Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huDeák Dániel politológus elemzésének főbb pontjai:
- A magyar belpolitikai helyzet megváltozott: míg korábban Magyar Péter kezdeményező szerepben volt, mostanra a kormányoldal vette át ezt a pozíciót, míg Magyar csak reakciókra szorítkozik.
- Magyar Péter politikai lendületét veszítette, pártépítése nem halad megfelelően, és a Partizán-interjúja, valamint más botrányok (pl. Puzsér-ügy, bennfentes kereskedés vádja) tovább gyengítették megítélését.
- Orbán Viktor évértékelője számos új napirendi témát vetett fel, amelyek hosszú távon meghatározhatják a közbeszédet, például az ukrán EU-csatlakozás kérdését, a genderügyeket, valamint a Soros-hálózat elleni fellépést.
- A vele baráti közvélemény-kutatók már nem tudnak kimutatni Tisza-erősödést, ezért inkább nem hozzák nyilvánosságra a számaikat. De épp ezért már nem lehet sokáig titkolni a Tisza Párt valódi szavazói támogatottságát.
Az ellenzéki véleményformálók a tavalyi évben rendszeresen azt hangoztatták, hogy Magyar Péter az újabbnál újabb politikai akcióival folyamatosan a kezdeményező szerepében tetszeleg, a Fidesz pedig csak reagál. Az elmúlt hetekben azonban ezt az érvüket teljesen elhagyták, ugyanis érezhetően megváltozott a helyzet. A kormányoldal a kezdeményező, míg Magyar Péter csupán legfeljebb Facebook-posztokban reagál a kormányzati álláspontra – mondja legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a kormányoldal érezhetően megerősítette magát és kidolgozta azt a stratégiát is, amivel nekifuthat a 2026-os választásig tartó időszaknak.
Ezzel szemben Magyar Péter már a kudarcos, a „Mennyi az idő, Marci” kijelentéséről elhíresült Partizán-interjúja előtt is lendületet vesztett, ugyanis nem úgy alakult a pártépítése, mint azt várta, nem tudta bejelenteni még az egyéni jelöltjeit sem. Így már az előrehozott választást sem követeli olyan hevesen, mint a szilveszteri beszédében, ugyanis ő is tudja, azon a Fidesz nyerne, hasonlóan a januári dombóvári időközi választáshoz – mondja az elemző.
Deák Dániel kiemeli ugyanakkor, hogy a Partizán-interjú egy lélektani fordulatot jelentett, ugyanis azzal még a saját támogatói számára is látványossá vált, hogy valami nem stimmel Magyar Péterrel. Ezt követte a bakikkal teli évértékelő beszéde, majd a Puzsér-botrány, ami miatt le kellett mondania a Puzsérral közös rendezvényüket múlt pénteken. Ezek mellett az is nyomasztja Magyar Pétert, hogy a sajtóban a bennfentes kereskedésére is fény derült, amivel kapcsolatosan továbbra sem tisztázta magát, pedig bizonyítékokat ígért, ezeket ugyanakkor még mindig nem mutatta be.
A politológus úgy véli, hogy Orbán Viktor évértékelőjének idejére a kormányoldal több szempontnak köszönhetően is kezdeményező szerepbe került. Az egyik ilyen szempont az, hogy az évértékelőjében Orbán Viktor világossá tette, hogy Ukrajna ügye már nem a háborúról szól, hanem arról, ami utána következik, mivel Ukrajna európai uniós tagságáról a magyarok döntenek majd.
Deák Dániel felidézi azt is, hogy a Fidesz számára előnyös tematizálás alapjául szolgált ahogy Donald Trump alapjaiban felforgatta a világpolitikát, a patrióták megerősítésével és a genderőrület befejezésével egyaránt. Orbán Viktor így megüzenhette az itthoni Pride-szervezőknek: ne bajlódjanak az idei felvonulás megszervezésével és emellett még az Alaptörvénybe is beleírják, hogy az ember vagy férfi vagy nő. Az elemző szerint ezekre Magyar Péter nem tudott érdemben reagálni, miközben pedig megbánhatta már Bódis Kriszta bevételét a Tiszába. Az ismert LMBTQ-aktivista láthatóan kellemetlen lett Magyar Péter számára, miután a gendertéma Orbán Viktor évértékelőjét követően ismét központi kérdés lett.
Deák Dániel a kormánynak a közéletet tematizáló lépései között említi azt is, hogy áttörés történt a gazdaságban, a háború és a szankciók okozta gazdasági válság a jelek szerint a végéhez közelít, a tűzszünet és a béketárgyalás gazdasági szempontból pozitív lesz Magyarországra nézve. Éppen ezért Orbán Viktor több konkrét pozitív gazdasági intézkedést is bejelentett, amelyekre azonban Magyar Péter egyáltalán nem tudott érdemben reagálni.
A videóelemzés zárásaként Deák Dániel hangsúlyozza, hogy mindezek fényében nem meglepő az ellenzéki közvélemény-kutatók hallgatása mostanában, szemben azzal, hogy korábban hetente publikáltak felméréseket. Már ők sem tudnak kimutatni Tisza-erősödést, ezért inkább nem hozzák nyilvánosságra a számaikat. Előbb-utóbb azonban közzé kell tenniük az adataikat, kérdés, miként kozmetikázzák úgy a számokat, hogy Magyar Péter ne intézzen kirohanást ellenük. Hadházy Ákos ugyanis két hete egy interjúban elszólta magát: a belső felméréseik sokkal borúsabb képet mutatnak az ellenzék számára, mint amiket a nyilvánosságban látunk – mondja Deák Dániel politológus a XXI. Század Intézet vezető elemzője.