza Párt indul a választáson, és sikerül az időközi választásokon eddigi rekordot jelentő 45,5 százalékos részvételt elérni (a zord időjárás ellenére). Nyilvánvaló, hogy magasabb ellenzéki mozgósítás a Fidesz-szavazók részvételét is növelte volna, olyan ugyanis nincs, hogy egy párt nulla százalékban viszi el a szavazóit, egy másik viszont száz százalékban, de fogadjuk el – csak a számítás kedvéért – azt a képtelen, lehetetlen állítást, hogy a plusz 12 százalékpontnyi szavazó mind kizárólag Magyar Péter híve lett volna (ez amúgy nevetségesen abszurd, de legyünk ennyire előzékenyek Hann Endréékkel). Nos, a Fidesz még ekkor is majdnem kétszer annyi szavazatot kapott volna, mint a Tisza Párt!
Ráadásul Hann Endréék számait és Magyar Péterék vágyait a Mi Hazánk 19 százalékos és Gyurcsány Ferenc pártjának 10 százalékos eredménye is megsemmisítette. Ha ugyanis igaz az, hogy a Tisza szavazói otthon maradtak, akkor egyértelműen kiderült, hogy mégsem egyeduralkodó a Tisza-párt az ellenzéki oldalon. Ha pedig nem maradtak mind otthon, és Magyar utasítása ellenére átszavaztak volna Gyurcsányékra, akkor pedig a szavazók egyáltalán nem hűségesek a Tisza Párthoz. Különösen igaz ez a Mi Hazánk szavazóira, akik aligha szavaztak volna Brüsszel Péterre.