Unalom, stressz és szigorítások – ezért ittak többet a diákok a COVID alatt

A legtöbb országban csökkent a diákok alkoholfogyasztása a COVID-járvány alatt, de néhány helyen – különösen azokban az országokban, ahol szigorúbb korlátozásokat vezettek be a társas összejövetelekre, például Németországban és az Egyesült Államokban – éppen az ellenkezője történt.

Egy friss, az Antwerpeni Egyetem vezetésével végzett nemzetközi kutatás – amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett – kimutatta, hogy ezekben az országokban a diákok nagyobb arányban számoltak be heti rendszerességű alkoholfogyasztásuk növekedéséről.

Fotó: Corvinus Egyetem

A kutatás 25 ország felsőoktatásban tanuló diákjainak alkoholfogyasztási szokásait vizsgálta a járvány előtti és a lezárások alatti időszakban. Az adatokat a COVID-19 Nemzetközi Diákjólléti Felmérésből nyerték, amelyben több mint 100 000 hallgató vett részt 2020 áprilisa és júniusa között.

A legtöbb országban a kutatók azt tapasztalták, hogy csökkent a rendszeres alkoholfogyasztás, és jelentősen visszaesett a nagyivás (amikor egy alkalommal hat vagy több italt fogyasztanak el). Ennek egyik fő oka az volt, hogy az egyetemek bezárása miatt eltűntek azok a társas események, amelyek ezt a fajta ivási szokást támogatták.

Miért ittak többet egyes országokban?

Érdekes módon azokban az országokban, ahol szigorúbban szabályozták a társas összejöveteleket, sok hallgató arról számolt be, hogy többet ivott, nem pedig kevesebbet.

Jelentős növekedést tapasztaltak Kanadában, Németországban, Norvégiában, Izraelben és az Egyesült Államokban. 

Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnyben helyezkedett el, és nem történt jelentős változás a diákok alkoholfogyasztásában.

Az eredményeket 2024 őszén publikálták a Journal of Prevention című szakfolyóiratban.

Mit mondanak a szakértők?

A kutatók szerint a nagyivás szorosan összefügg az élménykereséssel, a társas motivációkkal és a kortárs viselkedéssel.

Fotó: Corvinus Egyetem

Azokban az országokban, ahol szigorúbb korlátozások voltak érvényben, sokkal kevesebb lehetőség volt a társas ivásra. Ez megmagyarázhatja, miért csökkent a nagyivás ezekben az országokban

– mutattak rá a kutatás szerzői, köztük Arnold Petra, aki 2019 és 2024 között a HUN-REN–CORVINUS kutatója volt.

Ezzel szemben a rendszeres alkoholfogyasztás növekedésének fő okai a következők voltak:

• Unalom és magány,
• Stressz,
• A sportolási és szabadidős lehetőségek hiánya,
• Kevesebb negatív következmény az alkoholfogyasztással kapcsolatban.

A kutatók szerint a szigorúbb korlátozások fokozott stresszt okozhattak, amelyre egyes hallgatók rossz megküzdési stratégiákkal reagáltak – például több alkoholfogyasztással.