Lánczi Tamás: Saját kenyéradó gazdáik leplezik le a Soros-ügynököket

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Origónak nyilatkozva elmondta: miközben a Soros-szervezetek kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy ők ügynökök lennének, immár Amerikában is megkezdődött a leleplezésük. De amit most látunk, az csak a jéghegy csúcsa. Európának észnél kell lennie, mert a politikai nyomásgyakorló szervezetek hálózata az Európai Uniót is megszállta, aminek a költségeit az európai emberek fizetik.

Az interjú legfontosabb megállapításai:

• Lánczi Tamás szerint a politikai nyomásgyakorló szervezetek hálózata négy évtizede működik Magyarországon, és az amerikai, brüsszeli, valamint Soros-féle finanszírozás révén egyre nagyobb befolyásra tett szert.
• A Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatokat készített a külföldi pénzből finanszírozott politikai tevékenységek korlátozására, amelyeket a kormány elé terjesztenek.
• Az Egyesült Államokban is egyre nagyobb figyelmet kapnak ezek a szervezetek.
• Az Európai Bizottság átvette a USAID szerepét, és egyre több közpénzből támogatja a Soros-hálózatot, ez Lánczi Tamás szerint az EU tagállamainak szuverenitását veszélyezteti.
• A Szuverenitásvédelmi Hivatal folytatja a brüsszeli pénzcsapok feltérképezését.

– Egy éve alakult meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mik a legfontosabb eredmények és tapasztalatok az eddigi vizsgálatok alapján? 

– Közel négy évtizede jelen van Magyarországon egy politikai nyomásgyakorló szervezetekből álló hálózat, amit leginkább Soros-birodalomként ismer a közvélemény. Ez a hálózat egyre szerteágazóbb és befolyásosabb lett, és egyre több pénzből működik. Látszólag magasztos célokért kapják a finanszírozást az amerikai államtól, Soros György-féle globalista milliárdosoktól, valamint az utóbbi időben egyre nagyobb arányban Brüsszeltől. Ez azonban csak álca. Valójában színtiszta politikai tevékenységet folytatnak, és visszaélnek a nagyvonalú magyar szabályozással. 

– Vagyis szükség van a jogszabályok módosítására? 

– A Szuverenitásvédelmi Hivatal törvény által előírt feladata, hogy javaslatot tegyen a nemzeti szuverenitást érintő jogszabályok megalkotására. Maradjunk annyiban, hogy mi ezt a feladatot rendkívül komolyan vesszük, 

vannak kész javaslataink, és ezeket a kormány elé terjesztjük.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (Kép forrása: Szuverenitásvédelmi Hivatal)

– A miniszterelnök a ma reggeli rádióinterjújában arra utalt, hogy a kormány fel fog lépni a politikai beavatkozásokkal szemben. 

– A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a miniszterelnök bejelentését, és készen áll arra, hogy a maga eszközeivel mindent megtegyen annak érdekében, hogy ne lehessen Magyarországon külföldi pénzből politikai nyomásgyakorló tevékenységet folytatni. 

Ez a nemzeti szuverenitásunk megvédésének egyik kulcskérdése. 

És senki ne gondolja azt, hogy ez csak Magyarországon téma: a világon egyre több országban jutnak ugyanerre a felismerésre, és sorra alkotják meg a maguk szuverenitásvédelmi jogszabályait. 

– A legnagyobb felzúdulás éppen az Egyesült Államokban zajlik. Mi történik ott pontosan, és hogyan hat mindez Magyarországra? 

– Az elmúlt négy évtized arról szólt, hogy egy liberális, globalista elit foglyul ejtette az amerikai államot és annak erőforrásait. Ennek az elitnek a része Soros György, aki szó szerint az egyik alapító atyja azoknak a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek, amelyek mélyen beépültek Washingtonba, majd Brüsszelbe is. Ez abból is látszik, hogy a hálózat egyre több közpénzt kap, a világ egyre nagyobb részén fejti ki tevékenységét, és egyre inkább átveszik az irányítást az állami gépezet felett. Ennek most vége van. Az összeesküvés végképp lelepleződött. 

Az új amerikai elnök megkezdte a maga szuverenitásharcát, és láthatóan sokat merít a magyar kormányfő Soros-hálózat elleni lázadásából. 

A legegyszerűbben talán úgy lehetne összefoglalni, hogy a „nemzeti Amerika” mostanra erősödött meg annyira, hogy fel tud lázadni a „birodalmi Amerikával” szemben. 

– Ennek az egyik eleme, hogy Trump egyik napról a másikra felszámolta a USAID nevű ügynökséget? 

– A USAID költségvetése mintegy 20 ezer milliárd forintnak felel meg, és csupán az egyik csatorna, amit a politikai nyomásgyakorló szervezetek finanszírozására használtak. 

Ha a USAID egy ország lenne, akkor négy európai uniós ország GDP-jét előzné meg. 

Donald Trump elnöki rendelete olyan „iparágnak” nevezi ezt a rendszert, amelynek célja a világbéke destabilizálása azáltal, hogy olyan eszméket támogat más országokban, amelyek ellentétesek a stabil belföldi és nemzetközi viszonyokkal. Ez Magyarországon konkrétan azt jelentette, hogy többek között USAID-pénzből is finanszírozták a Magyarországot megrágalmazó brüsszeli árnyékjelentéseket, a 2022-es tiltott kampányfinanszírozásban érintett A4D-t, valamint a politikai nyomásgyakorló szervezetek tevékenységét. 

– Az árnyékjelentésekről a Hivatal korábban kimutatta, hogy maga Brüsszel is az egyik megrendelője volt. 

– A hálózat az utóbbi időben három lábon állt: Soros, Washington és újabban Brüsszel. Az Európai Bizottság ugyanis lemásolta a USAID-modellt: amerikai mintára saját pénzalapokat hozott létre a politikai nyomásgyakorló szervezetek finanszírozására. Az amerikai fejlemények tehát egyben kockázatot is jelentenek Európára nézve: 

ha a tagállamok nem lépnek közbe, akkor Brüsszel egyedül finanszírozza tovább a Soros-hálózatot. Tehát az elnyomás teljes költségét átterhelik az elnyomottakra – vagyis ránk. 

Ezért kezdte meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal feltárni ezeket a finanszírozási csatornákat. A héten már bemutattuk, hogyan kerül mintegy 5 milliárd forint – civilnek hazudott pályázatokon keresztül – a Soros-szervezezekhez. A következő hetekben folytatjuk a brüsszeli Soros-birodalom feltárását. 

– Az érintett szervezetek egy része láthatóan pánikba is esett. 

– Kire gondol? 

– A 444 az elmúlt 24 órában három hisztérikus írásban támadt neki a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. 

– Abban a kényelmetlen helyzetben találták magukat a Magyarországon működő politikai nyomásgyakorló szervezetek, hogy maguk a kenyéradó gazdáik is ügynöknek tartják őket. Samantha Power, a USAID bukott vezetője nemzetbiztonsági katasztrófának nevezte a program leállítását. Tehát kimondta, hogy ezek a szervezetek az amerikai nemzetbiztonsági rendszer részei. Ennek minősített esete a 444, amelyet Soros alapított, és amely azóta amerikai és európai közpénzből működik, miközben az olvasóiknak azt hazudják, hogy az ő mikroadományaikból tartják fenn magukat. 

Ez az áldozati póz csak arról szól, hogy az egyre szűkülő forrásokért folyó küzdelemben a 444 akar lenni a leghangosabb, hogy Brüsszelben biztosan meghallják a hangját. 

Ha Önnek igaza van, és tényleg máris pánikba estek, azt korainak érzem, mert mi igazából még el se kezdtük. 

– Ezek szerint a munka dandárja még hátravan? 

– Amit most látunk, az még csak a jéghegy csúcsa. Amint már említettem, a USAID mellett számos pénzosztó központ működik, többek között a Soros-féle OSI/OSF, az amerikai közpénzből működő National Endowment for Democracy, a German Marshall Fund, a Sigrid Rausing Trust, és számos brüsszeli alap, például az általunk már feltárt CERV. Ráadásul a Soros-hálózat láthatóan nem vonul le feltett kézzel a csatatérről. 

Szlovákiában és Szerbiában nagyon komoly utóvédharcokat folytatnak, ami egyértelműen a szuverenista kormányok megbuktatására irányul. Ugyanennek a folyamatnak az előkészületeit látjuk Magyarországon. 

Márciusban a magyar államnak készen kell állnia, hogy az utcai provokációkkal szemben is megvédje a szuverenitásunkat.