A miniszterelnök a napokban jelentette be, miszerint a családosoknak szóló vidéki otthonfelújítási program, amely az 5000-nél kisebb településeken élőket érinti, kibővíti a kormány úgy, hogy a nyugdíjasok is felvehessék. Miért fontos lépés, hogy ezt a támogatást kistelepülésen élő nyugdíjasokra is kiterjesztik?
A program eredetileg a családosokra koncentrált, de a mostani kiterjesztéssel a kisebb településeken élő nyugdíjasok - akik gyakran különösen sebezhető helyzetben vannak - is jelentős támogatást kaphatnak. Az idősebb generáció számára az otthon kényelme és biztonsága kiemelten fontos. Az otthonfelújítás során végzett korszerűsítések pedig nemcsak a komfortot és a biztonságot növelhetik, hanem egyúttal az energiahatékonyságot is, ami a rezsiköltségek csökkenéséhez is hozzájárul.
Összességében tehát az intézkedés jelentős mértékben segíthet a megfelelő környezet és körülmények megteremtésében, hozzájárulva így az idősebb korosztály jólétéhez és egészségéhez.
Másrészről a program kiterjesztésével nemcsak az egyéni életminőség, hanem a vidéki települések általános életminősége is javulhat, hiszen ennek révén a helyi vállalkozások számára is új munkalehetőségek nyílnak meg, amely kedvezően hathat a vidéki közösségek gazdasági helyzetére, és fellendítheti a lokális gazdasági környezetet.
Ezzel a döntéssel két év alatt 90 milliárd forint forrás jut pluszban a vidéki nyugdíjasokhoz, aminek összegét, ha minden jól alakul, emelheti is a kormány később. Miért fontos, hogy a kormány az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban részesülőket ezzel a lehetőséggel is támogassa?
A kormányzat azzal, hogy a nemzetközi és a hazai baloldal részéről újra és újra tapasztalható ellenszélben, minden eszközzel azon dolgozik, hogy segítse a nyugdíjasokat, határozott értékválasztást tesz.
Az említett társadalmi csoport bevonása a támogatási programba azt üzeni, hogy az állam elismeri és támogatja az idősebb korosztály hozzájárulását a nemzet gyarapodásához, és ezért kötelességének érzi, hogy biztosítsa számukra a méltóságteljes életkörülményeket.
Ez a kormányzati attitűd a társadalmi kohézió növelése mellett, az idősebb korosztály iránti össztársadalmi megbecsülést is erősíti, szemben a baloldal - és újabban a Tisza Párt - képviselőinek idősellenes politikájával.
Az utóbbi időben napirenden van a kérdés: miért akarja Brüsszel és a baloldal elvenni a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat. Mi van ennek hátterében?
A 13. havi juttatás megszüntetését érintő brüsszeli és baloldali törekvések mögött rendre a „költségvetési racionalitás” érve jelenik meg, miközben figyelmen kívül hagyják az alapvető jogokat és az emberi méltóságot. A regnáló balliberális uniós vezetés a globális gazdasági elit érdekeinek szüntelen kiszolgálása során minden jel szerint megfeledkezett ezekről az abszolút értékekről, vagy ami még ennél is rosszabb, politikai céljai érdekében feláldozhatónak tartja őket.
Többek között ebből az immorális hozzáállásból adódik, hogy a 13. havi nyugdíj intézményére csupán nélkülözhető költségvetési kiadásra tekintenek, nem pedig, mint az egyik leginkább a hátrányos helyzetű csoportot, vagyis a nyugdíjasokat segítő intézkedésként.
A nyugdíjasok elleni támadások kapcsán az "européer" baloldal egyébként nem ismer határokat: Fleck Zoltán baloldali jogszociológus, az ELTE jogi karának korábbi tanszékvezetője korábban megkérdőjelezte az időskorúak választójogának létjogosultságát, mondván, ennek a korosztálynak már nincs annyi ideje az életben, mint a fiatalabb korosztálynak, így pedig nem reagál olyan minőségben a jövőbeli feszültségekre, mint az utána következő generációk.
Éppen ezért - Fleck szerint - még a lehetőségét sem kellene megadni a nyugdíjas honfitársainknak, hogy a távoli jövőt érintő ügyeket érdemben befolyásolhassák. „Miért a nyugdíjasokra bízzuk a 30 év múlva bekövetkező katasztrófát?”- teszi fel a kérdést a jogi egyetem tanára.
Magyar Péter embere a 13. havi nyugdíj eltörléséről beszélt a Tisza egyik rendezvényén. Petschnig Mária nem tartja jónak a 13. havi nyugdíjat. Miért célja a baloldalnak, hogy elvegye ezt a juttatást, láttunk már ilyet korábban?
Ismert, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok megvonták a 13. havi nyugdíjat. Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje pedig nemes egyszerűséggel „böszmeségnek” nevezte az intézkedést, és szintén kiállt az eltörlése mellett.
A Tisza Párt képviselőinek folyamatos hergelése az időseket segítő juttatással szemben egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a párt a sorozatosan leszerepelt baloldali entitások politikájának átvételében látja a saját és egyben Magyarország jövőjét.
Ennek az immorális attitűdnek nem ez az első megnyilvánulása, hiszen Magyar Péter és politikustársai más témákban is teljes egészében elsajátították a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett korábbi baloldali politikát, gondoljunk csak a baloldali LMBTQ propaganda nyílt támogatására, vagy a külföldi érdekek és a globális nagytőke feltétel nélküli kiszolgálására.
A 13. havi nyugdíj megvonására irányuló szándék tökéletesen illeszkedik ebbe a körbe, és utóbbi célra, vagyis Brüsszel és az uniós elit igényeinek való kényszeres megfelelésre vezethető vissza.
A kormány egyértelműen kiáll a 13. havi nyugdíj és a rezsicsökkentés megvédése mellett. Európai szinten miért fontos ez, és hogyan állunk ebben a viszonylatban?
A kormányzat határozott fellépése szuverenitásvédelmi szempontból is jelentőséggel bír, hiszen ismételten csak egy olyan helyzettel állunk szemben, amikor Brüsszel tagállami hatáskörbe tartozó területeken támadja a magyar emberek érdekeit szolgáló intézkedéséket.
Míg Magyar Péterék lenézik és kigúnyolják a nyugdíjasokat, a kormánypártok hitvallása éppen ellenkező, a nemzeti, polgári értékeket valló politikusok mind a tettek, mind a szavak szintjén megadják az időseknek a nekik kijáró tiszteletet, valamint a Fidesz-KDNP 2010 után új szövetséget kötött a nyugdíjasokkal: visszaépítette a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, valamint a nyugdíjasok járandósága folyamatosan követi az inflációt, így biztosítva a nyugdíjak értékállóságát.
Ugyanis ha az infláció meghaladja a tervezett mértéket, akkor ki kell egészíteni a nyugdíjakat, ezt törvény garantálja. Fontos intézkedés a nyugdíjasok biztonsága érdekében a nyugdíjprémium, amelyet a kormányzat egy bizonyos szintet meghaladó gazdasági teljesítmény esetén juttat az idősebb korosztálynak. További kedvezmény a nyugdíjasok felé, hogy a nők 40 év munka után nyugdíjba vonulhatnak. A nyugdíjasok, azon honfitársaink anyagai megbecsülése, akik egy életet végigdolgoztak, elengedhetetlen erkölcsi és jogi kötelessége az államnak. Ezt Magyarország Alaptörvénye is biztosítja, a XIX. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.
A rezsicsökkentés kapcsán érdemes felidézni, hogy a baloldal által a bevezetése óta támadott rezsicsökkentést nem először kell megvédenie a polgári-nemzeti kormánynak Brüsszeltől, amely korábban még kötelezettségszegési eljárást is indított hazánkkal szemben az intézkedés miatt.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
A KSH 2024 év eleji adatai szerint nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban Magyarországon 2 millió 423 ezer fő részesült 2024 elején, a jogosultak 76%-a korbetöltött öregségi nyugdíjat kapott. Tehát öregségi nyugdíjban 1 millió 841 ezer ember részesül. Ez azt jelenti, hogy politikai stratégiai szempontból is hatalmas hiba a nyugdíjasok becsmérlése, hiszen meghatározó választói rétegről beszélünk, ráadásul számos kutatás bizonyítja, hogy az idősek a legaktívabb választói réteg.