Még tavaly egy bejegyzésében az idős fideszes szavazók haláláról elmélkedett Raskó György, de most ismét botrányba keveredett. Mi lehet az oka, hogy időről időre ilyen kijelentéseket tesz Magyar Péter tanácsadója?
Nevezett személyében egy olyan zöldbáró állt be még korábban Magyar Péter mögé, akihez sajtóhírek alapján jelentős részben köthető az ország élelmiszeriparának tönkretétele, aki a Világbanktól érkezve, külső érdekek képviselőjeként lett a rendszerváltás utáni privatizációs folyamatok egyik kulcsszereplője.
Központi szerepe lehetett abban, hogy a magyar élelmiszeripart külföldi kézre játszották, amelynek nyomán sorra szűntek meg a neves gyáraink, sokan váltak munkanélkülivé, és gyengült a hazai mezőgazdaság.
Amennyiben mindez helytálló, nem nevezhető meglepőnek, hogy romlott, elvetemült gondolatok hagyják el a Tisza Párt szóban forgó tanácsadójának a száját. Önmagában persze az is elgondolkodtató, hogy egy ilyen személy lehet Magyar tanácsadója, mecénása. Az pedig, hogy a tiszások nem határolódnak el ezektől a vállalhatatlan, gerontofób kijelentésektől, vagy éppen a gátlástalan háborúpárti malthusianizmustól, azt mutatja, hogy a hatalomért és a pénzért valóban bármire képesek.
Magyar Péter akkor is azt mondta, hogy Raskó nem írt ilyet, de később lebukott. Miért nem választják az egyenességet, az őszinteséget a pártban?
Azt, amit Magyar Péter pártszervezés címen folytat, a vonatkozó terminológia alapján hátsóajtó-politikának neveznek. Az ilyen típusú politikai manővereket jellemzően hatalomhoz és erőforrásokhoz hozzáférő befolyásos egyének kis csoportja végzi, gyakran saját vagy egy adott csoport érdekeinek előmozdítása érdekében.
A hátsó ajtók mögött folytatott politika jelentősen befolyásolhatja a politikaalkotási és döntéshozatali folyamatokat, mivel megkerüli a hivatalos eljárásokat és a demokratikus elszámoltathatóságot.
Bár néha pozitív eredményekhez vezethet, például kompromisszumhoz és konszenzus kialakításához, ugyanakkor korrupcióhoz, kivételezéshez és az átláthatóság hiányához is vezethet. Ez utóbbi kimondottan jellemző a Tisza Pártra és Magyar Péter gyakorlatilag minden lépésére.
Hogyan hatnak az ilyen Raskó-féle megnyilvánulások Magyar Péter pártjának támogatottságára?
Az idősebbek elleni frontális támadás dominó elv szerint további meghatározó választói csoportokban a Tisza Párt teljes elutasítottságát eredményezheti. Ráadásul Magyar Péter is folyamatosan durva, sértő kijelentésekre ragadtatja magát, melyek már nemcsak erkölcsileg kifogásolhatóak, hanem alapjaiban ellentétesek olyan demokratikus értékekkel, mint a szólás- és a sajtószabadság. A szólásszabadság nemcsak a saját vélemény kinyilvánításának jogát jelenti, hanem azt is, hogy a nyilvánosság számára különböző vélemények, kritikák és nézőpontok szabadon kifejeződhessenek. Emellett miközben kritikát fogalmaz meg a sajtóval, különösen a jobboldali, konzervatív médiumokkal szemben, valójában a demokrácia és a nyilvánosság alapvető vívmányait próbálja gyengíteni, illetve kérdőjelezi meg.
Az, hogy a saját nézetei szerint „cenzúrázni” kíván mindenkit, aki nem ért egyet vele, éppen arra utal, hogy a szólás- és sajtószabadságot egyáltalán nem tiszteli. Inkább egy olyan szemléletet képvisel, amely a közvélemény manipulálására és a politikai ellenfelek elhallgattatására épít, ami különösen káros lehet egy demokratikus társadalomban.
Hogyan értékelhető most Magyar Péter viselkedése, mi a célja?
Az oka annak, „hogy Magyar más arcát mutatja a nyilvánosságnak, mint amit valójában gondol”, egyértelműen a választók megtévesztésével történő elvtelen szavazatmaximalizálás lehet, emellett szándékosan egyes társadalmi csoportokat akar – az anarchista Alinsky és Sharp módszertanának mintájára – összeugrasztani azzal, hogy ellentéteket szít, és egyik csoportot a másik ellen próbálja hergelni (pl. a fiatalokat az idősek ellen, az állampolgárok egy részét az állami intézmények ellen stb.) Ugyanezzel a megosztásra és ellentétekre építő politikával próbálkozott már korábban is a magyarországi baloldal rendkívül kevés sikerrel, bár 2004. december 5-én sikerült megakadályozniuk a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás eredményességét. Tapasztalati úton kijelenthető, hogy
ez a politikai destruktivizmus már rövid távon bizonytalanságot és káoszt eredményez, amelyből soha nem kért és nem kér a többségi magyar társadalom.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK