Csipke Józsika: Elolvastuk Magyar Péter genderaktivistájának LMBTQ-meséjét, hogy Önnek már ne kelljen

A Magyar Péterről könyvet író Bódis Krisztát javasolta a Tisza Párt a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumi tagjának. A jelölés heves vitát váltott ki, amely napvilágra hozta Bódis korábbi, bevándorláspárti gondolatait, valamint hogy írói munkásságának szerves részét képezi a Csipke Józsika című LMBTQ-mese. Az Origo elolvasta a Csipke Józsikát, hogy Önnek már ne kelljen.

A Csipke Józsika szerzője, Bódis Kriszta kifejtette, hogy az érzékenyítést nem lehet elég korán elkezdeni, a gyermekeket pedig a mesék segítségével nevelné az LMBTQ-személyek elfogadására. Magyar Péter pedig elárulta, hogy a Tisza Párt esetleges győzelmével országos szintre emelné Bódis „módszertanát”.

A Magyar Péterről könyvet író Bódis Krisztát javasolta a Tisza Párt a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumi tagjának. A jelölés heves vitát váltott ki, amely napvilágra hozta Bódis korábbi, bevándorláspárti gondolatait, valamint hogy írói munkásságának szerves részét képezi a Csipke Józsika című LMBTQ-mese.

Ugyanakkor Magyar Péter a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumi tagságánál jóval nagyobb szerepet szán Bódis Krisztának. Egy 2024. májusi posztjában ugyanis úgy fogalmazott Magyar, hogy a Tisza Párt 2026-os győzelme után országos szinten is bevezetné Bódisnak a – Van Helyed Alapítványnál – kidolgozott módszertanát.

Bódis érzékenyítő módszertana

A Van Helyed Alapítványt létrehozó Bódis Kriszta – Magyar posztja szerint – az ózdi „bázison” óvodásokkal és kisiskolásokkal is foglalkozik. Márpedig a Meseország mindenkié című LMBTQ-mesekönyv honlapján található idézetben Bódis egyértelműen erre a korosztályra céloz, mikor így fogalmaz:

A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlást. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.”

Bódis „módszertana” szerint tehát – már a legkisebb kortól – a legfőbb feladat egymás elfogadása. Túl azon, hogy ez az állítás erősen vitatható, hiszen a gyermekeknek készülő mesék elsődleges célja a jó és rossz közötti különbségtétel megtanítása, azon is érdemes elgondolkodni, hogy Magyar Péter embere vajon pontosan kikre is gondol, amikor egymás elfogadásáról beszél. Mivel az idézet egy LMBTQ-mesekönyv honlapján olvasható, így felkínálja magát a megfejtés, hogy vélhetően az LMBTQ-mozgalmak tagjaira. Ezt az olvasatot erősíti, hogy az idézet egy korábbi szakaszában Bódis a „szivárvány színeinek sokféleségét” említi. Márpedig a szivárvány mára egyértelműen az LMBTQ-mozgalom jelképévé vált.

Ha tehát Magyar embere a legfőbb faladatot az LMBTQ-személyek elfogadásában jelöli ki, úgy a gyermekeknek szánt meséket is ennek a célnak rendelné alá.

Csipke Józsika az óvodában?

Bódis Kriszta az elméletét, amely szerint a gyerekeket a meséken keresztül kell érzékenyíteni, ráadásul a gyakorlatba is átültette. Így született meg a Csipke Józsika című LMBTQ-mese.

Cikkünk kereteit túlfeszítené az irodalmi-esztétikai ítélet, de a tartalom rövid ismertetésén keresztül bemutatjuk, hogyan néz ki Bódisnál az egymás elfogadására nevelés.

A mese nyitányaként azonnal kiderülnek a király nőies vonásai (csecsemőket ringat, rántást kavargat), miközben szerelme, a férfias királynő karddal vágtat a katonai gyakorlaton, vagy lóháton kémkedik az ellenség után.

Gyermekük születik, Józsika, ők azonban csak Csipkének becézik, amivel kivívják a vezérek és vének tanácsának rosszallását.

Így hát azok tervet eszelnek ki Csipke „elveszejtésére”, jégre csalják, ami be is szakad alatta. A jég alatt azonban különös termek nyílnak ki Józsika előtt, míg egyszer csak megpillant egy jégtömbbe fagyott, csodálatos tündért.

Ekkor elérkezünk a mese szájbarágósan didaktikus részéhez, a csodálatos tündér kiszabadításához ugyanis Józsikának olyan próbákon kell átmennie, hogy például sírnia kell. Valamint a tündérek feladvány elé is állítják. Eszerint a tündérkirálynő húga egy lányba szeretett bele, az öccse pedig egy fiúba, a tündérek viszont nem tudják, hogyan viszonyuljanak a homoszexuális kapcsolatokhoz. Csipke azonban teljesen természetesnek látja a homoszexualitást, ezzel átmegy a próbán, a csodálatos tündér, Tünemény pedig kiszabadul a jég fogságából.

Végül Csipke és Tünemény egymásra találnak, Bódis azonban a tündér nemének elhallgatásával esetükben is nyitva hagyja a homoszexualitás lehetőségét.

Ez hát az a mese, amivel Bódis Kriszta „egymás elfogadására” akarja nevelni a gyereket. Magyar Péter pedig – a Tisza esetleges győzelmével – országos szintre emelné Bódis „módszertanát”. Vajon ebbe az az érzékenyítő stratégia is beletartozna-e, ami a meséken keresztül vezetné be a gyermekeket az LMBTQ világába?