Az adóellenőrök egy raktártelepen, éppen lerakodás közben találtak egy teherautót. A kamion zsúfolásig volt pakolva bálás textiltermékekkel. A cég semmilyen iratot nem tudott bemutatni a rakományról. A raktárban tárolt textiltermékekről, az áru eredetéről, a beszerzés körülményeiről szintén nem voltak dokumentumok. A revizorok az árut hatósági felügyelet alá vonták, a raktár ajtaját lezárták és lepecsételték. A helyszíni vizsgálat után a cég – szakítva a digitális nomádsággal – elektronikus számlákat küldött az ellenőröknek, ezekkel kívánta igazolni az árukészlet eredetét, azonban
kiderült, hogy a számlák jelentős részét a vizsgálat megindítása után állították ki.
Semmiről nem beszélt
Az ellenőrök azt is megállapították, hogy a partnercégek nem végeznek tényleges tevékenységet, a számlákon szereplő adásvételek nem jöttek létre, a bizonylatok a revízió miatt készült, utólagos reakciók. A revizorok nyilatkoztatták a cég képviselőjét, de ő sem tudott érdemben nyilatkozni az adásvételekről. A kapcsolattartásról, szállításról, fizetésről, tehát a beszerzések egyéb fontos részleteiről sem volt információja.
Zsebből fizette ki a bírságot
A NAV ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, és a várható mulasztási bírság, azaz több mint kétmillió forint erejéig intézkedett a pénzkövetelés biztosításáról. Azért, hogy a cég nehogy még a bírság megfizetése előtt eltűnjön az árukészlettel együtt, a NAV az árut lefoglalta.
A cég képviselője sietősen távozott, majd fél óra múlva a helyszínen, készpénzben kifizette a teljes bírságot.
Az ellenőrök felhívták a vállalkozás figyelmét a megfelelő bizonylatolásra, és a beszerzések dokumentálására. A cég ezt követően fokozott ellenőrzésre számíthat.